Épületek/Örökség

FME - Veszélyben Budapest köntöse!

1/18

Andrássy út sarok

Baross tér

Dembinszky utca

Egyedi belvárosi ház

Sarok erkély

Impozáns épület a belvárosban

Dugonics utcai ház hatféle szinű ablakai

Szondi utcai üzletportál

Különböző szinek a homlokzaton és a nyílászárókon

Orczy út - a szabályozás hiánya

Tönkretett belvárosi földszint

Nagymező utca

Király utca - óvatosabban kellene a színekkel bánni

Foghíjbeépítés az Erzsébetvárosban

Méltatlan ráépítés a belvárosban

Szondi utcai sarokfoghíj - rontja a városképet

?>
Andrássy út sarok
?>
Baross tér
?>
Dembinszky utca
?>
Egyedi belvárosi ház
?>
Sarok erkély
?>
Impozáns épület a belvárosban
?>
Dugonics utcai ház hatféle szinű ablakai
?>
Szondi utcai üzletportál
?>
Különböző szinek a homlokzaton és a nyílászárókon
?>
Orczy út - a szabályozás hiánya
?>
?>
Tönkretett belvárosi földszint
?>
Nagymező utca
?>
Király utca - óvatosabban kellene a színekkel bánni
?>
Foghíjbeépítés az Erzsébetvárosban
?>
Méltatlan ráépítés a belvárosban
?>
Szondi utcai sarokfoghíj - rontja a városképet
?>
1/18

Andrássy út sarok

Baross tér

Dembinszky utca

Egyedi belvárosi ház

Sarok erkély

Impozáns épület a belvárosban

Dugonics utcai ház hatféle szinű ablakai

Szondi utcai üzletportál

Különböző szinek a homlokzaton és a nyílászárókon

Orczy út - a szabályozás hiánya

Tönkretett belvárosi földszint

Nagymező utca

Király utca - óvatosabban kellene a színekkel bánni

Foghíjbeépítés az Erzsébetvárosban

Méltatlan ráépítés a belvárosban

Szondi utcai sarokfoghíj - rontja a városképet

FME - Veszélyben Budapest köntöse!
Épületek/Örökség

FME - Veszélyben Budapest köntöse!

2010.10.15. 11:01

A magyar főváros olyan változatos építészeti megoldásokkal rendelkezik, amikhez foghatót talán nem is találunk máshol a világon. A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) a Budapest építészeti értékeit jelentősen veszélyeztető problémákra szeretné a figyelmet felhívni.

Aki sűrűn jár Budapesten, az a várost járva sok-sok érdekes, szép és egyedi építészeti megoldásokat láthat nap mint nap. A pesti bérházak olyan változatos tömeg- és gazdag homlokzatkialakítással rendelkeznek, hogy a laikus szemlélő is csak ámulva-bámulva kíséri figyelemmel azt a számtalan értékes XIX. és XX. századi építészeti elemet, amely meghatározza Budapest városképét (a fotók kis ízelítőt adnak erről). A város eklektikus és szecessziós stílusú köntöse adja a legfőbb kulturális értéket, amelynek megóvása a társadalom egészét érintő közérdek.

 

 

Andrássy út sarok
1/18
Andrássy út sarok

Baross tér
2/18
Baross tér

Dembinszky utca
3/18
Dembinszky utca

 

Az épületeknek ez a legjelentősebb és legértékesebb része a fogadóaula, lépcsőház és az esetleges belső képzőművészeti értékek mellett. Ez természetesen változó, hiszen nem mindegy, hogy egy nagykörúti vagy egy józsefvárosi épületről beszélünk (ez nem általánosított megállapítás). Az épületek homlokzati részére fordították a legnagyobb figyelmet, hiszen ügyeltek arra, hogy a kornak megfelelő építészeti elemekkel olyan igényes homlokzatplasztikát készítsenek, amely megadja a magyar főváros sajátos építészeti ízét. A főváros olyan változatos építészeti megoldásokkal rendelkezik, hogy talán hasonlót nem is találunk a világban. Ilyen szempontból nézve Magyarország szerencsés, hogy egy ilyen gyöngyszem az ország központja.  Éppen ezért a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) elkészítette és leadta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) számára Budapest belvárosának Műemlék Jelentőségű Területté (MJT) nyilvánításról szóló védési javaslatát. Erről itt már korábban lehetett olvasni és tájékozódni, valamint a védési tervezetünk le is tölthető.

 

Egyedi belvárosi ház
4/18
Egyedi belvárosi ház

Sarok erkély
5/18
Sarok erkély

Impozáns épület a belvárosban
6/18
Impozáns épület a belvárosban

 

Homlokzatvédelem és felújítási, alakítási szabályozás hiánya
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) olyan problémákra szeretné a figyelmet felhívni, amelyek jelentősen veszélyeztetik Budapest építészeti értékeit.  A legsúlyosabb probléma az erőskezű szabályozás hiányából adódik, hiszen az épületeknél az adott közös képviselő és a lakóközösség dönt olyan szakmai, örökségi ügyekben, amelyeknek kezelése a közös kulturális érték állapotát, fennmaradását érintik. Gondoljunk bele, hogy milyen állapotokat is látunk a belvárosban. Ha szakmai szemmel és kellő odafigyeléssel nézzük végig a várost, akkor bizony egy sor olyan káros beavatkozással találkozunk, amelyek pusztítják Budapest épített örökségét. Az új építőanyagok térhódítása (gyenge minőségű anyagok és színű termékek stb.), valamint a kellő szakmaiság hiánya olyan súlyos értékvesztéseket okoztak már és okoznak a mai napig, amit minél hamarabb meg kell akadályozni. Itt gondolhatunk a műanyag nyílászárókra, méltatlan és sok esetben többszínű homlokzatokra, a különböző színűre mázolt homlokzati ablakokra, illetve a mérhetetlen és legtöbb esetben ízléstelen kirakatportálokra vagy a nagy mennyiségű reklámtáblákra.

 

Dugonics utcai ház hatféle szinű ablakai
7/18
Dugonics utcai ház hatféle szinű ablakai

Szondi utcai üzletportál
8/18
Szondi utcai üzletportál

Különböző szinek a homlokzaton és a nyílászárókon
9/18
Különböző szinek a homlokzaton és a nyílászárókon

 

 

Bérház-felújítási és korszerűsítési szabályzat bevezetésének szükségessége
Az FME álláspontja szerint egy megfelelő szakmai elvek alapján készített homlokzatszabályozási rendszerre volna szükség. Az Egyesület egyik céljául tűzte ki, hogy készít egy ilyen dokumentumot, amit később a Fővárosi Önkormányzatnak át fog nyújtani. A szabályozásnak tartalmaznia kell az elpusztult homlokzati elemek pótlásának kötelezettségét (stukkók, sgrafittók, freskók, tagozatok stb.). Ki kell térni a homlokzatok megfelelő anyag- és egységes színhasználatára, valamint az ablakok egységes osztására, színére. Meg kell határozni, hogy milyen mennyiségű, méretű, valamint stílusú és színű reklámtáblák kaphatnak helyet egy XIX. és XX. század eleje között épült épületen. Szabályozás kell az emeletráépítéseknél is, ahol olyan megoldásra kell törekedni, amely az adott történelmi környezetet tiszteletben tartja és beolvad a környezetbe. Ez nagyon fontos, hiszen a ráépítések elveivel alapvetően nincs probléma, csak sok esetben látunk olyan megoldásokat, amelyek az alattuk lévő épületek látványát is teljesen tönkreteszik. Természetesen akadnak jó és megfelelő példák is.  Fontos kérdés, hogy mi lesz a több száz kirakatportállal, melynek Budapesten nagy múltja van és meghatározza a vásárlói és utcai környezetet. Egy kirakat, portál egyben minősíti az adott üzletet, de azt se felejtsük el, hogy ez a várost és annak közösségi kultúráját is minősíti. Minél hamarabb ki kell dolgozni egy üzletportál-rehabilitációs programot, amely legalább a város főbb tengelyeit szabályozná, mint pl. a Nagykörút, Kossuth – Rákóczi - Thököly úti tengely, Kiskörút stb. Üzletportáloknál egy iránymutató szabályozás kell. Érdemes volna ebbe a folyamatba bevonni  építészetet és formatervezést oktató intézményeket. Mindezek a problémák szintén az egységes városkezelés hiányára mutatnak rá. Olyan szabályozás kell, amely kellő módon szolgálja a várost és a közérdeket.  

 

Orczy út - a szabályozás hiánya
10/18
Orczy út - a szabályozás hiánya

11/18

Tönkretett belvárosi földszint
12/18
Tönkretett belvárosi földszint

 

Nagymező utca
13/18
Nagymező utca

Király utca - óvatosabban kellene a színekkel bánni
14/18
Király utca - óvatosabban kellene a színekkel bánni

 

A szabályozásnak ki kell térnie a következőkre:
Homlokzat-helyreállítási kötelezettség
Homlokzatszín
Ablakosztás és nyílászárók színe
Reklámfelületek
Anyaghasználat
Emeletráépítés
Kirakatportálok

Minimum-követelmény: homlokzatmegtartás
Álláspontunk az értékmegőrző szemléletünkből adódóan az, hogy az épületnek a homlokzat megtartásával megvalósuló bontásával nem értünk egyet, de mindenesetre jobb megoldás, mint az adott építészeti emlék földig rombolása. Ezzel a megoldással legalább a közös kulturális értéket jelentő homlokzatok megmaradhatnak, valamint így az egységes városkép megőrizhető. Az FME álláspontja szerint a Hungária körútig bezárólag szükséges volna bevezetni a homlokzatmegtartási kötelezettséget.  Ez Budapest jövőjének záloga, hiszen az egyik legfontosabb stratégia, amelyre a főváros alapozhat, a turizmus. Turizmus, hiszen ez Budapest jövője! Évtizedek óta nincs a városnak célja, hogy valójában milyen képet is mutasson, vagyis mire alapozza a fő stratégiáját, merre tartson a világ városai között. Ez a céltalanság teljes tönkreteszi a várost, amelyben nem egységes kezeléssel valósulnak meg beruházások. Az egységes városkezelés hiánya veszélyezteti Budapest jövőjét!

Foghíjak
Budapesten a foghíjak kialakulása és azok mennyisége több történelmi okra vezethető vissza. Az első például a beépítettség elmaradása (erre a legjobb példa a Józsefváros), valamint a II. világháború és 1956 okozta pusztítások. Sajnos ma új trend a spekulációs beépítés, amely nem idegen a város történelmében, de a különbség a minőségben keresendő. A legtöbb esetben a szabályozás hiányából adódóan anyagában, tömegében, illetve formálásában sem minőségi épületet építenek fel a történelmi városmagban. Ez rendkívül káros, amely a város esztétikai megjelenését súlyosan, szinte mondhatni, helyrehozhatatlanul károsítja. Az FME álláspontja szerint kiemelt figyelmet kell szentelni a foghíjak beépítésének. Törekedni kell arra, hogy minden tekintetben minőségi épület épüljön fel (anyagában, formálásában stb.), méghozzá oly módon, hogy az teljes mértékben illeszkedjen a történelmi környezetéhez.

 

Foghíjbeépítés az Erzsébetvárosban
15/18
Foghíjbeépítés az Erzsébetvárosban

Méltatlan ráépítés a belvárosban
16/18
Méltatlan ráépítés a belvárosban

Szondi utcai sarokfoghíj - rontja a városképet
17/18
Szondi utcai sarokfoghíj - rontja a városképet

 

 

Utca- és térrekonstrukciók
Véleményem szerint Budapestnek vannak olyan terei út-, illetve utcaszakaszai, amelyeket, amint lehetőség adódik rá, rekonstruálni kell.  Néhányat fel szeretnék sorolni ezek közül: Nyugati tér, Baross tér, Kálvin tér, Szabadság tér, Dísz tér, Andrássy út, Nagykörút, Kossuth – Rákóczi - Thököly út, Rakpart stb. A városnak, ezek olyan pontjai, amelyeknek az eredeti visszaállítása véleményem szerint nem lehet kétséges. Itt nem teljes épület-, hanem homlokzatrekonstrukcióra gondoljunk, ahogyan az más európai városokban megvalósult.  Ez szintén a városkép egységességének megőrzése, visszaállítása szempontjából indokolt. Budapest építészetét és az azzal szervesen kialakított városi szövetét meg kell őriznie, hiszen csak így őrizhet egyediséget a világ városai között.  A fenti területek a város jellegzetes urbanisztikai megoldásainak gócpontjai, amelyeket helyre kell állítani. Az ezeken a területeken ejtett sebeket be kell gyógyítani! Ez szintén egy egységes várospolitika és összehangolt rehabilitációk folytán lenne megvalósítható.

Nem tudok azokkal a véleményekkel egyetérteni, melyek azt mondják, hogy ami elveszett, az elveszett. Ez nem igaz! Hamis érvek! Igenis lehetséges és kell is az a szemlélet, amely idővel visszaadhatja Budapest egykori gyöngyszemeinek számító közterületeit. Hiszen, mint korábban írtam, Budapest építészeti értékeinek megóvása közös kulturális érdekünk, valamint ne felejtsük el, hogy a főváros jövője a turizmusra alapozható.                                                                                

Kecskeméti Norbert
FME Elnöke

Vélemények (4)
zéta
2010.10.21.
08:39

"A búzaszemmel teli kalász meghajtja fejét, az üres kalász büszkén fenntartja üres fejét"

Lehet, hogy ez mindig így volt, de ebből az új generációból különösen hiányzik az alázat. 

iwel
2010.10.21.
10:02

@zéta: Tényleg így van, de csak azért, mert nincsenek példaképei.

Lancelot
2010.10.16.
13:21

És mi van a köntös alatt?

Kedves Fiatalok (FME-k),dicséretes a lelkesedésetek, no meg a céljaitok is. Úgy általában. De ezt a Budapest-dolgot még egy kicsit érlelni kellett volna, mielőtt kiléptek vele a nyilvánosság elé. Mondjuk szakmai és jogi kérdésekben jobban felkészülni. Egyszerre akartok nekimenni a fővárosi erős embereknek, meg a huszonhárom kiskirályságnak, meg a befektetőknek, meg az építészeknek, meg az örökségvédőknek, meg a társasházaknak közös képviselővel, közönyös-kulturálatlan-rosszul szociálódott lakóval, üzletbérlővel együtt, meg a jóisten tudja még ki mindenkinek. Ehhez azért kicsit komolyabb muníció kell, meg rohadt mód felkötött gatya. Elolvastam az anyagotokat, sok munka van benne, nem mondom, riszpekt. A szakmaiságra viszont – amit sajnos nem tud pótolni a lelkesedés – azért hadd tegyek néhány apró, építő kritikai észrevételt:“Kijelenthetjük, hogy a városban minden építészeti kor és stílus képviselteti magát. Ez a tény megadja a választ arra, hogy a magyar főváros mennyire egyedi és értékes.” Ez érdekes okfejtés, de ha ez igaz, akkor ez alapján a mai kor is hozzátehet értéket, nemde? És ez alapján a világ legtöbb városáról elmondható – mivel sok kor bennük van -, hogy egyedi. (Amúgy szerintem is Bp. egyedi és értékes, de nem ezért.)Vagy: “Az épületek fő jellemzője, hogy az összes épület alatt pince helyezkedik el.”. Azt is mondhatnátok, hogy minden háznak van teteje, meg esetleg lépcsőháza. Egy kicsit szakszerűbb lehetne a város értékelése és a leírások, építészeti-, stiláris meghatározások. Ez már lehet, hogy kukacoskodás, de megemlítem: “sok esetben csak esztétikus, vagyis külső homlokzati pusztulásról beszélhetünk.” Gondolom (remélem) “esztétikai” akart lenni, de nem is ez a lényeg: jártatok már ezekben a házakban? Való igaz, hogy csúnyán csúsztat, aki arra hivatkozva bont le egy régi, kopott házat, hogy “rossz műszaki állapotban van”, bár kérdés, ki mit ért “műszaki” alatt. Ha statikai gond nincs, a ház könnyebben menthető. De a szétrohadt, gondozatlan közművek (víz, csatorna, gáz, elektromos) cseréje megúszhatatlan; ahogyan a külső-belső tatarozás is, esetenként nyílászáró cserékkel (de itt kell résen lenni, mit építenek be), a tetőhéjalás cseréjével, ereszekkel, stb. Ez baromi sokba kerül, de lehet, hogy még mindig olcsóbb, mint a bontás és új építés. És akkor nem vettük figyelembe a szabályozás által előírt telken belüli parkolóhelyeket, aminek eredménye a 2-3 szintes méregdrága mélygarázs, meg hogy a megengedett szintterületi mutató nagyobb, mint a meglévő épületé – plusz kedvezmények, kis trükközés a számokkal, no meg a betűkkel, oszt máris kész a brutál 8emeletes, a réginél is kisebb udvaros ház a széjjel épített telekkel, no napfény, de van hívogató-hangzatos reklám, meg az obligát extraprofit a 30-40m2-es “amerikaikonyhás szinglilakásokon”. DE, ezek ellen kellene állami/önkormányzati szabályozás, ösztönző rendszer! HA egy fővárosnak/országnak fontos az épített öröksége, akkor ezeket a lépéseket meg kell tennie. Viszont ennek a kidolgozásához jogászok, városrendezők, építészek, műemlékesek együttes erőfeszítésére van szükség, meg persze a támogató civilekre. Ezt megpróbálhatja összefogni egy egyesület, de félek, hogy ez annál nagyobb falat.De amiért igazán billentyűzetet ragadtam: - az utcai homlokzatok megtartásának ötletét semmiképp nem tenném ilyen hangsúlyossá (mert ugye nagyrészt erre van kihegyezve a terv);- és arra sem erősítenék rá, hogy “a ráépítések elveivel alapvetően nincs probléma”.Döntsétek el, örökségvédők vagytok, vagy a befektetők szekerét toljátok a beépítendő kiskapuk felé? Ezek baromi veszélyes kitételek, pláne ha erre ráharapnak az ellenérdekeltek! És ezt teszitek ki a kirakatba. Már az írás címe is azt sugallja, hogy a házaknak, Budapestnek a héja (“köntöse”) van veszélyben. Tehát a telekstruktúrát, a beépítési módot, az épületek együttesét – amit az örökségvédelmi törvény területi védelemként (MJT) definiál, és amiről az MJT javaslatotoknak szólnia kellene – rögvest sutba vágjátok, hogy hadd harapózzon tovább a jobbnál-jobb házak faszadista szemléletű kiherélése, a telkek összevonása után kulisszaszerű homlokzatok mögött a maximumig feszített beépítés, és így maguknak a védendő épületeknek az eltűntetése. Ezt csak nagyon halkan, eldugva lehet emlegetni, hogy ha MJT-ben (Világörökségben) nagyon indokolt egy bontás (és tényleg baromi indokolt legyen, körülbástyázva definíciókkal, megkötésekkel), a homlokzat megtartására kötelezzen a szabályozás, vagy a hatóság (Bp.-en a kerületi építési iroda). De hogy már az írás címe is ezt sugallja! Vagy nem gondolkodtok, vagy a bolondját járatjátok mindenkivel.Az a kitétel viszont sajnos az egész országra érvényes, hogy a műemléki védelem hiányában a helyi önkormányzatra van bízva az épített örökség sorsa. De ne gondoljuk, hogy az egész országot műemlékké lehet nyilvánítani, reálisabb lenne az önkormányzatok, tulajdonosok meggyőzése, érdekeltté tétele. A belföldi turizmus fellendülése (pl. a gomba módra szaporodó helyi fesztiválok) felnyithatják a szemét a helyieknek saját megőrzendő értékeikre. És mindehhez a kultúrára, a művészetre nevelés is elengedhetetlen. (Szép álmok…)Minden szabályozási tervnek kötelező munkarésze az örökségvédelmi hatástanulmány, benne az értékek feltárásával. De ezt csak letudnivaló nyűgnek szokták tekinteni, amivel ki lehet szúrni a hatóságok szemét. Értékleltárakat persze lehet és kell készíteni (apropó, honnan gondoljátok, hogy a hivatásosok ezt nem tették-e már meg?). Ugye nem gondoljátok komolyan, hogy egy vaskos értékleltár meg tudta volna állítani a CO-SZI-projektet? Vagy a Garay tér elcseszését? Hogy tovább ne menjünk, a Bécsi utcai projekt keretében lebontandó házak között akadt fővárosi védettségű is(!), amely védelmének törlését a kerület eszközölte ki a projekt érdekében a Fővárosnál! És itt a kígyó máris a saját farkába harapott (bár harapna szó szerint!). És arról nem is beszéltünk, hogy a Bécsi utca teljes egészében MJT-ben van, már jelenleg is! Hát ennyit ér az egész, a politika által megtámogatott befektetői nyomulás ellenében. Ez itt Abszurdisztán, kérem! Vagy nem is: egyszerűen csak a vadkapitalizmus.A Világörökség jelenlegi, kibővített területe (tehát a Belváros nagy része) pedig – bármily meglepő – már 2005 óta MJT (mégsem dolgozott hiába a KÖH :-) ) (aki nem hiszi: 7/2005.NKÖM rendelet: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500007.NKM&kif=7%2F2005.+(III.+1.)+NK%D6M+rendelet). Szerintem is égetően szükség volna a jelenlegi védett terület kiterjesztésére, csak ne tegyünk úgy, mintha a passzátszél azelőtt nem fújt volna…Mellesleg, a kijelölni szánt MJT a térképet elnézve azért kicsit több, mint “Budapest belvárosa” (mondjuk a Népligetet, vagy a Flórián teret nem gondolnám annak).És akkor nem szóltam az írás végén emlegetett rekonstrukciós vágyálmok irracionalitásáról. Le kellene bontani pl. a Kálvin tér nagy részét, hogy valami ködösen romantikus díszlet kerüljön oda? Már látom is az új, csupaüveg homlokzatú irodaházak elé húzott díszleteket. Lehetne akár cserélhető is: egy eklektikus a hétköznapokra és egy szecessziós az ünnepekre ;-) Szerintem is szét lett építve a Kálvin tér, de a terveteknek annyi az esélye, mint mondjuk visszaépíteni Óbudát a panelek helyére.)

“Úgy érezzük, hogy kellő tapasztalattal és szakmai tudással rendelkezünk ahhoz, hogy a Nemzeti Együttműködés Programjának keretében a szervezetünk legyen az a közösség, amely koordinálja, és levezesse ezeket a folyamatokat, a civil társadalom, a hivatalok és a magyar kormány között. Az első és egyben legfontosabb lépésünk, hogy Budapest építészeti értékeinek védelmében egy műemlék jelentőségű területi védelmi tervezetet letegyünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal asztalára.” (Ld. BUDAPEST_FME_KOH_MJT.pdf)A fentiek fényében azért ez egy kicsit túlzott magabiztosságot sugall, nemde? A Nemzeti Együttműködés Programjának emlegetésétől nem lesz valaki szakmaibb, bár egy kis politikai szél a vitorlájába akadhat. Ja, és pont a hivatkozott augusztusi cikketekben olvasható, hogy a KÖH már elkészítette a budapesti MJT tudományos háttérmunkáját és a kijelölését (még 2004-ben), de ti most célul tűzitek ki, hogy elkészítitek az MJT tervezetét??? Ráadásul :“a részletes leltározást egy területi védelem hatályba léptetésének kell megelőznie” – de akkor mire alapoztátok a terület kijelölését? (Csak adalékul: a védési javaslatokat mindenképpen a KÖH-be kell beadni, ahonnan felterjesztik a minisztériumukba, és csakis a miniszter rendelheti el a védelmet. Ha eddig nem történt elegendő lépés, abban a sajátos magyar viszonyokat (tőke-politika összefonódása, kiskirályok, korrupció, stb.) kellene keresni, nem a hivatásosok hozzá nem értését. Ügyesen lovagoltátok meg ezt a lehetetlen helyzetet, nem mondom, de azért még jóval több munka van előttetek, mint mögöttetek. Félreértés ne essék, drukkolok nektek, de az eddigiek alapján az az érzésem, hogy ez így nem lesz több pallaszathénés sopánkodásnál, csak korszerűbb marketinggel. Budapest egy csatamezőbe oltott viperafészek, ahol rohadtul felkészültnek kell lennie annak, aki harcolni akar. Ti most még csak kóstolgatjátok az egészet, nem a legnagyobb falattal kellene kezdeni, bízzátok azt inkább a profikra, mert könnyen kimegy a baba is a fürdővízzel. Elegendő lenne egy-egy részkérdés felkarolása, vagy demonstrációk szervezése. Vagy lehet, hogy inkább a kastélyok meg a népi építészet felkutatásával kellene kezdeni, ahogy az egyesület céljai között olvashatjuk. Ezeken keresztül sok tapasztalatra lehet szert tenni, és kimunkálhatóbb egy biztos metodika. Sok sikert a munkához!

iwel
2010.10.15.
18:31

Az lenne a jó, ha a MÉSZ valahogy ki tudná harcolni, hogy az óvodában és általános iskolában legyen építészet és vizuális kultúra oktatás, és elmagyarázni a gyerekeknek, mi a nyílásszáró, miért van, hogy csak a csúnya bácsik festik rózsaszínre az erkélyüket és nem barmoljuk szét az utcánkat igénytelen műanyag cégtáblákkal mert a szebb városkép és környezet szebbé teszi az emberek lelkecskéjét is. A művészet egyébként is  el van hanyagolva gyerekeknél ami sztem hiba.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.