Közélet, hírek

Főpolgármesterek kerekasztalbeszélgetése a Budapesti Búcsú alkalmából

1/1

balról: Petra Roth, Demszky Gábor, Pierre Bourque és Győrffy Miklós

?>
balról: Petra Roth, Demszky Gábor, Pierre Bourque és Győrffy Miklós
1/1

balról: Petra Roth, Demszky Gábor, Pierre Bourque és Győrffy Miklós

Főpolgármesterek kerekasztalbeszélgetése a Budapesti Búcsú alkalmából
Közélet, hírek

Főpolgármesterek kerekasztalbeszélgetése a Budapesti Búcsú alkalmából

2001.07.13. 10:39

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Búcsú idején, június végén a magyar főváros partnervárosaiból több prominens személyiség ellátogat Budapestre. Demszky Gábor főpolgármester meghívására idén többek között Petra Roth, Frankfurt am Main főpolgármester asszonya és Pierre Bourque, Montreál főpolgármestere volt a főváros vendége.

balról: Petra Roth, Demszky Gábor, Pierre Bourque és Győrffy Miklós
1/1
balról: Petra Roth, Demszky Gábor, Pierre Bourque és Győrffy Miklós

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Búcsú idején, június végén a magyar főváros partnervárosaiból több prominens személyiség ellátogat Budapestre. Demszky Gábor főpolgármester meghívására idén többek között Petra Roth, Frankfurt am Main főpolgármester asszonya és Pierre Bourque, Montreál főpolgármestere volt a főváros vendége. 2001. június 30-án szombaton délben mindhárman résztvettek azon a kerekasztalbeszélgetésen a Városháza Tanácstermében, melynek témája a városok fejlesztésének fő tendenciái voltak, továbbá annak megvitatása, hogy mit tesznek a városok a "slumosodás" ellen. A beszélgetés moderátora Győrffy Miklós volt.

A két város mindenképpen példának állítható Budapest elé, ha azt nézzük, hogy nagy, voltaképpen a magyar fővárosnál nagyobb agglomerációs területtel bírnak. Mert igaz ugyan, hogy a városhatáron belüli népességük még kevesebb is mint Budapesté, ugyanakkor mindkettő vonzáskörzetével együtt 4 milliós népességet számlál, míg nálunk az összes lélekszám 3 millió. S persze mindkét város jobb fizikai állapotban van, fejlettebb infrastruktúrával rendelkezik, de ugyanakkor megvannak a saját �korszerű" problémáik is.

Frankfurt a 2. világháború után kapott új szerepet és nőtt hatalmas gazdasági és nemzetközi üzleti központtá, amiben nem kis szerepe volt az amerikai csapatok európai állomásoztatásának. Ma a lakosság 30%-a fiatal és rengeteg itt a külföldi. Ennek megfelelően a város nagyon fejlett szociális és oktatási támogatási rendszerrel működik, amit a sok bevándorló is szükségessé tesz. A város lakosságának közel fele nem német születésű és évente 20000 új állampolgár kap letelepedési engedélyt. A munkanélküliség alacsony s az is fontos körülmény a foglalkoztatás szempontjából, hogy rengeteg a "globalizált" munkahely, Frankfurt erősen kiveszi a részét a nemzetközi munkamegosztásból. A magabiztos, valóban jó viszonyokról szóló beszámolót kiegészítette egy erősen propagandaízű, tv-s mindenevő-gyorsfogyasztásra szánt filmbejátszás, ami az összhatást meglehetősen lerontotta, de a kötelező udvariasság meggátolta a jelenlévőket, hogy ezzel kapcsolatban kifejezzék véleményüket.

Montreál városa Toronto után a második legnagyobb Kanadában, tudhatták meg a jelenlévők Pierre Bourque főpolgármestertől. A város reneszánszát éli, dinamikusan növekszik, amit kedvező fekvése is lehetővé tesz. A Szent Lőrinc folyó mentén elterülő, 500 km2 területű várost 1642-ben alapították a francia bevándorlók, és ma is a francia ajkú lakosság van többségben. A város ma is szorosan kötődik a folyóhoz, rendszeresen szerveznek olyan programokat, ami közvetlenül a vízhez kapcsolódik.

Az utóbbi évtizedek városfejlesztési trendje, hogy Montreál a leginkább földalatt kiépített város, rengeteg üzlet és szolgáltató létesítmény számára alakítottak ki helyet térszint alatt. Ennek egyik oka, hogy nagyon meleg a nyár, a mélyebbre telepített terekben pedig a hűtés-klímatizálás kedvezőbb, mint földfelszín fölött. Montreál sokban hasonlít az USA-ban kialakult city-rendszerhez, ahol a városmagban főleg csak üzleti és szórakozási létesítmények vannak, s ezt ölelik körül az alvóvárosok. De itt mégis sikerült nagyrészt megőrizni az eredeti városmagot, a régi városrészeket igyekeznek kellemesen élhetővé tenni, az ipari övezet pedig délre húzódott. Ugyanakkor sok teendőjük van még a városi tömegközlekedés fejlesztésében, egyáltalán a városban a közlekedés - a gépkocsiforgalom növekedése miatt - komoly gondot jelent. A város rehabilitációs programokat is indított, például a kínai negyed saját arculatát is ily módon kívánják megőrizni.

A bemutatkozások után néhány kérdést tettek föl a jelenlévők, városkutatók és szociológusok, kerületi polgármesterek, főépítészek. A szűkre szabott idő és a tolmácsolásból eredő nehézségek miatt részletesebb ismeretek, mélyenszántó gondolatok kifejtésére nem nagyon volt mód. Szó esett a regionális tervezés fontosságáról, azon belül a városok igen fontos irányító szerepéről. Így például a zöldterületek pusztítása mindkét városban sokkal kisebb veszély, hiszen megvan a területfelhasználási tervük, amit a helyi szabályozások még esetenként szigorítanak is. A lakáshelyzettel kapcsolatban egyik vendég se nagyon értette meg az "önkényes lakásfoglalók" fogalmát, így nem is adtak választ az ezzel kapcsolatos kérdésre, illetve elmondták, hogy kiköltöztetés esetén is jár ideiglenes fedél a rászorulóknak, függetlenül attól, hogy családosok vagy nem. Ebben a kérdésben és minden egyébben is jelentős szerepet kapnak a civil szervezetek. A spekuláció miatt Monteálban vannak problémák a lakáshelyzetben, 1000 új bérlakás építésére lenne szükség évente, de nem épül ennyi. A lakáskérdésnél fontosabb gond a városban a drog és a prostitúció. Frankfurtban van szociális támogatási rendszer, de azt úgy működtetik, hogy inkább a munkavállalókat érinti és nem magukat a családokat.

A két partnerváros főpolgármestere még kész lett volna válaszolni további kérdésekre, azonban az idő annyira eltelt, hogy végül a fővárosi helyzetről szóló beszámolók, melyek elsősorban a VIII. és X. kerületben folyó rehabilitációs programokról szóltak volna, el sem hangzottak. A Ligettelkekről figyelmükbe ajánlom az Építészfórum oldalait, és hamarosan igyekszünk hasonló módon bemutatni a józsefvárosi terveket is.

valy

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk