Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Gerő László

1/1

Búza Barna éremportréja Gerő Lászlóról

Hirdetés
?>
Búza Barna éremportréja Gerő Lászlóról
1/1

Búza Barna éremportréja Gerő Lászlóról

Gerő László
Közélet, hírek

Gerő László

2009.05.24. 17:08

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Gerő László

Száz éve született Gerő László, a magyar műemlékvédelem egyik legjelentősebb alakja.Rendkívüli gazdag munkásságát Haba Péter méltatja.

Szeretek időnként felmenni a budai várba, hogy megnézzem azt a néhány szerény maradványt, amely a középkori királyi palotából fennmaradt. Azt hiszem nem maguk az épülettöredékek ragadnak meg, sokkal inkább az a fantasztikus műgonddal és felelősségtudattal elvégzett rekonstrukció, amely a faragványtöredékekből, tagozatokból, boltozatbordákból, kváderekből mint mozaikszemekből összeálló bonyolult építéstörténet személyes „megírására" ösztönöz. Noha a Gerő László (1909–1995) tervei szerint még az 1960-as években elvégzett helyreállítás nagyon szigorúan követi az akkori műemléki elveket, s ragaszkodik ahhoz, hogy az emlékek a tudományos kutatások számára továbbra is vizsgálhatóak, "dokumentumok" maradjanak, az egész mégis átélhető, élményszerű. Ezt annak ellenére is így érzem, hogy a belsőépítészeti megoldások egy része a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum tereinek a Kádár-kor reprezentációját szolgáló (sokakból ezért negatív ítéletet előhívó, ám időközben történetivé, azaz elvben védendővé vált) kialakítását követik

A Gerő által elvégzett finom kiegészítések, a romok és a fölöttük emelkedő barokk-neobarokk épület között feszülő építészeti kontrasztok révén mintha egy-egy pillanatra, egy-egy falsarok, mérműves ablak, vagy zárterkély erejéig visszatérne a hely régi levegője. Mindez úgy, hogy nincs egyetlen részlet sem, amely díszletszerű lenne, amelyet pusztán a középkorba merülő fantázia szült volna. Az új részletek, kiegészítések csakis az eredeti elemekből indulnak ki, rekonstrukcióra csak akkor került sor, ha a teljes tér kiszerkeszthető volt a maradványok alapján. Bár a az ú. Buzogány-torony történeti hitelességét sokan megkérdőjelezik: ezt a "látványelemet" Gerő László bizonyos adatokra támaszkodva, de teljes egészében maga tervezte. Mégsem érezni a tudomány „hűvös lehelletét", merevségét. Ezt a benyomást azok az épületrészletek erősítik, melyek szerencsés módon még éppen tökéletesen rekonstruálható mértékben maradtak fenn (a Zsigmond kori ún. Gótikus terem, a királyi házikápolna altemploma). Ám Gerő ezek esetében is érzékelteti, hogy amit látunk, az „régi-új". A falak között látható kiállítás időközben elavult, de Gerő műve ma is szilárdan áll a lábán.

Amikor ezt a helyreállítást elvégezte, már több évtizedes műemlékvédelmi tapasztalatot tudhatott magáénak. A Műegyetemen végzett tanulmányai után 1935-ben a Római Magyar Akadémia Ösztöndíjasaként egyebek mellett a Santo Stefano Rotondo vizsgálatával és Róma városépítés-történetével foglalkozott – megalapozva későbbi kiterjedt elméleti munkásságát. A Főváros Magasépítési Hivatalának mérnökeként 1941-ben fejezte be első jelentős munkáját, az óbudai amfiteátrum helyreállítását, majd a háború után ő készítette el a budai várnegyed rendezési tervét. Az akkoriban többször is nevet változtató, átalakuló műemlékvédelmi hivatal osztályvezető főmérnöke volt 1949-től, majd 1957-től az Építészeti Osztályt vezette egészen 1976-ig – Gerő ebbéli pozíciója révén a háború utáni modern magyar műemlékvédelem egyik megszervezője lett. 1967-ben megindítója és haláláig főszerkesztője volt a Műemlékvédelem című folyóiratnak. Ma is példaértékű helyreállításai munkái mellett volt energiája időközben alapművekké vált tanulmányokon, vaskos könyveken is dolgozni.

Részt vett többek között a budapesti Városháza, a pesti belvárosi plébániatemplom, a siklósi várkápolna, a diósgyőri és visegrádi vár, a sárospataki Vörös-torony, a szigligeti vár, a révfülöpi templomrom, a nagyvázsonyi vár, a sopronbánfalvi Mária-Magdolna templom, a badacsonyi Szegedy Róza, a pesti Vigadó, a budai Várpalota épületegyüttese (az Oroszlános- és a Hunyadi-udvar) helyreállításában. Az 1970-es években a római Palazzo Falconieri restaurálása során mint tudományos munkatárs közreműködött. Gerő László a magyar történeti települések értékeinek együttesükben való megőrzése terén is sokat dolgozott: az 1960-as években elvégezte az első Műemléki Jelentőségű Területek és Műemléki Környezetek kijelölését, és küzdött azok védetté nyilvánításáért. Kedvenc témája a magyarországi várépítészet volt. Tanári feladatokat vállalt a műegyetemen – természetesen a műemlékvédelem, a műemléki tervezés tárgykörében.

Haba Péter


Búza Barna éremportréja Gerő Lászlóról
1/1
Búza Barna éremportréja Gerő Lászlóról

Gerő László munkásságáról

Díjai: Ybl Miklós-díj (1958), Magyar Műemlékvédelemért Díj (1972), Állami díj (1973), Herder-díj (1974).

Fontosabb publikációi: A budai vár helyreállítása (Bp., 1951); Magyarországi várépítészet (Bp., 1955); Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme (Bp., 1958); Pápa (Bp., 1959); Magyar várak. Szerk. (Bp., 1968); Városépítészetünk (Bp., 1973); Történelmi városmagok (Bp., 1978); A budai középkori királyi vár és várpalota helyreállítása, 1948- 1966 (Bp., 1979); A helyreállított budai vár (Bp., 1980); Magyar várak (Bp., 1981); Műemlékvédelemről mindenkinek (Bp., 1987); Mátyás király palotája (Bp., 1994); Építészeti stílusok (Bp. 1994)

 


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.