Gesztenye az erdőben: a balatonfüredi Lóczy-barlang Látogatóközpont

Balatonfüreden, a Tamás-hegy oldalában található a Lóczy-barlang. A turisták és a helyi gyerekek által is kedvelt barlang új látogatóközpontot kapott, mely természetes színeinek köszönhetően belesimul környezetébe, akár egy gesztenye. A koncepciót a tervező, Mezei László ismerteti. 

„Magyarország erdő akar lenni!" Ha semmit sem tennénk a környezetünkkel, akkor 30-40 év alatt az ország elkezdene magától beerdősülni. Egy klímaváltozással foglalkozó konferenciáról ragadt meg bennem ez az elgondolkodtató kijelentés.
Adott Balatonfüreden a természeti környezet, melyet az emberi tevékenység lépésről lépésre birtokol el. Egy erdő, amelyet először a 19. században a tökéletesen lapos építőkő miatt elkezdenek bányászni, és a bányászat során barlangra bukkannak benne. Ezt a Lóczy Lajos geológusról elnevezett barlangot a helyi gyerekeken és a kalandorokon kívül csak néha-néha látogatják… Hogy megóvják a rejtekadó üregeket, a kőkitermelést megszűntetik és a kőfejtőt kezdi visszavenni az erdő. Így működik ez szinte akkor is, amikor a Balaton-felvidéki Nemzeti Park lesz gazdája a területnek. Felállítanak a bejárat előtt egy bódét és kis murvás előtér is készül a növekvő számú látogató számára.

Ebben a környezetben változik valami, mert több látogató is megnézné a helyet. Látogatóközpont kell illemhellyel, információs tájékoztató felületekkel, fogadótérrel. Mindezt úgy, hogy az erdő és benne a barlang a főszereplő. Mert úgyis a természet az úr!

A városias környezet, kultúrtáj szélein billegünk Balatonfüreden, de ez még mindig az erdő! Belefúrnánk a sziklába valamilyen teret, amely bevezet minket a barlangba, de akárhogy is tesszük ezt, ez a tér kiáll a lejtős hegyoldalból. De bízunk a természet erejében, hogy megoldja, és visszakívánja majd az elvett területet. Így jött létre az a gesztenyeszerű hasonlattal leírt tömeg, amelynek strukturált vasbeton héja elviseli a természet hatásait, sőt hadd nőjön rá a vegetáció, a sok humusz, hulljon rá a por és a falevél! Maga a gesztenye pedig valami melegebb, fa vagy kerámia, ahol megmelegszik az ember a barlang hűvöse után a cserépkályha padkáján. A héjból kinövő zöldtető alatt pedig összejöhet a csoport, megehető a szendvics és árnyékot ad, ha nagyon tűz a nap, vagy megvéd, ha elered az eső.

A védett gesztenye pedig lezárható az eltolható ablaktáblákkal, külső tolóajtókkal, amikor téli üzemszünet van, vagy éppen éjszaka záróra után csökkenti a potenciális rongálók esélyeit. Meglepő módon alakult, hogy erre a hosszútávú zárásra nem nagyon mutatkozik szükség. Tradicionálisnak mondható szilveszteri túránk során éppen a füredi hegyeket járunk és csak mutatóba érintettük volna a helyet. Forgalom van, nem is kicsi! Kinyitották a látogatóközpontot, mert sokan érdeklődnek, szeretnének bejutni. Egyszerű hétköznapokon is egyre többen kíváncsiak az aggteleki barlang léptékéhez mérten egyáltalán nem nagy kiterjedésű barlang atmoszférájára.

Ez egy egyszerű tömegű épület. Nem is szeretett volna több lenni annál, mint ami. Külső fogadótér, előtér, shop, interaktív kiállítótér, barlangi előcsarnok, kis iroda a galéria szinten és mindezek mellett pedig egy mosdó-WC helyiségcsoport baba-mama barát és akadálymentes helyiséggel. Az épület a parkolótól indulva akadálymentesen használható, a kiállítás is mindenki számára könnyen megtekinthető. A barlangban történő közlekedésre ez sajnos nem mondható el, de ennek fizikai akadálymentesítését a program nem is tudta volna felvállalni.

A barlang előterében a födém felhasításánál szabadon kirepülhetnek a denevérek. A nyílás bordáin és rácsain cikázik a napfény, váltakozó irányú sraffokat rajzolva a körbefutó nyers betonfalakra. A gesztenye magját kívül egy rusztikus francia cserép fedi, amely beszalad a barlang előterének falára is. Az induláskor tervezett időszakos üzem miatt nem terveztünk komolyabb fűtést, csak temperálást. Nagyobb tömeget vonzó esemény esetén pedig befűthető a cserépkályha. A betárolt tűzifa a barlangi előtérben dekoratív térelhatárolást biztosít, hasonlóan a kiállítóteret a shoptól elválasztó paravánfalhoz. A belső terek vakolatlan tégla és cserép felületei ugyanezt a puritán anyaghasználatot követik.

Az egykori kőfejtőben kapott helyet a létesítmény parkolója azokkal a határokkal, amelyekkel a bányászat otthagyta. Fa cölöpökkel megtámasztott rézsűk, faoszlopok mentén juthatunk fel innen a bejárathoz, helyet adva a kerékpártárolásnak, a hulladéktárolóknak is.
Kissé rideg még a ház a fák között, mert nagyon hiányzik a zöldnek a csapadék, de a tavasz ereje már mozgolódik és kezd összenőni minden. Erdő lesz! Remélem minél előbb!

Mezei László

Szerk.: Paár Eszter Szilvia