Folytatódnak a Földalatti beszélgetések az epiteszforum.hu rendezésében.

2006. február 23-án, csütörtökön 18 órakor

Helyszín: a Műcsarnok előadóterme, Hősök tere
Téma:
a József Attila Színház rekonstrukciójára és bővítésére rendezett építészeti pályázat

Bemutatásra kerül:

az I. díjas 6. bírálati sorszámú terv
Szerzői: dr. Komjáthy Attila, Paulinyi Gergely és munkatársaik (MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft.);

a II. díjas 3. bírálati sorszámú terv
Szerzői: Kis Péter és munkatársai (Kis Péter Építészműterme Kft.);

a Megvételt nyert a 12. bírálati sorszámú terv
Szerzői: Sándor János építész és munkatársai (PLAZA Műterem, Győr);

egy nem díjzott terv, melynek szerzői Kőnig Tamás, Wagner Péter (Kőnig és Wagner Építész Iroda)

A beszélgetés további résztvevői: Léner Péter, a bírálóbizottság elnöke, a József Attila Színház igazgatója, Horgas Péter a bírálóbizottság szakértője. A beszélgetést vezeti Vargha Mihály.

Fölvetés a Földalatti beszélgetések témájához

Részlet a tervpályázati Zárójelentésből

"Összefoglaló értékelés

Általános építészeti összefoglaló

Bár rekonstrukciós színház pályázat történt kiírásra, ennek keretein belül is a Bíráló Bizottság, mind színház technikai, mind építészeti értékképzés értelmében innovációt várt. Sajnos általánosan megállapítható szakértőink nyomán, hogy igazán reveratív színháztechnikai terv összesen egy érkezett be (12.sz. pályamű). Az építészeti minőségben is nagy szórás volt. Általánosan érezhető volt egy stiláris bizonytalanság. Az épületek külseje nem színházi jelleget tükrözött, hanem vagy irodaház, vagy lakóház hangulati közvetítése volt érezhető. Két terv emelkedett ki a zsűrizés során a pályaművek közül és mindkettő két ellentétes viselkedés módot tükrözött. Az egyik a mai József Attila Színház lényegéből indult ki, annak a hangulatának próbált megfelelni és nagyon magas színvonalú, letisztult, kiemelkedő építészeti tömeg és téralkotással tűnt ki (3.sz. pályamű). A 6.sz. pályamű éppen, hogy a jövőben várható színházalakító additív módszer, mely a rekonstrukcióhoz legközelebb álló építészeti megoldás. Jelen tervben korrektül és tisztán működő tereket hozott létre. Nagyon jó a sarokra történő csoportosítása az úgynevezett háttérfunkcióknak. A sokszor említett együttélése a két háznak, a színházi és a lakófunkciónak a viszonya kissé elkent és sajnálatos, hogy a két tömeg közötti átláthatóság nem jön létre, jót tett volna az épületnek. Általánosan elmondható, hogy építészetileg a meglévő állapothoz képest nem „emel", maga az új főépület nem elég nagyvonalú, bár úgyis fogalmazhatunk, hogy valószínűleg realista volt, tehát a mai állapotokból indul ki. Mégis valamiféle építészeti konglomerátum jött létre és ez ront az eredményen (tömegcsatlakozások nem tiszták). Miközben a belső terek jól működnek, tehát a funkcionalitásban nem lehet kivetnivalót találni, mégis az embernek egy elavult, bizonytalansági érzete támad. Ez elsősorban az említett homlokzati esetlegességekből és tömegformálásból adódik. Mindenképpen leszögezhető, hogy a Váci út felőli megoldás világszínvonalú és rendkívül jó építészeti megoldást hoz, de még annál sokkal többet egy új városi teret talált ki. Mindenképpen kiemelkedő építészeti formálást talált ki ez a megoldás. Sajnos nincs egyensúlyban az épület további részeivel.

A díjazásban és megvételben részesült pályaművek mindegyikében van olyan építészeti gondolat, értékes részmegoldás, melyek figyelembeveendők a végleges tervek kidolgozásakor.

A Bíráló Bizottság a tervpályázatot eredményesnek tartja, melyet igazol a díjak és megvételek összege.

Városrendezés

A tervpályázati kiírás a benyújtandó munkarészek között szerepeltetett helyszínrajz tartalmával, a bírálati szempontok negyedik elemével, továbbá a tervezési programban leírtakkal utalt az épület környezetének és működtetésének városrendezési összefüggéseit elemző javaslatok szükségességére. A pályaművek többsége nem felelt meg ezen elvárásnak; a helyszínrajzok hiányosak voltak, illetve nem készültek kertépítészeti és parkolási javaslatok.

A parkolás kérdésében a BB azokkal a megoldásokkal értett egyet, amelyek az Angyalföldi utca K-i oldalán elhelyezett parkolóházat tartalmazták és biztosították a Déryné utcában a gyalogosok elsőbbségét.(2., 4., 6., 9. sz.pályamű) A Déryné utca alatt, vagy a Váci út és a lakóépület között térszint alatt kialakított teremgarázsokat nem tartotta megfelelőnek a BB.(1., 10. sz. pályamű)

A pályaművek többsége a főbejárat visszahelyezésével, gyalogoszóna kialakításával számolt a Déryné utcában. Néhány pályamű a jelenlegi főbejárat előterét javasolta több szint magas oszlopsorral, üvegfallal levédeni, humanizálni, sőt egy rendhagyó ötlet a stúdiószínpad dobozát is ide helyezi (2. sz. pályamű)

Izgalmas városépítészeti gondolat a színház épületének a lakóépülettől való leválasztása, és a főbejárat közéjük helyezése (3., 9. sz. pályamű), azonban a körút zaja, pora, szele az így kialakuló terecske használatát kellemetlenné teszi.

Egyetértett a BB azokkal a javaslatokkal, melyek a színház épülettömegét a Róbert Károly körút járdavonaláig bővítenék – megfelelő távolságot tartva ugyanakkor a lakóépülettől.

Több pályamű a díszlet-logisztika túlhangsúlyozásával É-i és D-i irányból is feltárta a színházépületet. Rendhagyó és jó gondolat szerepel a 10.sz. pályaműben az Angyalföldi utca felőli díszletkapuval.

Megfontolandó javaslatot adott a 2. és 12.sz. pályamű a Déryné utca déli oldalának térfalképzésére, díszletraktár és színészlakások telepítésével, melyet kiegészít az iskola udvarán elhelyezett szabadtéri színpad.

Zöldfelület, növényzet alkalmazását kevés számú pályamű irányozta elő (1., 2., 3., 5., 10., 14. sz. pályamű), kiemelendő és hasznosítandó viszont a 10. sz. pályamű zöldtető-javaslata a lakóépületből látható tetőfelületeken.

Jelentős településképi léptékű az 5.pályamű tömegképzése: az 57 m magas szabálytalan alakú üvegtorony a körút É-i oldalán álló épülettömegekre kíván reagálni – vitatható eredménnyel.

A BB egyetértett azokkal a tömeg – és homlokzatképzésekkel, amelyek a színházi attrakcióhoz építészeti attrakciót kívántak rendelni, amelyek kilépnek a heterogén és merev városépítészeti környezet slamposságából, amelyek kulturális tartalmat sejtetnek – terjedelmüktől függetlenül. (3., 5., 6., 9. sz. pályamű)."

A teljes szöveg elérhető a pályázat eredményi oldalról pdf formátumban.

Fórum-téma