Közélet, hírek

Fényajándék Japánból

1/8

A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.

?>
A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.
?>
A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.
?>
A díszvilágítást kiegészíti a pillérek derítése és a hídtest oldalak visszafogott láttatása.
?>
A díszvilágítást kiegészíti a pillérek derítése és a hídtest oldalak visszafogott láttatása.
?>
"girlandos" terv
?>
vonalas terv
?>
Kis fantáziával és szerencsével azonban három híd együttes esti látványára is lesz mód
?>
1/8

A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.

Fényajándék Japánból
Közélet, hírek

Fényajándék Japánból

2008.06.03. 11:32

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Motoko Ishii

Vélemények:
1

Letölthető dokumentumok:

A rangos japán fénytervező, Motoko Ishii régi álma volt, hogy Budapest számára tervezzen. Ő maga kezdeményezte, hogy a japán-magyar barátság emlékévére, 2009-re az egyik budapesti híd kapjon új díszvilágítást. A választás az Erzsébet hídra esett.

A rangos japán fénytervező, Motoko Ishii régi álma volt, hogy Budapest számára tervezzen. Ő maga kezdeményezte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közötti kapcsolatfelvétel 140., illetve a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója alkalmából az egyik budapesti híd – szimbolikus gesztusként – kapjon új díszvilágítást 2009-re.

Ötletével megkereste a Japán-Magyar Baráti Társaságot, melynek vezetősége az ügyet állami szintre vitte: kijárták, hogy a japán állam 200 millió Ft-nak megfelelő összeggel támogassa Motoko Ishii díjmentesen elkészített tervének megvalósítását. Kono Johei, a Japán Alsóház elnöke, a Japán-Magyar Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke még 2006-ban jelezte Demszky Gábor főpolgármesternek, hogy országa 2009-et Budapesten is igyekszik emlékezetessé tenni. A Fővárosi Önkormányzat és a Motoko Ishii és Kakuta Hiromi nagykövetségi első titkár vezette munkacsoport tavaly az Erzsébet híd mellett döntött. A kivitelezés mintegy 400 millió Ft-ba kerülne, az összeg felét tehát a magyar államnak, illetve a Fővárosnak kell előteremtenie.

Mindez az összevont Központi és Fővárosi Tervtanács május 28-i ülésén derült ki, melyen Tóthné Nick Dorottya, a fővárosi Közmű Ügyosztály vezetője és Deme László, a tervek magyarországi adaptációjával foglalkozó Lisys Fényrendszer Zrt. műszaki igazgatója tájékoztatta az egybegyűlteket.


A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.
1/8
A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.

A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.
2/8
A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, később ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.

A díszvilágítást kiegészíti a pillérek derítése és a hídtest oldalak visszafogott láttatása.
3/8
A díszvilágítást kiegészíti a pillérek derítése és a hídtest oldalak visszafogott láttatása.

A díszvilágítást kiegészíti a pillérek derítése és a hídtest oldalak visszafogott láttatása.
4/8
A díszvilágítást kiegészíti a pillérek derítése és a hídtest oldalak visszafogott láttatása.


Deme elmondta, hogy a japán tervezőcsoport által első lépésként kidolgozott látványterveket vegyes visszhang fogadta, mert bár tele volt ötletekkel, a hídra jellemző hosszanti tartókábelek világítását nem tartotta fontosnak. Egy újabb verzión a kábelek külső oldalára LED-es, kis teljesítményű (6 W) és kis méretű (átmérő 100 mm), lencse alakú lámpatesteket terveztek. A lámpatestek a pilonok irányába sűrűsödnek, illetve azoktól távolodva egyre nagyobb távolságra kerülnek egymástól. Emlékeztetve a kettős évfordulóra összesen 190 db lámpatestet helyeznének el. A világításnak még frekventált része a kapuzatok fehér színű megvilágítása, melyeket külön kapcsolásban nemzeti színű világítás válthat fel. A nyitó ünnepségen a japán és a magyar, későbbi ünnepek alkalmával a magyar zászló színeit látnánk.

Hozzátette: a kábelek megvilágítása kapcsán általános vélemény volt, hogy nem elég csak a kábelek külső oldalára felszerelni a lámpatesteket, mert az így keletkező látvány erősen eltér a nappal megszokott képtől (amikor bármelyik irányból és bármilyen távolságból szemléljük is a hidat, mindkét hosszanti tartókábel valamilyen szinten látható). A tervet tehát az ehhez igazodó megoldásokkal is kiegészítették. Sokan nem tartották szerencsésnek a girland-jellegű világítást, mivel az alapvető ellentmondásban van a híd szerkezetével: ők inkább egy vonalas, folyamatos fénycsíkokkal operáló verziót szorgalmaztak.

Külön kérés volt a főváros vezetői részéről, hogy a meglévő Lánchíd esti megjelenéséhez ne hasonlítson az Erzsébet híd leendő díszvilágítása, továbbá a Szabadság híd és a Margit híd tervezett díszvilágításával összhangban legyen. Még a szakmai vita megkezdése előtt Mónus János felvetette, hogy egy ilyen nagyszabású, jelentős közpénzekből megvalósuló projektre tervpályázatot kellene kiírni, nem beszélve arról, hogy a japán szakembernek budapesti tervezői jogosultsággal kell rendelkeznie. Ennek kapcsán hosszú építésjogi diskurzus alakult ki, kis híján le is vették a témát a tervtanács napirendjéről. Az indulatok végül elcsitultak, mondván, itt egy ajándékról, baráti gesztusról van szó, a jogi kérdéseket majd a kiviteli terv szintjén kell rendezni.


"girlandos" terv
5/8
"girlandos" terv

vonalas terv
6/8
vonalas terv



Az opponens, Baliga Kornél a „girlandos" verzióval kapcsolatban fejtette ki véleményét: szellemesnek tartja a ledek sűrűsödését-ritkulását, hiszen a híd erőjátékát tükrözi, s jó a pülónok megvilágítása is. A részletek tekintetében azonban nem tudott állást foglalni, mivel a látványterveken a műszaki megoldások nem látszanak. A tervet összességében elfogadásra javasolta.

A tervtanács szinte teljesen egységesen a „vonalas" változat mellett tette le a voksát – Ráday Mihály, Hegedűs Péter, Mányi István, Kőnig Tamás, Bende Csaba szerint a világításnak a híd statikai rendszerét kell hangsúlyoznia, a kábeleken „futnia" kell a fénynek.


Kis fantáziával és szerencsével azonban három híd együttes esti látványára is lesz mód
7/8
Kis fantáziával és szerencsével azonban három híd együttes esti látványára is lesz mód

8/8


Nem elég friss, nem elég előremutató az elképzelés – vélekedett Cselovszki Zoltán –, a mai nagyváros dinamikus, változékony látványvilágot kíván, a tervnek egy nagyvonalú, átfogó koncepció részének kellene lennie. Pethő László kifejtette, hogy az Erzsébet híd díszvilágításának igazán kvalitásos megoldásait tervpályázat útján lehetne megtalálni. A kivilágítás és a díszfény közötti különbségre Okrutay Miklós hívta fel a figyelmet. Úgy látja, Motoko Ishii terve az utóbbit képviseli, miközben jelen esetben az előbbire lenne szükség. Budapest számára a híd látványa a fontos, nem a fényjáték. Dévényi Tamás szerint a kérdés nem csak az, hogy girland legyen-e vagy fénycsík: a hidak kivilágítása kapcsán az egész budapesti Duna-part látványvilágának kérdésén kellene gondolkodni. Mindazonáltal ő is a vonalas megoldást tartja szerencsésebbnek.

Aczél Gábor, az ülés vezetője összegezte a vitát: egyfelől tisztázni kell, hogy Motoko Ishii műve hogyan illeszthető be a hazai tervezőkiválasztás rendszerébe, másfelől olyan szakmai megoldás szükséges, mely visszaadja az eredeti mérnöki mű lényegét.

Haba Péter
képek: Lisys Fényrendszer Zrt.

Vélemények (1)
gramercy
2008.06.03.
23:23

basszus, ezt nem hiszem el

 

itt van egy baráti gesztus, ekkor van valakinek akkora pofája (!) hogy kis híján megvalósítsa az egészet, mert ugye KÖTELEZŐ magyarországi irodával rendelkezni

bezzeg a szépművészetinél nem jártatta a lepcsest

 

kiváncsi vagyok képes e a főváros a japcsik kétszáz millája mellé odatenni a sajátját 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk