Közélet, hírek

Finta és Makovecz a Műegyetem tiszteletbeli mesterei

1/6

Finta József átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól

?>
Finta József átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól
?>
Makovecz Imre átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól
?>
Finta József és Makovecz Imre Becker Gábor dékánnal a fogadáson
?>
Finta József szól néhány szót munkásságáról a szenátus ünnepi ülésén
?>
Makovecz Imre szól néhány szót munkásságáról a szenátus ünnepi ülésén
?>
Finta József és Makovecz Imre a Díszteremben (balról a második és harmadik)
1/6

Finta József átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól

Finta és Makovecz a Műegyetem tiszteletbeli mesterei
Közélet, hírek

Finta és Makovecz a Műegyetem tiszteletbeli mesterei

2009.05.25. 06:34

A Műegyetem szenátusának ünnepi ülése keretében 2009. május 23-án tiszteletbeli mesterré avatták Finta Józsefet és Makovecz Imrét. Nem véletlen, hogy a két eltérő habitusú építész egyszerre kapta meg a kitüntető címet; ezzel az építész szakma egységét, eltérő karakterű munkásságuk megkülönböztetés nélküli elismerését szerették volna kifejezni.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tiszteletbeli mesterré avatta Finta Józsefet és Makovecz Imrét. Nem véletlen, hogy a két eltérő habitusú építész egyszerre kapta meg a kitüntető címet; ezzel az építész szakma egységét, eltérő karakterű munkásságuk megkülönböztetés nélküli elismerését szerették volna kifejezni. Az okleveleket Dr. Péceli Gábor rektor adta át a Műegyetem szenátusának ünnepi ülése keretében, amit az egyetem dísztermében tartottak szombaton. A 2009. május 23-án a BME Dísztermében tartott ünnepségen hat tiszteletbeli doktort avattak, köztük a két építészt (ők tiszteletbeli mesterek). Az oklevelek átadása után mindannyian szóltak pár szót munkásságukról. Az ünnepi ülést fogadás követte.

 

Finta József átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól
1/6
Finta József átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól

Makovecz Imre átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól
2/6
Makovecz Imre átveszi az oklevelet Dr. Péceli Gábor rektortól

Finta József és Makovecz Imre a Díszteremben (balról a második és harmadik)
6/6
Finta József és Makovecz Imre a Díszteremben (balról a második és harmadik)

Finta József és Makovecz Imre Becker Gábor dékánnal a fogadáson
3/6
Finta József és Makovecz Imre Becker Gábor dékánnal a fogadáson

fotó: Philip János (BME foto)


Háttéranyag: laudációk (összeállította Kerényi József építész)

 

Finta József

Finta József szól néhány szót munkásságáról a szenátus ünnepi ülésén
4/6
Finta József szól néhány szót munkásságáról a szenátus ünnepi ülésén

Finta József neve fogalom a mai magyar építészetben, elsősorban korunk Budapestjének képét meghatározó, a város kitüntetett pontjain álló épületei révén. Kétszeres Ybl Miklós, Kossuth- és Állami díjas építész, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az Amerikai Építészeti Intézet tiszteletbeli tagja.

Kunszt György tudományos igényű értékelő írásában (1997) összehasonlításra ösztönöz, mégpedig Hauszmann Alajossal, a Királyi vár, a kúria, Műegyetemünk főépülete, a New York palota és más budapesti épületek tervezőjével. Kimondható ugyanis, hogy Hauszmann Alajos óta alig volt magyar építész, aki Budapest városképének alakításában olyan döntő szerepet játszott volna, mint Finta József.

A Királyi vár és a Parlament után Finta két szállodája határozza meg a legintenzívebben a Duna-parti panorámát. Az Erzsébet tér két szembeszökő látványossága a Hotel Kempinsky és a Bajcsy Zsilinszky út sarkán álló irodaház. Mindannyiunkat megérintő létesítmény a Kongresszusi Központ, amely a Novotel szállóval összekapcsoltan nagyhatású vizuális provokáció. A Bank Center méretével, szédítő belső terével a Szabadság tér épületeinek hatásos ellenpontja. Az Országos Rendőr Főkapitányság monumentális főhadiszállása kiemelkedik az Árpád-híd pesti hídfőjének környezetéből. És még számos városkép alakító épületről beszélhetnénk.

Sokan szenvedélyesen vitatják, hogy mindez – fintai kifejezést használva – Budapest szerencséjére vagy szerencsétlenségére történt. Azonban még legélesebb kritikusa, György Péter is így összegez kritikai méltatásában: „Akármint ítéljünk is Finta József munkásságáról, építőművészetének jelentősége letagadhatatlan és Budapesten megkerülhetetlen".

A hatalmas építészeti életműhöz kapcsolódó szakirodalmi és képzőművészi, grafikai munkásság mellett Finta József évtizedek óta önzetlenül segíti Egyetemünk munkáját is mind az Építészmérnöki Karon, mind Egyetemünk különböző testületeiben.

Finta ars poeticája, amelyet 1997-ben fogalmazott meg, napjainkban még inkább érvényes: „Dolgozni kell – recesszió közepette, félkapitalista (rettenetünk szerint esetleg délamerikanizálódó) gazdasági- társadalmi- szociális állapotunk közepette, civil közegünk hiányától szenvedve, egy lepusztítás előtt-alatt álló kultúra romjai felett jajongva, felelőtlen politikusok játékait szemlélve, bár sajnos ez az állapot pártoktól független.
Igen dolgozni kell, mert erre szerződtünk – szerződtem. Ez a kötelességem és játékom".


Makovecz Imre

Makovecz Imre szól néhány szót munkásságáról a szenátus ünnepi ülésén
5/6
Makovecz Imre szól néhány szót munkásságáról a szenátus ünnepi ülésén

A kortárs magyar építészet nemzetközileg is legismertebb irányzata kétségtelenül az organikus mozgalom. Ennek az erőteljes mozgalomnak, már az országhatáron is túlnyúló, az egész országra kiterjedt építészeti irányzatnak volt az elindítója; a célokat és elveket megfogalmazó, iskolateremtő mestere Makovecz Imre Kossuth-, Ybl-, és Magyar Örökség díjas építész, a Francia Építészeti Akadémia aranyérmes építésze, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója.
Építészetét filozófiai alapokról indította, mestereinek Rudolf Steinert és F. L. Wrightot tartja. Nemcsak autonóm formateremtő építőművész, de egyben teoretikus és pedagógus is, aki az építés drámájáról beszél, amelynek középpontjában a magyar mitológia áll.

Építészetében a hely, a föld szelleméhez rendeli hozzá az építési technológiát és az anyagokat. Ezt a szemlélet tükrözik földből kinövő kupolái, a fa tartószerkezet, a kő és a pala- cserép- zsindely- nádfedés. Ezek egyszerre archaikusak és környezetbarát módon korszerűek. Épületei struktúrájukat tekintve tiszták, a terek és irányok nyitottak, a természet logikájának rendjében szervezettek.

Makovecz Imre bebizonyította, hogy a közhasznú építési tevékenység folyamatában az építők és a használók egyetlen rítus szereplői lehetnek. Így számos faluház önerejű létrehozása már az építés alatt magához tudta kötni a későbbi használók közösségét.
A világhírt és az igazi nemzetközi elismerést számára a sevillai EXPO magyar pavilonja hozta meg 1992-ben.

Munkássága az építészképzésre is nagy hatással volt. Egyetemünkön az organikus építészetbe beavató több féléves kurzusát kísérte nagy figyelem és érdeklődés.
Irodalmi és grafikai munkássága is jelentős.

Építészi hitvallását, céljait egy 1997-ben kelt írásában fogalmazta meg pontosan: „Mindenem volt az építészet, a táj, az emberek, akiknek dolgoztam, és ma is az, mindenem. A huszadik század második fele európai építészetének marginális töredéke ez az életmű, de joggal mondhatom, hogy az európai építészeté.
Ez volt a tét. Ellenséges közegben, magyar- és emberellenes, kultúra- és természetellenes korban fel lehet-e mutatni a szív fényét?
Igen lehet. Töredékesen, javarészt kis megbízatásokat teljesítve, évekig tervezési jogosultságtól megfosztva, de egy alkalommal Magyarországot hivatalosan is képviselve megmutatni az Úrnak: a mélyből fölemelt földi erő hogyan talál az éghez, hogyan kell és lehet az utánunk jövőkről gondoskodni, megmutatni, hogy egy régió szellemi mélysége miért egyetemesebb, mint a multinacionális álarcban uralkodó korlátoltság".


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk