/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Közélet, hírek

Film és építészet találkozása a boncasztalon

1/2

film és építészet kapcsolatáról a KÉK-ben

?>
film és építészet kapcsolatáról a KÉK-ben
?>
balról: Asztalos Adrien és Vámos Dominika a KÉK-ben
1/2

film és építészet kapcsolatáról a KÉK-ben

Film és építészet találkozása a boncasztalon
Közélet, hírek

Film és építészet találkozása a boncasztalon

2007.02.26. 12:49

Vámos Dominika a film és építészet találkozásáról értekezik. (MOME DLA dolgozat) "Vajon mit keresnek, mit szeretnének megtalálni a filmművészetben ezek az építészek? Vajon milyen hiányérzet hajtja őket, hogy a mérnöki világon kívüli, az emberi lélek más dimenzióit is életre keltő mesevilág felé forduljanak?..."

Vámos Dominika: "Film és építészet találkozása a boncasztalon"
(a teljes dolgozat a csatolt doc-ban található)

Részlet a dolgozatból 

Film és építészet találkozása a boncasztalon

Az építészeti környezet filmi ábrázolása és szerepe egészen elemi szinten született meg, majd gazdagodott, strukturálódott az elmúlt több mint száz esztendő során, mióta 1895-ben a Lumière-testvérek első felvételeiket a közönség előtt levetítették.
A címben utalt boncasztal esetében tehát, amelyen a szürrealizmusban eredetileg esernyő és varrógép találkozott, ezúttal korántsem mint egymással össze nem illő diszciplínák találkozóhelyéről lehet beszélni. Az összevetés során az egymásrautaltságból fakadóan ezen a boncasztalon olyan gazdagság tárulhat fel előttünk, amelyben az eligazodás, a viszony mélységében rejlő finom struktúrák kifejtése is nehéz feladatot jelenthet.
Miben áll ez az egymásrautaltság? Az emberi kapcsolatokhoz hasonlóan építészet és film viszonya sem szimmetrikus. Az egyik erősebb, a másik gyengébb. Az építészet végül is remekül boldogul film nélkül, ennek legfőbb bizonyítéka az emberi civilizáció több mint tízezer éves története. A mai kulturális kontextusban azonban – a 20. század elejétől kezdve fokozatosan tért nyerve - a mozgókép jelentősége olyan erőteljessé vált, hogy az építészet számára is megkerülhetetlen és releváns kérdéseket vet fel, illetve segítő jobbját felajánlva, önnön megújítására irányuló szándékaiban némi útmutatót adhat, ha másképpen nem, hát azzal, hogy segít az építészetet szembesíteni önmagával.

Dolgozatom első fejezete a filmes gondolkodásmód, a mozgókép nyelvi sajátosságainak, illetve a térábrázolás kérdéseit foglalja össze. Ezt követően néhány filmművészeti alkotás példáján keresztül film és építészet viszonyának mélyebb rétegeibe pillanthatunk be. Az elemzések utalásszerűen modern és kortárs épületeket, illetve nagyvárosok fejlődését érintő problémákat is felvetnek majd.

Dolgozatom csupán bevezetésképpen pendít meg néhány gondolatébresztő felvetést, amely mentén érdemes továbblépni. A 20. század végére az építészet számtalan illúzióval kellett hogy leszámoljon, elsősorban azért, mert az emberek többsége nehezen tudta, vagy egyáltalán nem akarta elfogadni, hogy mindennapi életét csupán racionálisan megtervezett, kiszerkesztett mérnöki konstrukciók között élje le. Ma, amikor még ennél is továbblépve, már nem is a józan ész, hanem egyszerűen a pénzszerzés lehetősége az, amely első helyre lépett az épített környezet kialakításának szempontjai között, az építészet, amelynek eredendő, primér célja és feladata, hogy védelmet, biztonságot és emberhez méltó hajlékot segítsen teremteni, kiüresedéstől, eszköztárának hitelvesztésétől szenved.
Talán nem véletlen, hogy nemrég, amikor a Kortárs Építészeti Központban egy beszélgetést szerveztek (Szemerey Samu volt a moderátor) film és építészet kölcsönhatásáról, zsúfolásig megtelt a fűtetlen, omlófélben lévő terem fiatal építészekkel, hallgatókkal, de idősebb szaktekintélyek is ott voltak. Vajon mit keresnek, mit szeretnének megtalálni a filmművészetben ezek az építészek? Vajon milyen hiányérzet hajtja őket, hogy a mérnöki világon kívüli, az emberi lélek más dimenzióit is életre keltő mesevilág felé forduljanak?...

Szerző: Vámos Dominika
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskola



 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk