Épületek/Középület

Függőleges erdő és óriáskocka a Tátrában - a múlt hét nemzetközi eseményei

2014.10.27. 09:55

Különleges, kísérleti toronyházakat avattak Milánóban, amik a fenntartható nagyvárosi építkezés prototípusai lehetnek. Lezárták a valaha volt legnépszerűbb építészeti pályázatot Helsinkiben. Több éves csúszással, de újranyit a párizsi Picasso Múzeum. Cseh tervezők hatalmas kockát dobnának a Magas-Tátrába és Frank Gehry bemutatott a szakmának. A 43. hét külföldi eseményeiből Bán Dávid szemlézett.

Függőleges erdő Milánóban

Öt évvel az első kapavágások után átadták a milánói Porta Nuova városrészben azt a felhőkarcoló párost, amely a természetes és fenntartható nagyvárosi építkezés prototípusa kíván lenni. A 112 méter magas, összesen 113 lakásos toronyházpár erkélyeire és tetejére mintegy 780 fát és bokrot ültettek, figyelembe véve a környezet biodiverzitását. A Stefano Boeri által tervezett „Bosco verticale" – azaz függőleges erdő – egyedi, zöldellő látványt nyújt az épületek teljes magasságában. A látványon és a lakásokhoz tartozó erkélyeken kialakított kiskertek kellemes élményén túl az épületek tervezését nagymértékben a fenntarthatóság vezérelte. Az erkélyek nagy zöldfelületei csökkentik a beszűrődő zajt és légszennyezést, egyben természetes árnyékoló hatást nyújtanak, így az épület energiafelhasználása lényegesen alacsonyabb hasonló társaihoz képest. A tetőn elhelyezett napelemek biztosítják az tornyok energia függetlenségét, a tisztított szürkevíz pedig jól hasznosítható a burjánzó növényzet öntözésére. A tornyok környékét is környezetbarát módon rendezték, az autóforgalom a felszín alá került, az így felszabaduló 160.000 négyzetméteren közösségi tereket, pihenőparkokat, kerékpáros-, és gyalogutakat alakítottak ki. „Ez nem az egyetlen lehetőség a városi biodiverzitás fenntartására – mondja Stefano Boeri építész –, de biztosan az egyik leginkább környezettudatos megoldás. Lássuk, mi fog vele eztán történni".

Rekord mennyiségű pályázat a helsinki Guggenheimre

Lezárult a Helsinkibe tervezett új Guggenheim Múzeum nemzetközi tervpályázata. Először 2011-ben merült fel a gondolat, hogy az amerikai műgyűjtő alapítvány legújabb fiókmúzeumát a finn fővárosba tervezné, majd igen rögös út vezetett a tényleges döntésig, a tervpályázat kiírásáig. A beérkező 1715 pályaművel a valaha volt legnépszerűbb építészeti pályázat értékelését kezdi meg a zsűri. A nyílt, név nélküli beküldött művek közül azonban nem kizárólag a szakmai bírálók döntenek, hanem figyelembe véve a pályázat eredeti célkitűzését, teljesen átláthatóvá kívánják tenni az elbírálás folyamatát, így az összes pályamű mostantól kezdve elérhető az interneten is. „A szervezők egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy a nagyközönség is megismerje a terveket" – mondja Richard Armstrong a Solomon R. Guggenheim Múzeum és Alapítvány igazgatója. A honlap egyben kitűnő adatbázis is lett, hiszen jól tükrözi, hogy világszerte ma miként értelmezi közel 2000 építész a múzeum épületét, fogalmát, milyen tradicionális és szokatlan formákat, megoldásokat kínálnak erre. A tervrajok szabadon kommentálhatók és megcímkézhetők, így kirajzolódnak olyan tendenciák, mint például az, hogy a beküldők nagy része a lekerekített épületformákat részesíti előnyben a szögletessel szemben. Minden pályamű mellett szavazógomb is található, így a látogatók megjelölhetik a számukra legkedvesebb hat épülettervet.

Újranyit a párizsi Picasso Múzeum

A kétévesre tervezett felújítás három évet csúszott, az eredeti költségvetés pedig 22 millió euróval megugrott, de a hétvégén ismét megnyitotta kapui a párizsi Marais negyedben 1985 óta működő Picasso Múzeum. A 17. századi palotába közel három évtizede rendezték be a legátfogóbb Picasso kiállítást, a gyűjtemény a maga nemében a legteljesebb a világon. A korábbi zegzugos kiállítótereket és a folyamatosan növekedő látogatóforgalmat kinövő intézményt 2009-ben zárták be, hogy felújítsák és kibővítsék. A kiköltöző irodák helyét új kiállítási termek foglalták el, amely összterülete immár 3800 négyzetméteresre nőtt, ezzel lényegesen megnövelve a kiállítható művek számát. A felszín alatt pedig hatalmas fogadótereket hoztak létre. Laurent Le Bon, a múzeum nemrég kinevezett igazgatója szerint „minden megváltozott és semmi sem változott". Az épület megőrizte eredeti struktúráját, közben az összes tere megújult, nagyobb lett az átláthatóság és könnyebb az átjárhatóság. Jean-Francois Bodin, a felújítás tervezője visszafogott anyag- és színhasználatával úgy modernizálta a korábban szinte kizárólag csak fehérfalú tereket, hogy közben megmaradt a palota eredeti hangulata.

Óriáskocka a Magas-Tátrában

Nemzetközi tervpályázatot írtak ki a jó pár évvel ezelőtt leégett tátrai Késmárki menedékház újjáépítésére. A cseh Atelier 8000 különös, formabontó tervvel egy hatalmas, az égből a helyek közé ledobott kocka formájában képzeli újraértelmezni a menedékházat. Az élére állított, kockaformájú épület oldalait szinte tetszőleges elrendezésben alkotják tükröződő alumínium-, üveg- és napelem felületek. A messziről feltűnő, a környezetében található hegyeket azonban változatosan visszatükröző épület egyszerre hivalkodó, ugyanakkor a fényvisszaverődései miatt rejtőzködő. Belső terében – hűen a tátrai menedékházak hagyományaihoz – a fa dominál, de eltérően a többi hegyi házhoz, nagy üvegfelületeivel lényegesen világosabb kiképzésű pihenő- és vendégváró tereket kínál társainál.

Frank Gehry bemutatott az építészeknek

A világban, ahol élünk, a jelenleg tervezett és megépült épületek 98 százaléka egyszerűen szar. Nincs érzék a tervezéshez, nincs tisztelet az emberségre vagy bármi másra. Ócska épületek vannak és kész" – mondta Frank Gehry kanadai-amerikai sztárépítész a spanyolországi Oviedoban. Mindezt a 85 éves építész az Asztúriai Hercegi-díj átvételét követő sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolta, amely Gehry „hivalkodó" építészeti stílusát kritizálta leginkább a múlt héten megnyílt párizsi Louis Vuitton Múzeum kapcsán. A spanyol El Mundo napilap szerint a válaszát követően az építész véleményét még egy egyértelmű kézmozdulattal, égbe emelt mutatóujjával is megerősítette. Gehry a díját a közeli bilbaói Guggenheim Múzeumban, annak megépítéséért vehette át. Az ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatón az El Mundo szerint még hozzátette: „Sosem várok arra, hogy valaki megkeressen. Olyan megrendelőknek dolgozom, akik művészetként becsülik meg az építészetet. Ezért kérem, ne kérdezzenek tőlem ilyen hülyeségeket".

Bán Dávid

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.10.27.
11:21

A megdöbbentőnek szánt tervek, az épület-fantazmagóriák inflálódása örvendetes folyamat. Mert már nem csak Lágymányosra, a Duna partjára álmodnak csúcsán táncoló kockát, hanem a jégbe-hóba is. (Legközelebb majd a homoksivatag közepére próbálnak beszúrni egyet, amint hogy ezt megelőzően a holland kultúrtájra koncipiáltak egy sorozat ilyesmit.) Most már nem csak a Duna mentét tisztelik meg oda semmiképpen nem illő, épületnek csúfolt objekttel - ismét a Fürjes Balázsnak tulajdonított kocka-ötletre gondolok - hanem a helsinki kikötőbe is odacsesznének valamit, ami hullámabb a tenger hullámainál és lebegőbb a szférák bármely metszeténél.

Remélem, hogy ez a hiú tobzódás segíti felismerni és megszilárdítani a valós építészeti feladat és az emberléptékű építészeti gesztusok fontosságát. A tömeggazdálkodás, a napi, a szemmagasságú perspektívából értelmezett térszemlélet (a kifejezés Jan Gehl nyomán lőn ideírva) és a homlokzatképzés becsületét. Tiszteletet kelt a tervezett ház táji és épített környezete iránt, hangsúlyozza a funkció elsődlegességét (de nem hivalkodó mindenhatóságát)... Egyszóval, a fentebbi őrületek, mintegy ellenhatásként, remélhetőleg visszahelyezik jogaiba a normalitást.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk