Közélet, hírek

FogLak Projekt: a méltóság programja

1/3

Maróthy Márta, Vecsei Miklós, Ikva-Szabó Imre, Horváth-Takács Bernadett, fotó: Biczó Gabriella

?>
Maróthy Márta, Vecsei Miklós, Ikva-Szabó Imre, Horváth-Takács Bernadett, fotó: Biczó Gabriella
?>
?>
1/3

Maróthy Márta, Vecsei Miklós, Ikva-Szabó Imre, Horváth-Takács Bernadett, fotó: Biczó Gabriella

FogLak Projekt: a méltóság programja
Közélet, hírek

FogLak Projekt: a méltóság programja

2008.11.27. 10:55

Széles szakmai és politikai összefogással megszületett a FogLak projekt. Az európai uniós program segítségével albérleti támogatást és a munkába álláshoz szükséges segítséget kapnak a fedélnélküliek. A projekt célja, hogy minél több hajléktalan kikerüljön az ellátórendszerből.

Maróthy Márta, Vecsei Miklós, Ikva-Szabó Imre, Horváth-Takács Bernadett, fotó: Biczó Gabriella
1/3
Maróthy Márta, Vecsei Miklós, Ikva-Szabó Imre, Horváth-Takács Bernadett, fotó: Biczó Gabriella

„A nyomor nem kiszámítható forgatókönyv. A hajléktalanságot gyakran a szegénységgel mossák össze, pedig sokkal inkább a szeretet- és társhiány a jellemzője. Akit szeretnek, az nem lesz hajléktalan" — mondta Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke a hétfői sajtótájékoztatón.

Az országos szintű program 2010 és 2013 között várhatóan háromezer hajléktalannak nyújt majd segítséget. A FogLak* projekt 2,7 milliárd forintot fordít a hajléktalan emberek társadalmi integrációjára. A program lényege, hogy hajléktalanszállók létesítése helyett minél több hajléktalant segítsenek vissza a munkaerőpiacra és albérleti támogatással lehetővé tegyék az önálló lakhatást. A szociális munkások a folyamat során az önéletrajz megírásától kezdve egészen a munkaszerződés megkötéséig segítik a rászorulókat, sőt még a munkahelyi beilleszkedésüket is követik.

Adott egy hajléktalan, aki régen pincérként dolgozott. Most rossz állapotban van, például hiányzik elöl két foga. Nem átképezni akarjuk őt más munkára, hanem megpróbáljuk őt pincérként munkába segíteni. Ehhez mindenekelőtt pótolni kell a fogait. És ha van egy büfés, aki alkalmazná, mert ismeri a szociális gondozóját és megbízik benne, akkor kezdjen el dolgozni, és ne kelljen a munkaügyi központba járnia — ezzel a példával érzékeltette Vecsei Miklós, a különbséget a között, amit tenni szeretnének, és a között, amit jelen pillanatban tehetnek. A program nagy előnye tehát, hogy rugalmas, mindenkivel egyéni igényeinek megfelelően foglalkoznak.

Ami a lakhatást illeti, havi 20 ezer forinttal támogatják a bérlést. Segítenek felkutatni az albérleti lehetőségeket, sőt az együttélési és szomszédsági viszonyok rendezésében, a felmerülő konfliktusok kezelésében is számíthatnak a szociális munkásokra. Várhatóan körülbelül háromezer hajléktalannak fognak így segíteni 6-18 hónapon át, ez idő alatt talpra kell állniuk, egzisztenciát teremteniük. „Két tárgyaláson túl vagyunk a minisztériumokkal, egyenesben van az ügy" — fogalmazott Vecsei Miklós. Becslése szerint január végéig megszülethet a megegyezés.

2/3

Szakemberek becslése szerint körülbelül 25-30 ezer hajléktalan lehet az országban. A fővárosra a téli időszakban 8-10 ezer szálláshely jut, az ágyak közül minden második Budapesten van. Mintegy háromezren lehetnek azok, akik a főváros utcáin vagy a város környékén erdőkben, sátrakban, bódékban élnek. „Budapest kénytelen előremenni, hiszen itt koncentrálódik a baj" — szögezte le Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy immár integrációs célra lehet fordítani ekkora összeget. A főpolgármester-helyettes rámutatott arra, hogy a program végre felülről nyitottá tudja tenni az ellátórendszert, ez pedig azt jelenti, hogy sokan kitörhetnek a hajléktalanságból. Sok hajléktalan, elsősorban akik alkoholproblémával vagy pszichiátriai betegséggel küzdenek, állandó orvosi segítségre szorulnának. Ők nem kerülnek be a hajléktalanszállókra, hiszen ahogy Vecsei Miklós fogalmazott, „az a gyakorlat, hogy azok kerülnek be, akik előre tudnak köszönni". Számukra speciális szállókra lenne szükség, ám ilyen férőhelyből nagyon kevés van. A szakember utalt arra, hogy eddig a segítő szervezetek akkor kaptak pénzt, ha egy hajléktalant „befektettek egy ágyra", az új uniós forrású program pedig éppen ennek az ellenkezőjéről szól. Ikvai-Szabó Imre az önkormányzatok segítségét is kérte a majdani országos programhoz: vállaljanak szerepet abban, hogy a rászorulók azon a településen tudjanak egzisztenciát teremteni, ahol élnek. „Ez a méltóság programja, visszaadja a lehetőséget a hajléktan embereknek, hogy saját munkával, saját egzisztenciát teremtsenek"- tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Maróthy Márta, a FogLak projekt szakmai vezetője az Építészfórum kérdésére elmondta, hogy a program nem csupán az egyedülálló hajléktalanokra terjed ki, hanem a hajléktalan családoknak is segítséget kíván nyújtani. „A program lényege, hogy ne a szokásos sztenderdek legyenek, hanem rugalmas, sokszínű és egyedi megoldások szülessenek" — fogalmazott a szakmai vezető.

Vecsei Miklós újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a program alapelve, hogy nem kívánnak az ellátórendszerbe "beforgatni" olyanokat, akik eddig nem voltak hajléktalanok. Így például csak azok kaphatnának albérleti támogatást, akik már hosszabb ideje élnek fedél nélkül. A szakember elmondta azt is, rövidesen újra megnyílik a Nyugati pályaudvarhoz közeli úgynevezett "szociális csomópont", amelynek a Kormányzati Negyed projekt miatt kellett bezárnia a kapuit. Itt egyszerre 50-100 hajléktalan rászorulónak tudnak mosási, fürdési, étkezési lehetőséget nyújtani. Vecsei továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy ha a Szobi utcai intézményhez hasonló, további négy-öt csomópontot nyithatnának a városban, akkor a hajléktalanok jó része nem az aluljárókban, hanem ezekben a nyitott intézményekben töltené a telet.

Vecsei Miklós a "legdrámaibb üzenetnek" azt nevezte, hogy a cigány közösségek szétesésével egyre több roma jelenik meg a hajléktalan ellátórendszerben, pedig a korábbi években éppen az összetartásuk óvta meg őket ettől. Arra mutatott rá, hogy a hajléktalanok táboránál sokkal többen vannak például azok a gyerekek, akik nincsenek szem előtt, hanem fűtetlen cigánytelepeken élnek nyomorúságos körülmények között.

Biczó Gabriella


*A Hajléktalanokért Közalapítvány és az Összefogás Közalapítvány közös projektje hajléktalanellátó szervezetek számára. A teljes neve: FogLak Projekt, Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk