Épületek/Örökség

Gyertyafény nélkül is ragyog a kastély Fehérvárcsurgón

1/39

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
?>
1/39

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Gyertyafény nélkül is ragyog a kastély Fehérvárcsurgón
Épületek/Örökség

Gyertyafény nélkül is ragyog a kastély Fehérvárcsurgón

2011.07.05. 09:28

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély tárt karokkal fogadta a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján. Az épület múltja a 17. századig nyúlik vissza, s számtalan átépítést, tulajdonos- és funkcióváltást élt át az épület, míg 1995 táján újra felébredhetett Csipkerózsika-álmából. A Károlyi József Alapítvány célja a kastély felújítása mellett a kulturális élet felvirágoztatása, és ez a terv 1995-ben megkapta az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját.

Gyertyafényes hangverseny és kastélylátogatás
Fokozott érdeklődés kísérte a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében 2011. június 18-án, Fehérvárcsurgón tartott rendezvényt. Nagy, zöld parkjával, a felújítások révén visszanyert nemes eleganciájával, U-alakú elrendezésében valóságosan és képletesen is tárt karokkal fogadta a kastély a látogatókat. A hangverseny alatt is voltak szép számmal, de igazán sokan a kastélylátogatásra gyűltek össze, melynek különlegességét az adta, hogy idegenvezetéssel olyan helyeket is bemutattak, ahova máskor még nem juthat be a vendég. Ez a lehetőség annyi embert megmozgatott, hogy két csoportra kellett őket osztani. Talán ez a fokozott érdeklődés hiúsította meg az eredetileg meghirdetett, romantikusnak ígérkező lámpásos sétát, nagy veszteség mégsem érte a látogatókat, a kastély-túra lámpás nélkül is élmény volt kicsiknek-nagyoknak egyaránt – különösen a lenyűgöző pincerendszer.

 

 

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
1/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
2/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
3/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
4/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
5/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
6/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
7/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

 

A Károlyi-kastély története
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza, s az évszázadok során többször is gazdát cserélt: 1690-ben jelentek meg a Hochburgok mint Csurgó birtokosai, őket pedig a Berényi és Perényi család követte a tulajdonosok sorában. 1834-ben Perényi Imre báró elzálogosította a csurgói birtokot Károlyi György grófnak, ami 1853-ban vásárlás útján végleg a Károlyiak kezébe került.

A még ma is álló kastélyépületet a Perényi Imre bárótól megvásárolt és lebontott kúria helyén kezdték el építeni 1844-ben. Károlyi György gróf pesti palotájának befejezése után Csurgón teremtette meg leszármazottainak vidéki rezidenciáját. A csurgói kastély átépítése 1844-1851/52 között annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján zajlott, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is tervezte. A Bécsben élő építészt a helyszínen Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család alkalmazott építésze csak a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt. Az egyetlen, Ybl által tervezett elem a szélzászló, amelyet 1858-ban ő helyezett a kastélyra. Ez a szerkezet ma is megvan, s a szélsebességet is jelzi emelkedő mutatója.

 

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
8/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
9/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
10/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
11/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
12/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

 

 

Az átépítés előtt a csurgói kastély barokk stílusú volt, L-alakban épült, a földszintjén tizenhat kályhás szoba, konyha helyezkedett el, valamint kilenc szoba a személyzetnek, az emeleten pedig öt szoba volt zöld kályhákkal. A leírások már ebben az időben is említést tesznek kápolnáról. Ezt a formát a kastély minden valószínűség szerint 1768 előtt nyerhette (Feigs Antal kőműves építette Perényi báró részére). Az újonnan megépített kastély U-alakú épületében az emeletes középrészhez kétoldalt oszlopos, földszintes szárnyak kapcsolódnak. Ezek végében egy-egy pavilon áll. Az északi pavilonban található a kápolna. A főépület és az oldalszárnyak díszudvart zárnak körül.

Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor öröklölte, akinek halála után, 1888-ban a kastély Károlyi Gyulára szállt. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály (1875-1955), fiatalabbik pedig Károlyi József (1884-1934), akinek nevéhez fűződik a kastély utolsó nagy átalakítása a XX. század tízes éveinek elején. Ekkor lényegében kialakult a mai alaprajz és homlokzat. Az elliptikus kupolás könyvtárterem ekkor került az U-alak közepére. Lehet, hogy a könyvtárnak mint a tudomány szentélyének középpontban, fő motívumként való elhelyezésének ötlete Angliából származik.

 

 

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
13/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
14/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
15/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
16/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

 

A kastélyhoz tartozó, egykor díszes park Díszkert néven fordul elő 1883-ban. 1910-ben szintén gróf Károlyi József az, aki megbízza Hein János tájkertészt és kertépítészt az angolkert jellegű, ősfákkal teli park átalakításával. Hein egy, a kastély ornamentikájához illeszkedő, jól elkülönült díszkertet és ennek folytatásaként olyan tájképi kertet tervezett, mely szervesen összefüggött a csatlakozó erdőterülettel. A park állományában faóriások láthatók (császárfa, görög jegenyefenyő, hársfa, vadgesztenyefa), ezeken kívül található itt még feketefenyő, vérbükk- és vörösfenyő, tiszafa, kolorádófenyő, török mogyoró, szomorú gyertyán és magas kőris.

1919-ben a kastély hat szobájában betegsegélyező helyet rendeztek be. A II. világháború idején német vezérkari szálláshely, majd hadikórház és laktanya lett. A német csapatok visszavonulása után szovjet katonai alakulatok vették igénybe, és számottevő pusztítást végeztek benne. A kastély belső berendezései, bútorai ekkor mentek tönkre, tűntek el. A világháború befejezése után a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól, és kártérítés nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek kaptak kezelésbe, ekkor üdülőként hasznosították. 1949-ben a görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, ezt követően pedig, 1955-től a megye gondozásában magyar gyerekek nevelőotthonaként funkcionált, majd 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették.

 

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
17/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
18/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
19/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
20/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
21/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
22/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

 

 

A kastély sorsa azonos a hasonló magyarországi épületekével: a sok funkció- és kezelőváltás nem használt az épületnek. Bár állagmegóvási munkálatokat már a 80-as évek közepe táján végeztek, pénzszűke miatt azonban a 90-es évekre az épület erőteljesen lepusztult, parkja elvadult. A rendszerváltozást követően a kastély állami tulajdonban maradt, az állam tulajdonosi jogát a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) gyakorolta. A kastély sorsában jelentős változást az 1994-1995-ös esztendők hoztak: ekkor az ingatlan kezelői jogát megkapta a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG). Elkészítették a kastély felújítási programját, új lendületet vett az állagmegóvás és az elvadult kastélypark rehabilitációja.

1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Az alapítvány által kidolgozott tervezet egy Kulturális Találkozó Központ kialakítását célozza meg, mely egybeköti a műemlék kulturális jellegének megőrzését a felújításhoz, fenntartáshoz nélkülözhetetlenül szükséges, árbevételt biztosító szállodai és vendéglátási tevékenységgel.

 

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
23/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
24/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
25/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
26/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
27/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
28/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
29/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
30/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

 

 

A kastélyépíttető Károlyi György és az alapítvány névadója, Károlyi József szellemiségét követve a Kulturális Találkozó Központ célja Magyarország európai integrációjának elősegítése. Ez a terv 1995-ben megkapta az UNESCO által adományozott Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját: ez az első eset, hogy egy magyar műemlék ilyen magas szintű nemzetközi elismerésben részesült.

A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása" érdekében a kastély be kíván illeszkedni a turisztikai áramlatokba, ezt szolgálja a fent említett szállodai és vendéglátási részleg, melyet egy nemzetközi szállodacsoport fog működtetni. A fenti célok elérése érdekében 2000-ben a Károlyi család létrehozta a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt.-t (FKKF Zrt.), mely 2001-ben a MÁG-tól a KVI jóváhagyása mellett 99 évre átvette a kastély vagyonkezelési jogát. 2003 óta, banki hitelkeret bevonásával és különböző állami támogatások segítségével a Károlyi József Alapítván és az FKKF Zrt. közös erővel folyamatosan végzi a kastély rendezését és működésbe helyezését.

 

 

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
31/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
32/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
33/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
34/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
35/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
36/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
37/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra
38/39
Fehérvárcsurgói kastély, fotó: Gaschler Gyeviki Nóra

 

Programajánló
A célkitűzéseknek megfelelően a kastélyban folyamatosan rendeznek kulturális programokat. A soron következő, aktuális esemény a 2011. július 22-én, pénteken 19.30-kor a „Zene és Festészet" sorozaton belül kezdődő, Debreczeni Imre műveit bemutató  kiállítás megnyitója, amit 20:00-kor gyertyafényes hangverseny követ a kastély díszudvarán.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk