Füvészkerti Tanoda - Treszkai Anett diplomamunkája

Treszkai Anett egy évvel ezelőtt diplomamunkájában egy Füvészkerti Tanodát tervezett, melyet az elmúlt hónapok tükrében mutat most be. Tervezési koncepcióját próbára téve leteszteli koronavírusra munkáját, emellett az építészet aktuális kérdéseire hívja fel a figyelmet, ezáltal ösztönözve a témával kapcsolatos szakmai diskurzust. 

Becsöngettek… az iskola idén ősszel mégsem a megszokott keretek között indult el. Az év elején kirobbant COVID-19 új korlátokat szabott és hatással van az emberek mindennapi életére. A munkahelyek például távmunkával, osztott irodaterekkel és műszakokkal alkalmazkodnak a szokatlan helyzethez. Felmerül a kérdés, hogy egy iskola miként tudja megoldani a biztonságos működést távoktatás nélkül.

A 21. század iskolája

Témaválasztásomat alapvetően két irány határozta meg, amelyekkel már a mesterképzésem alatt is foglalkoztam. A 21. század iskolájának jelenkori igényeit vizsgáltam, valamint érdekelt, hogy építészetileg milyen fenntartható gondolatok integrálhatóak az oktatási intézménybe. A tervezett Füvészkerti Tanoda egy nyolcévfolyamos, 16 osztályos általános iskola, amely kertészeti óráit a Füvészkerttel együttműködve tartja.

A feladat méretét és komplexitását tekintve a kutatás alapú tervezésre fektettem a hangsúlyt. Az összegyűjtött iskolaépítészeti és oktatásmódszertani forrásokon túl olyan állítások felkutatása volt a célom, amelyek beépíthetőek a fenntartható jövő iskolájába. Másként gondolkodni a megszokottól, kizökkenti az addig elveket és új perspektívákat kirajzolni. Az idealisztikus terv kísérleti jelleggel készült, amelyet a múlt-jelen-jövő gyermekeinek elhivatottsága inspirált és igyekezett mellőzni a racionalitáson alapuló korlátozó tényezőket.

A Füvészkert szerepe

A Füvészkert egykori, a Pál utcai fiúk című regényből is jól ismert területe mára csak harmad részében maradt meg. A helyszínválasztás célja, hogy közvetetten ugyan, de az iskola visszaadjon zöldterületet a történeti parknak. A telekválasztásnál fontos szempont volt a Füvészkert gyalogos megközelítése és a közösségi funkciók kiépítése. A Füvészkerti Tanoda a 8. kerületi, a Szigony utca – Apáthy István utca – Tömő utca – Balassa utca közötti területen lévő fejlesztés.

Az épület szervesen illeszkedik a városi térbe, nem csak a tanulókat, de a környező lakókat is szolgálja. A tömbön keresztülhaladó Kitaibel Pál utca egy új tengelyt nyit a Füvészkert irányába. A botanikus kert egykori igazgatójának nevét viselő utca és egy olyan védett városi tér, ahonnan biztonságosan megközelíthető az iskola is. Egy irodai dolgozó jellemzően a munkahelyén és otthon tölti ideje nagy részét, így ennek a két közösségnek az érintett tagja. Az iskola tekintetében hasonló elv lenne követendő, így kérdés az, hogy ott mit tekintünk egy közösségnek (osztály, évfolyam).

Kertek, teraszok és osztálytermek

Az épület tagoltságát az iskolai kertek raszteres rendje határozza meg. A belső elrendezést a két osztályos, külön mosdóblokkal és teakonyhával ellátott évfolyamok adják. A tanórák kilépnek a négy fal közül, a tantermek két évfolyamonként otthon-térrel rendelkeznek. A közösségi rész meghosszabbításában open-air termek találhatóak. Az épület délnyugati részében a toronyban kapnak helyet a szakórák és a felsős osztályok tantermei.

Az osztályok saját termükön keresztül a parcellákba is kijuthatnak, ahol zöldséget termeszthetnek vagy virágot ültethetnek az órák keretein belül. Az iskola legfőbb tervezési elve a differenciált terek kialakítása volt. A tanuló a várostól, az utcán és a belső udvaron keresztül egészen az utolsó állomásig, a beépített szekrényben kialakított kuckós helyig jut. Útja során folyamatosan csökken a belmagasság, puhább anyagok veszik körül és egy ismerős helyre érkezik meg.

A vizesblokkokkal ellátott évfolyamok lehetővé teszik az osztályok elkülönítését. Használatkor csökkenteni érdemes az érintések mennyiségét, így az érzékelővel ellátott vagy automatizált rendszerek kerülnek előnybe. A tanulók között előírt kötelező távolság (1,5 méter) miatt megnövekszenek a helyigények, amelyeket a közösségi funkciójú tértöbbletek képesek áthidalni. A fedett-nyitott termek alkalmasak szabadtéri csoportfeladatok megtartására. A mobil, egyszemélyes asztalok lehetővé teszik a biztonságos távolságtartást is. A horizontálisan elnyúló épülettömegnek és a kerteknek köszönhetően az évfolyamok külön közlekedőn keresztül érhetik el a tantermüket.

Városi kontextus

Az iskola kertjei és játszóudvarai igény szerint összenyithatók a szomszéd udvarokkal. Egy nyitott terekkel rendelkező iskola serkentő eleme lehet a környék közösségi életének, így a Füvészkerti Tanoda több publikus zónával is rendelkezik. A határoló falécezés vidám színei között bepillanthatunk az iskolai élet mindennapjaiba. Az épület iskolai időn túli kihasználtságát a torna- és konditerem bérbeadása növeli. A pince szint kialakítását elsősorban a mélyen lévő teherhordó talaj indokolta, egyben lehetőséget ad arra, hogy a környékbeli utcákban parkoló autók száma csökkenjen, ezáltal több zöldterület jöjjön létre. A karanténidőszak alatt a városlakóknak nagyobb szüksége lett a lokálisan fellelhető közparkokra, hogy kiterjesszék a szűkös otthoni teret. A balkonkertészet új erőre kapott, amelyhez egy kertészeti iskola további lehetőségeket adhat.

Tanítani és tanulni

A terek természetes megvilágításáról közvetett módon a központi hosszanti tér, úgynevezett agóra gondoskodik. Két oldalán a termek és udvarok váltakozva sorakoznak. Déli irányban naptér fokozza a téli napsugárzásból eredő hőnyereséget, egyben a Füvészkert Pálmaházához hasonló télikertet eredményez. A közösségi terek átlátásainak színfoltjai a növényekben gazdag külső és belső terek, amelyek egyben az iskola levegőjét is tisztítják. 

Az épület tetőterasza a helyi lakosok által is használható közösségi tér. A kertek területén történő esővíz gyűjtésével nemcsak a kertek locsolása oldható meg, de a zivatarok alatt csökkenthető a csatornák terhelése is. Az összegyűjtött víz a felsős épületrészben elhelyezett gravitációs „víztoronnyal" megoldott. Ezek a megoldások egyrészt az építés miatti urbanizációs terhelést csökkentik és egy energetikailag korszerűbb házat eredményeznek, másrészt tudatos használatuk beépíthető az iskola pedagógiai programjába is. 

Az önkéntes karantén és a fokozott higiéniai intézkedések hatékony eszközt jelentettek a vírus terjedése ellen, viszont építészként a közösségeket is szem előtt kell tartani. Az ember alapvetően társas lény, így olyan középületekre kell törekedni, ahol a vírus ellenére is biztonságban lehet közösségben lenni. Az építészek felelőssége, hogy az életterek tekintetében válaszokkal tudjon szolgálni a kialakult helyzetre, ezzel segítve a társadalmat.

Felkelteni a tudásvágyat, hagyni tanulni és abból a természeti közegből meríteni, ami az urbanizáció hatására kezd kiveszni a városi létből. A karanténidőszak rávilágított arra, hogy a városlakóknak kiegyensúlyozottabb élettérre és több zöldterületre van szükségük, amely a Füvészkerti Tanoda alapgondolata volt.

Treszkai Anett