Épülettervek/Hallgatói terv

Gyermekléptékű gondoskodás

1/33

Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna

?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
?>
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
1/33

Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna

Gyermekléptékű gondoskodás
Épülettervek/Hallgatói terv

Gyermekléptékű gondoskodás

2018.09.26. 06:00
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Bálint Anna

Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben

Tervezés éve:
2018

Stáblista

építész: Bálint Anna

konzulens: Nagy Iván DLA
további konzulensek:
épületszerkezettan: Dr. Becker Gábor
tartószerkezettan: Juhász Károly Péter
építéskivitelezés-szervezés: Klujber Róbert
épületgépészet: Gyurcsovics Lajos

opponens: Kund Iván Patrik

intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Bálint Anna diplomamunkájában egy óvodát és átmeneti gyermekotthont tervezett a Magdolna negyedbe. Az épületegyüttes célja egy színvonalas gyereknevelési intézmény létesítése Budapest egyik megújításra szoruló területén. "Anna diplomamunkáját a stratégiai döntésektől kezdve a külső-, és belső részletképzéséig jó döntések jellemzik, követekezetesen végiggondolt terv." - írja opponensi véleményében Kund Iván Patrik. 

Háttér

Budapest egyik nagy szociális városrehabilitációs fejlesztési sorozata a Magdolna Negyed Program, melynek során több kezdeményezés indult a legkisebb korosztály józsefvárosi élettereinek színvonaljavítására is. Ebbe a környezetbe tervezett beavatkozás amellett, hogy városszöveti helyzetében komplexen vet fel kérdéseket új építészeti értékek teremtésével kapcsolatban, bizonyos társadalmi rétegek segítését és a helyi életkörülmények javulását is igyekszik szolgálni, ami számomra a munka során elhivatottságot és lelkesedést eredményezett. A diplomatervem a BME Középülettervezési Tanszék helyszín- és témajavaslatának továbbgondolásából született.

A VIII. kerületben jelenleg 14 óvoda működik. Budapestet tekintve Józsefvárosban él a legtöbb hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Gyakoriak a krízishelyzetek, a hirtelen beavatkozás szükségessége. Körülbelül 240 fő állandó részvételével működik a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ. Általánosságban elmondható, hogy a helyi óvodák nem rendelkeznek a nehéz adottságokra egészében reagáló profillal. A gyermekek túlnyomó részének kiemelt figyelemre, fokozott törődésre, alternatív, érzékeny nevelési módra és egyéni képességeikhez mért szellemi-lelki-fizikai foglalkozásokra van szüksége. Egy jelenleg a kerületben leginkább felkészült intézmény, a Napsugár Tagóvoda meglátogatása és tapasztalatai, igényei és téri hiányosságai nagy szerepet játszottak a program megalkotásában.


Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
2/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna


Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
3/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna



Helyszín

A meglévő épületek

A tervezési helyszín egy helyi, józsefvárosi viszonylatban átlagos, jellemző szituációt mutat. Különböző funkcióval, más korban, más városépítészeti elvek szerint épült környezet, szociális tömb. Adott helyzetben az utcakép 20-22 méter magas tűzfal kapcsolatokkal, új és régi építésű, földszintes, illetve 5-6 szintes épületek váltakozó tömege által meghatározott karakterű. A Budapest belvárosához képest keskeny, szűk, ~ 8 méter széles Koszorú utca alapvetően barátságos, de sűrű összképet mutat.

A meglévő épületek

A Koszorú utca 12-20. telkeken álló házak együttese egyértelműen nem alkot egységet, hiányzik az identitás a toldozott-foltozott régi épületek tömegéből és funkciójából. A Kerületi Szabályozási Terv szerint a Koszorú utca 12. és 20. részben helyi védelemre javasolt épületek. Tervemben a 12-es szám alatti, védelemre javasolt épületrészt a jövőben való megkérdőjelezhető kihasználás, romos állapota és alacsony esztétikai szerepe miatt lebontandónak kezelem. A Koszorú utca 14-16. szám alatti meglévő, műszakilag korszerűtlen épületekben 2017 nyaráig óvoda működött, a mai színvonalnak nem megfelelő körülmények között. Ezután az épületben ideiglenes családi otthon jött létre. A Koszorú u. 20. földszintes épületnek homlokzati értéke miatt el tudom képzelni a felújítását és megtartását, tervemben a választott telkeken jelenleg működő funkció, az átmeneti családi otthon átköltöztetését javaslom ebbe az épületbe.

 


Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
7/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna



Cél

Az óvoda és az átmeneti otthon épületegyüttesének célja egy színvonalas gyereknevelési intézmény létesítése, egy megújításra szoruló területre tett építészeti javaslat keretében. A tervezett épület mindkét funkciója reflektál az adott környezet szükségleteire. Az óvoda építészeti programjában négy csoportszoba van, több egyéni és csoportos fejlesztésre alkalmas helyiséggel gazdagítva. A gyermekotthon csecsemőkortól 10-12 éves korúak befogadására alkalmas, állandó nevelői felügyelettel. Az épület két intézménye egymástól elhatárolt, teljesen függetlenül tud működni, ugyanakkor a fejlesztő terek mind a két intézmény gyermekei előtt nyitva állnak.

Alaprajzi térszervezés

A közös telek két intézménnyel ellentéte azonnal felveti a közös bejárat, közös közlekedő, avagy külön-külön megközelítés kérdését. Munkám során körbejártam ezen lehetőségek variációit, végül több szempont szólt a két épület szerves elválasztása mellett. Az óvodák logikus építészeti megjelenése - helyi megkötésektől mentes helyzetekben - gyakran egy kültéri kapcsolatokkal rendelkező térsor, valamint egy ezeket összekötő belső, tágas, minden helyiséget egyszerűen elérhetővé tevő közlekedő, közösségi tér és a tömeget körülölelő tágas udvar, játszókert. Jelen beépítési esetben is cél ennek az elvnek érvényesítése a tömb városi karakteréhez illeszkedően. Az ovisok védett belső udvarához az értékesebb oldalakon a legfőbb használatú helyiségek (csoportszobák, fejlesztő terek), a másik két oldalon pedig a kerengő kapcsolódik. Ez a belső udvar körüli üvegezés az arányokat meg is határozza: két oldalról teljes üvegfelület, a másik kettőn főként tömör, kisebb arányban áttört falak. Úgy gondolom, hogy ebben az alaprajzi elrendezésben a kerengő biztosítja a terek egymással való tiszta és egyszerű kapcsolódását. A szomszéd épülettől elhúzott tömeg által a kerengő egyik oldalának természetes megvilágítása adott, míg a csoportszobák mellett, öltözőterekkel és a gyermekmosdók dobozos beugrásával bővülő-szűkülő közlekedő szakaszon felülvilágítók vannak. A földszinten az utcafront sávjában a kiszolgáló helyiségek csoportosulnak, szintén az elhúzásnak köszönhetően külön gazdasági bejárattal kiegészülve.


Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
14/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna


Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
9/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna



Belső terek

Szeretném, ha az épület önmagában egy játszóház, játszóudvar, „játékvár" lehetne, a kisebb-nagyobb, gyermekléptékű terekkel és betervezett csúszdákkal, lépcsőkkel. Ehhez kapcsolódik a tornaterem térbővülete a dobogóval, ahol akár előadásokat, színdarabokat lehet szervezni, valamint az emellett tervezett játékos térsor. Finomabb jelekben is szeretném képviselni ezt az odafigyelést, mint például az ülőfelületként használható fa ablakbélletek, illetve a csoportszobák beépített bútoraiban bemélyített kis zugok, vagy a játékos infografika a padlóban.

Az átmeneti gyermekotthon funkcióját valahol a lakás és a kollégium működése között képzelem. Erre a kettős igényre gondolom válasznak a 3 szint alaprajzi osztását: egy szint közösségi tér konyhával, étkezővel, valamint két különböző módon működő gyermekszoba elrendezésű szint. Ezek egymástól elszeparálható szobák, vagy csak ágyak, a különböző szituációkhoz való minél rugalmasabb alkalmazkodás érdekében.

Tömegalkotás

A tömeg beillesztése izgalmas feladat, egyik oldalról egy földszint + 5 szintes, viszonylag új építésű házhoz, másik oldalról egy helyi védelemre javasolt földszintes épülethez kell csatlakozni, a telek végében pedig a Magdolna u. 12. hosszú ház tűzfala határozza meg a vertikális határt. A tervezett zártudvaros tömeg a földszintes épület keskeny udvarától elhúzódik, kellemesebbé téve az épületek közötti légtér arányát. A földszintes épülethez többféle csatlakozást vizsgáltam, az először egyértelmű megoldásnak tűnő magastető folytatása a különböző belmagassági osztás miatt az új épület emeleti szintjén kihasználatlan és szükségtelen térarányokat eredményezne. A többszintes szomszéd épülethez a tömeg hozzásimul. Az óvoda földszint + 1 szintes tömege és az átmeneti gyermekotthon toronyszerű kompozíciója az utcától elhúzott, az oldalsó telekhatárhoz merőlegesen csatlakozóan. Az épületet elválasztja a közterülettől egy átlátszó hártya, mely egyben meghatározza az intézmény arculatát is. Ez egy lépés az utca optikailag szélesebb hatása érdekében és egyben egy védett átmeneti határzóna létrehozása az utca és az épület bejáratai között.

Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
21/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna


Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
20/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna



Udvar- és tetőhasználat

Az épület oldalkertje gondozott, de nem használt felület. Az óvoda alaprajza és funkcionális működése a telek legnagyobb arányú beépítését igényli. Ezért a belső udvar kiegészítéseként a tetőfelületek jól kihasználhatók: a földszinti udvaron a rövidebb friss levegőn eltöltött időket, a faburkolatú teraszon a nevelők pihenőhelyét, a tetőn a huzamosabb kültéri tartózkodást és játékot képzelem, melyen vannak burkolt, füvesített, gyerek-közösségi kertnek használható felületek és játszóeszközök is.

Homlokzat, anyaghasználat

Fő homlokzati elemként a torony tömege és a hártyaszerű kerítés megjelenése a meghatározó. A magasra húzott tömeg két oldala színében eltérő , bézsvörös betonhatású strukturális vakolattal, minden más fal tiszta fehérre vakolt. Ez a bézsvörös szín jelenik meg a bejárati külső tér betonburkolatában, valamint világosabb árnyalata a belső padlóknál. Ez a tömeg az utcától elfordul, nem kíván a közeli szemben lévő ház felé nyitni, tájolásilag is mindenképpen előnyösebb a saját telek felé tagolni a homlokzatot.

A nyílászárók anyagának kérdésében fontosnak tartottam, hogy a gyerekek számára természetesebb környezetet határozzanak meg, ezek korszerű fa nyílászárók, fa bélletekkel, illetve a függönyfalak fa bordavázra szereltek, egyedi gyártású fa takaróprofillal. Az ablakosztásnál figyelembe vettem, hogy a nyíló szárnyak könnyen mozgathatóak legyenek (az átmeneti otthonban a gyerekek is tudják nyitni), a több fény beengedése érdekében fix üvegezésekkel kiegészítve. Ezek az osztások adnak egyszerű játékosságot a belső terekben. A fa felületek otthonos, barátságos világot teremtenek, ezt hangsúlyozzák a bútorok, a felülvilágító belső burkolata, a dobogós tér kialakítása is. A napsugárzásnak intenzíven kitett üvegfelületek előtt alkalmazott fa lécezésű, harmonikaszerűen nyitható zsalugáter árnyékolók és az ablaksávokban a vízszintes sávos lécezett faburkolat színben, felületben és síkban is egységben jelenik meg. Ezek a szintenként egy sávnak kezelt faburkolatú szakaszok határozzák meg a leginkább látható homlokzatot.

Bálint Anna


Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna
33/33
Óvoda és átmeneti gyermekotthon a Magdolna negyedben - építész: Bálint Anna


Opponencia Bálint Anna diplomatervéhez - Óvoda és gyermekek átmeneti otthona a Magdolna negyedben

Kezdeném a végén, gyerekek, óvoda, átlátható világ, működő rendszer, világos határok, biztonság, ismerős terek, játék, próba, szövetség, csapda, barát, ellenség, építés, bújócska, szerepek, kedvencek, színek, ízek, alvás, várakozás, készülődés, visszhang, fénycsík, lábak topogása, sugdosás, puha homok, viháncolás.

Anna az egyetem által kiírt építészeti programot, és helyszínt körültekintően vizsgálta meg, a szükséges esetekben kiegészítette, és módosította. Ilyen volt a Koszorú utca 12. alatti ház elbontásának javaslata —amit a 2018-as keltezésű örökségvédelmi hatástanulmány sem javasol már védelemre—, hogy három telken nagyvonalú tömegkompozíciót hozhasson létre, valamint a program átmeneti gyermekotthonnal való kiegészítése. Az ilyen stratégiai döntések igazán fontosak a tervezés során, sőt, talán a legfontosabbak, és a tervező felkészültségét mutatják. Mindezek eredményeképpen egy, a helyi adottságokhoz — utcakép változó párkánymagassággal, szűk utca —, jobban illeszkedő épületet tervezett. Különösen jó döntésnek érzem az eltérő magasságú elemekből komponált új tömeget, ami önmaga vállalja fel a heterogén utcakép harmonizálását, megőrizve a kerület — különböző magasságú épületekből létrejött — speciális karakterét. A toronyszerű tömegnek javasolt funkció jól illeszkedik az óvodához, a kettő egy épületben való elhelyezése gazdaságos, észszerű döntés. Ahogy Anna nagyon pontos, és tömör műleírásában is olvasható, valóban életszerű lenne az ehhez hasonló többfunkciós épületek telepítése, főleg az önkormányzati beruházások esetében, mert a gazdaságos üzemeltetésen felül lehetőséget adnának a különböző célú felhasználók találkozására, így összetettebb kapcsolati háló kialakítására. Az ilyen hétköznapi találkozások során mindenki nyerne, mert az interakció segíti a résztvevőket.

Izgalmas a lakótorony létrehozása is, ami a bentlakó gyerekeknek egy saját épülettömeget, autonóm életteret teremt. Jó döntés, hogy a tervezett épület öbölszerű előtérrel bővíti a járdát, és az utca terét, igaz a térbővületet egy hártyaszerű elemmel védi. Az óvoda arculata szempontjából fontos karakterelem lehet az említett hártya, mégis azt gondolom, hogy lehetett volna kísérletezni az utcai térbővület meghagyásával, az utca és az épület között egy zárás nélküli félprivátfélpublikus tér kialakításával is. De ez a gesztus mindenképp segít oldani a kerületben látható tömör kerítések elidegenítő légkörét. Érdekes a gazdasági bejárat utcáról feltáruló tere is, ami az eklektikus házak kapuátjáróinak történeti folytatásaként értelmezhető. A telepítést és a tömegalakítást egy részletes, téli-nyári benapozásvizsgálat előzte meg, kiegészítve az utcakép térbeli vizsgálatával, így a meghozott döntések megalapozottak. A földszintes déli szomszédtól való távolságtartás szokatlan, és jól működő megoldás, eredményeképpen egy átlátható, jól benapozott belső jött létre, ami különösen szerencsés ennél a funkciónál.

A hasznos terek és a közlekedők arányát bizonyára lehetett volna tovább élezni, de a tervben ábrázolt megoldás igazolja magát: a speciális igényű gyerekek az esetleges otthoni szűkösséggel szemben itt a térszervezés nagyvonalúságát tapasztalhatják meg, az ittlét idejére birtokukká tehetik a kerengőt, a dobogót, a tetőt. Bizonyos, hogy már a birtokbavétel élménye minden gyereknek meghatározó. Hasonlóan meghatározó elem a tervezett belső udvar, ami a megőrzött fa köré szerveződik - annak terét nyári napokon ez a fa hangolja barátságossá és használhatóvá. Egy jó légtérarányú hely, ami kialakításában a szomszédos háztömbök udvarát is idézi, így egyfajta téri ismerősként hat. A homokozószigetekkel tarkított zöldfelület mellett a lapostetető ad lehetőséget a szükséges burkolt játékterek kialakítására - így valóban hihető, hogy a földszinti udvar zöld kertként müködik, amihez a csoportszobák közvetlen kijárással, a foglalkoztatók, és a tornaterem pedig vizuálisan kapcsolódnak. Rossz idő esetén a kerengőhöz kapcsolt közösségi terek, a dobogó, az élménytér veszik át a játéktér szerepét. A földszinti egyéb kiszolgáló helyiségek telepítése megfelel a befelé forduló épület rendszerének, az első emeletre telepített irodák, foglalkoztató, orvosi-fejlesztő terek elhelyezése is logikus, azok jól használhatóak, és az utcával is kapcsolatot teremtenek.

Az átmeneti gyermekotthon toronyszerű tömege szintenként eltérő berendezésével sokféle helyzetet tud kielégíteni, a koedukált működés helyett jól működhet egynemű használattal, esetleg szintenként elkülönítve a nemeket. A logikusan átgondolt telepítést és tömegformálást a belső terekben megjelenő belsőépítészeti elemek érzékenyen hangolják tovább. A látványterveken látható a belsőben megjelenő bútorszerű elemek kidolgozottsága, anyaghasználati egységessége, jó értelemben vett egyszerűsége. Apró, de fontos gesztus, hogy Anna a tájékozódás segítésére egyfajta jelrendszert, szignalizációt is tervezett, ami szintén átgondoltságot és empátiát tükröz. Esetleg a földszinti aulában lehetett volna még segíteni az érkezők (szülők, látogatók) tájékozódását, akár egy közös recepciós pont kialakításával.

Ezenkívül a homlokzati szín-, és anyaghasználat vet fel néhány kérdést. Vajon hogyan értendő a kompozíciós eljárás? Egy földszintes tömegre ül rá az átmeneti otthon bézsvörösre színezett tornya, vagy a torony abba belemetsz, ahogy ezt a színhasználat is sugallja? Azt hiszem, a homlokzatok kettős színhasználata némileg fölösleges didaktikával magyarázza a helyzetet, mert ugyanilyen érthető maradna minden, ha az egész épület egyetlen színt kap, hiszen a tervezett tömegugrások megteszik a szükséges hatást. Ugyanilyen finom részletkérdés, hogy az utcai hártya miért fém anyagú, és hogyan csatlakozik a tervezett vakolt épületrészhez? És vajon nem lett volna érdemes szintmagas lábazatként folytatni azt, megvédve az utcáról elérhető homlokzati sávot? A kérdéseim ellenére azt gondolom, hogy ennek továbbgondolása az épület egyik legérdekesebb —nem konvencionális— elemét adhatja, amivel az a sárga klinkertégla homlokzatburkolatú szomszédhoz is harmonikusan csatlakozhat, átörökítve annak párkánymagasságát.

Visszatérve az elejére, van egy óvoda, átmeneti gyermekotthon tornya, nagyvonalú, jól működő terek, világos játéktér, ismerős zöld udvar, egy nagy fa árnyéka, a bútorok natúr fa felületei, a gumiburkolat puhasága, a padlón megjelenő színes jelek, egy érthető, logikus világ, amiben inspiratív dolgozni, és biztonságos gyereknek lenni.

Anna diplomamunkáját a stratégiai döntésektől kezdve a külső-, és belső részletképzéséig jó döntések jellemzik, követekezetesen végiggondolt tervét mindezekkel együtt ajánlom a tisztelt Bíráló Bizottság figyelmébe.

Kund Iván Patrik
okleveles építészmérnök, vezető tervező

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk