Épülettervek/Hallgatói terv

Gabona őrlése, emberfők kiművelése

1/14

Cselovszki Attila diplomamunka.

?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
Cselovszki Attila diplomamunka.
?>
1/14

Cselovszki Attila diplomamunka.

Gabona őrlése, emberfők kiművelése
Épülettervek/Hallgatói terv

Gabona őrlése, emberfők kiművelése

2010.09.20. 12:26
MÉD

Az Óbudai Hengermalom Innovációs Központ megtervezésekor Cselovszki Attila két célt tűzött ki maga elé: rehabilitálni a régi honvédélelmezési központot, és biztosítani a lehetőséget, hogy a fiatal magyar kutatók itthon maradhassanak.

Diplomamunkám témájának az óbudai volt honvédélelmezési központ rehabilitációját választottam. Terveim szerint az egykori ipari épületegyüttes egy innovációs központnak adna otthont.

Analógia

A funkcióváltás logikai elvét Széchenyi gondolata alapozza meg. Az 1840-es években indult meg hazánkban a malomipar felvirágzása. Széchenyi szerint a megfelelő technológiával a kiváló minőségű magyar gabona exportálása helyett, azt helyben feldolgozva az értékesebb liszttel jelenhetnénk meg a monarchia piacán. Kezdeményezése nyomán 1841-ben megkezdte termelését a Pesti Hengermalom. Mivel a jó alapanyag párosult a korszerű technológiával, az 1870-es évekre a magyar malomipar a világ élvonalába tartozott. Napjainkra azonban Magyarország gazdasági szerepvállalása a nemzetközi piacon egyoldalúvá vált. Összeszerelő ország vagyunk, ahol hozzáadott érték nélküli termelés zajlik. A külföldi cégek addig élvezik hazánk vendégszeretetét, amíg az olcsóbb munkaerő okán keletebbre nem költöztetik üzemeiket. Az innováció ezzel szemben helyhez kötött, mivel szellemi erőforrásokra épít. Sajnos viszont úgy állunk a kiművelt emberfőinkkel, mint eleink a búzával. Hiába neveljük ki a legjobb szakembereket, ha a megfelelően kiépített infrastruktúra híján csak külföldön tudják kamatoztatni tudásukat. Pedig mennyivel ésszerűbb lenne itthon "megőrölni" ezeket az agyakat és az értékes szellemi termékkel megjelenni az Unió piacán! Az 1899-ben épült óbudai hengermalom elképzelésem szerint egy ilyen központként újulhatna meg egy évszázad elteltével.

 

Cselovszki Attila diplomamunka.
1/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
2/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
3/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
4/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

 

 

Funkció

A funkció meghatározásánál a Kitchen Budapest médialabor szolgált kiindulási alapként. Fiatal, akár bentlakásos diákoknak szerettem volna biztosítani a kutatás, fejlesztés, gyártás és oktatás tereit. Az egykori zabraktárban elhelyezhető labor és közösségi terek kidolgozására koncentráltam, aminek középső harmadát úgy alakítottam ki, hogy alkalmas legyen 36 fő kreatív munkavégzésére, workshopok, kisebb rendezvények, előadások lebonyolítására.

 

Cselovszki Attila diplomamunka.
5/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
6/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
7/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

 

 

Vezérelvek

A felújítást két fő tényező határozta meg: a védett homlokzat és az értékes fa tartószerkezet. Az épület homlokzatai a területre vonatkozó szabályozási terv alapján az eredeti formájukban állítandók helyre. Ennek megfelelően a funkcióváltás ellenére sem változtatható a nyílászárók mérete, ami limitálja a beltérbe jutó fény mennyiségét. A tetőfelépítmény azonban átépíthető, így adódik a lehetőség, hogy innen kerüljön kielégítésre a megnövekedő fényszükséglet. Ez egy az átrium fölé helyezett oculussal, és az ahhoz csatlakozó egyedi kialakítású fénytest segítségével történik, mely napszaktól és évszaktól függetlenül képes a belső terek reflektív megvilágítására. A másik tényező az épület teherhordó faszerkezete, mely a tiszta őszinteségéből fakadó szépsége miatt érdemes a megőrzésre. Ezen faszerkezet térbeli raszterébe ékelődnek a szeparált munkavégzésnek helyet adó könnyűszerkezetű laborok, míg a köztes terek rugalmasan hasznosíthatóak.

 

Cselovszki Attila diplomamunka.
8/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
9/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
10/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

 

 

A dobozok

A fa tartószerkezet raszterében helyezkednek el az igény szerint temperálható laborhelyiségek. A kellő fénymennyiség biztosításához a dobozok falai transzlucens anyagból készülnek. Az átriumhoz és a déli ablakokhoz közelebb lévők magasabb lux szükségletűek. Az egységek közötti közösségi terek használati minősége ugyancsak befolyásoló tényező a dobozok helyének kiválasztásakor. A dobozok alumínium vázszerkezetűek, a csatlakozó szerkezetektől hőszigeteléssel elválasztottak. A köztes terek felé kiemelkedő hőszigetelési tulajdonságú, transzlucens, nanogél töltésű polikarbonát táblák kerülnek beépítésre.

A gépészeti fal

Az épületen belüli vertikális közlekedés az északi fal mentén található. A fal síkjától elhúzva egy fényáteresztő fal húzódik, mely olyan vastagságú, hogy az épület összes gépészeti szerelvénye elvezethető benne. Erre az acélszerkezetre támaszkodik a fagerendák többsége, és konzolosan ehhez csatlakoznak a téglafaltól eltartott acél lépcsőkarok. A horizontális füstelszívó csatornák is ide kerülnek beépítésre. A füstelszívás szintenként történik, a déli homlokzaton beszívott friss levegő az északi homlokzat motoros ablakain távozik. Az épület ködpáraoltással ellátott, melynek gépháza a pincében kerül kialakításra.

Az Oculus

A fény az épület belső tereibe és az áttetsző falú laboregységekhez a tetőn vágott nyíláson, oculuson keresztül jut el. A kulcskérdés az, hogy miképp vetíthető a természetes fény a kívánt területekre. A legoptimálisabb az, ha az épületbe kizárólag olyan irányból süt be a nap, mintha június 21-e, a nyári napforduló lenne. Ekkor a Vörösvári úton a legmagasabb beesési szög kerekítve 69,9°, a nap ilyenkor világít a legmélyebben az épületbe az átriumon át. Ezt az állandósított fényirányt már könnyebb a laborokhoz terelni. Mindehhez kezdetben egy prizmás rendszert dolgoztam ki. Először meghatároztam a nap pontos beesési szögét az adott koordinátán, módosítva a légkör fénytörési mutatójával. Ezt követően a biztonsági üveg fénytörési mutatója alapján meghatároztam az alkalmazható prizma ideális geometriáját. Csak ezek után vált világossá, hogy hiába találtam meg a legjobb formulát, ez csak a delelés egyetlen pillanatában igaz. A ferdén beeső reggeli és délutáni sugárirányok összevissza vetülnek az üvegnyalábokban, tehát a tengelyesen forgatott prizmák variációját el kellett vessem.

 

Cselovszki Attila diplomamunka.
11/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
12/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

Cselovszki Attila diplomamunka.
13/14
Cselovszki Attila diplomamunka.

 

 

Ezután áttértem egy Krüllung árnyékolórendszerből átalakított, motorosan forgatható tükrözőegységre. Ez kiküszöböli a nap évi beesési szögének ingadozását. Viszont meg kellett határoznom a tükröző lapok ideális geometriai elrendezését, amikor a legkisebb veszteséggel lehet a beeső fényt a nyári napforduló legmagasabb sugárirányával párhuzamossá tenni. Átlagolással ez sem jelentett gondot. A vizsgálandó időpont a március 21-ei és szeptember 22-ei napéjegyenlőség.  Ekkor ugyanis a túl nagy tengelytávolság esetén alig vetül fény a kívánt szögben. A végső ideális megoldás hatékonyságát a lamellák hosszának véges mivolta határozza meg.

Az épületen belül nem volt szándékomban mozgó alkatrészeket alkalmazni. Mivel a beérkező napfény útja állandó, ezért egy pontosan kialakított tükröző rendszerrel világítható be a belső tér. A tükröző felületek száma, mérete és térbeli pozíciója három tényező függvénye: a laboregységek rácsbeli helye, azok fényigény szerinti prioritása és maga a rendszer önmagát leárnyékoló térbeli kiterjedése. Mindezek meghatározásához vetületi ábrák segítségével jutottam. Fő sugárirányokból érkező fénynyalábok térbeli útját vizsgáltam az egyes bokszokig. A diplomamunkám elkészítése során „kézzel" számoltam végig az egyes sugármeneteket 27 különböző estben, míg megkaptam az oculustest befoglaló formáját. A létrejött test egyedisége a fent említett változók kombinációjának következménye.

A szép a dologban az, hogy ezen változók matematikailag egzakt módon leírhatók. Ezt felismerve utólag nyílt módom a generatív módszer segítségével a grasshopper programmal elemezni az oculustest reprodukálhatóságát. Előállítható az az utasítássor, mely egy gombnyomással létrehoz egy szabadon választott térstruktúrához tartozó oculustestet. Sőt, kiválasztható az ahhoz tartozó ideális rácsos tartószerkezet is. Miután megvolt a forma, már csak fel kellett építeni. Erre a Barrisol elasztikus fóliarendszere tűnt megfelelőnek. A számítások szerint reflektív, félig reflektív és transzparens paneleket alkalmaztam. A hordozó alumínium térrács a koprsófödémről függ alá, két darabban emelhető be az oculuson keresztül az épületbe.  A létrejött fénytest nem vakító módon tükrözi be a fénynyalábokat a távoli sarkokba, hanem irányított módon deríti a belső teret.

Cselovszki Attila


Diplomamunka 2010. január, Budapest Fővárosi Diplomadíj
tervező: Cselovszki Attila
Konzulensek:
tervezés: Börcsök László
statika: Dr. Szabó Lászlóné
szervezés: Tóti Magda       

 

 

Vélemények (4)
arash
2010.10.15.
09:00

YES IS ATTILA!

Szép munka

bsaci
2010.10.08.
09:07

Remek terv

Cselovszki Attila
2010.09.27.
15:12

Minden kedves látogatónak örömmel ajánlom figyelmébe az oculus_könyv.pdf-filet, ahol kicsit színesebb módon mesélem el, hogy mi is ez az egész.

karady.laszlo
2010.09.30.
05:35

@Cselovszki Attila: nagyon ígéretes

Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk