Gyertyafény nélkül is ragyog a kastély Fehérvárcsurgón

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély tárt karokkal fogadta a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján. Az épület múltja a 17. századig nyúlik vissza, s számtalan átépítést, tulajdonos- és funkcióváltást élt át az épület, míg 1995 táján újra felébredhetett Csipkerózsika-álmából. A Károlyi József Alapítvány célja a kastély felújítása mellett a kulturális élet felvirágoztatása, és ez a terv 1995-ben megkapta az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját.

Gyertyafényes hangverseny és kastélylátogatás
Fokozott érdeklődés kísérte a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében 2011. június 18-án, Fehérvárcsurgón tartott rendezvényt. Nagy, zöld parkjával, a felújítások révén visszanyert nemes eleganciájával, U-alakú elrendezésében valóságosan és képletesen is tárt karokkal fogadta a kastély a látogatókat. A hangverseny alatt is voltak szép számmal, de igazán sokan a kastélylátogatásra gyűltek össze, melynek különlegességét az adta, hogy idegenvezetéssel olyan helyeket is bemutattak, ahova máskor még nem juthat be a vendég. Ez a lehetőség annyi embert megmozgatott, hogy két csoportra kellett őket osztani. Talán ez a fokozott érdeklődés hiúsította meg az eredetileg meghirdetett, romantikusnak ígérkező lámpásos sétát, nagy veszteség mégsem érte a látogatókat, a kastély-túra lámpás nélkül is élmény volt kicsiknek-nagyoknak egyaránt – különösen a lenyűgöző pincerendszer.

 

 

A Károlyi-kastély története
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza, s az évszázadok során többször is gazdát cserélt: 1690-ben jelentek meg a Hochburgok mint Csurgó birtokosai, őket pedig a Berényi és Perényi család követte a tulajdonosok sorában. 1834-ben Perényi Imre báró elzálogosította a csurgói birtokot Károlyi György grófnak, ami 1853-ban vásárlás útján végleg a Károlyiak kezébe került.

A még ma is álló kastélyépületet a Perényi Imre bárótól megvásárolt és lebontott kúria helyén kezdték el építeni 1844-ben. Károlyi György gróf pesti palotájának befejezése után Csurgón teremtette meg leszármazottainak vidéki rezidenciáját. A csurgói kastély átépítése 1844-1851/52 között annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján zajlott, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is tervezte. A Bécsben élő építészt a helyszínen Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család alkalmazott építésze csak a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt. Az egyetlen, Ybl által tervezett elem a szélzászló, amelyet 1858-ban ő helyezett a kastélyra. Ez a szerkezet ma is megvan, s a szélsebességet is jelzi emelkedő mutatója.

 

 

Az átépítés előtt a csurgói kastély barokk stílusú volt, L-alakban épült, a földszintjén tizenhat kályhás szoba, konyha helyezkedett el, valamint kilenc szoba a személyzetnek, az emeleten pedig öt szoba volt zöld kályhákkal. A leírások már ebben az időben is említést tesznek kápolnáról. Ezt a formát a kastély minden valószínűség szerint 1768 előtt nyerhette (Feigs Antal kőműves építette Perényi báró részére). Az újonnan megépített kastély U-alakú épületében az emeletes középrészhez kétoldalt oszlopos, földszintes szárnyak kapcsolódnak. Ezek végében egy-egy pavilon áll. Az északi pavilonban található a kápolna. A főépület és az oldalszárnyak díszudvart zárnak körül.

Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor öröklölte, akinek halála után, 1888-ban a kastély Károlyi Gyulára szállt. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály (1875-1955), fiatalabbik pedig Károlyi József (1884-1934), akinek nevéhez fűződik a kastély utolsó nagy átalakítása a XX. század tízes éveinek elején. Ekkor lényegében kialakult a mai alaprajz és homlokzat. Az elliptikus kupolás könyvtárterem ekkor került az U-alak közepére. Lehet, hogy a könyvtárnak mint a tudomány szentélyének középpontban, fő motívumként való elhelyezésének ötlete Angliából származik.

 

 

A kastélyhoz tartozó, egykor díszes park Díszkert néven fordul elő 1883-ban. 1910-ben szintén gróf Károlyi József az, aki megbízza Hein János tájkertészt és kertépítészt az angolkert jellegű, ősfákkal teli park átalakításával. Hein egy, a kastély ornamentikájához illeszkedő, jól elkülönült díszkertet és ennek folytatásaként olyan tájképi kertet tervezett, mely szervesen összefüggött a csatlakozó erdőterülettel. A park állományában faóriások láthatók (császárfa, görög jegenyefenyő, hársfa, vadgesztenyefa), ezeken kívül található itt még feketefenyő, vérbükk- és vörösfenyő, tiszafa, kolorádófenyő, török mogyoró, szomorú gyertyán és magas kőris.

1919-ben a kastély hat szobájában betegsegélyező helyet rendeztek be. A II. világháború idején német vezérkari szálláshely, majd hadikórház és laktanya lett. A német csapatok visszavonulása után szovjet katonai alakulatok vették igénybe, és számottevő pusztítást végeztek benne. A kastély belső berendezései, bútorai ekkor mentek tönkre, tűntek el. A világháború befejezése után a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól, és kártérítés nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek kaptak kezelésbe, ekkor üdülőként hasznosították. 1949-ben a görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, ezt követően pedig, 1955-től a megye gondozásában magyar gyerekek nevelőotthonaként funkcionált, majd 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették.

 

 

A kastély sorsa azonos a hasonló magyarországi épületekével: a sok funkció- és kezelőváltás nem használt az épületnek. Bár állagmegóvási munkálatokat már a 80-as évek közepe táján végeztek, pénzszűke miatt azonban a 90-es évekre az épület erőteljesen lepusztult, parkja elvadult. A rendszerváltozást követően a kastély állami tulajdonban maradt, az állam tulajdonosi jogát a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) gyakorolta. A kastély sorsában jelentős változást az 1994-1995-ös esztendők hoztak: ekkor az ingatlan kezelői jogát megkapta a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG). Elkészítették a kastély felújítási programját, új lendületet vett az állagmegóvás és az elvadult kastélypark rehabilitációja.

1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Az alapítvány által kidolgozott tervezet egy Kulturális Találkozó Központ kialakítását célozza meg, mely egybeköti a műemlék kulturális jellegének megőrzését a felújításhoz, fenntartáshoz nélkülözhetetlenül szükséges, árbevételt biztosító szállodai és vendéglátási tevékenységgel.

 

 

A kastélyépíttető Károlyi György és az alapítvány névadója, Károlyi József szellemiségét követve a Kulturális Találkozó Központ célja Magyarország európai integrációjának elősegítése. Ez a terv 1995-ben megkapta az UNESCO által adományozott Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját: ez az első eset, hogy egy magyar műemlék ilyen magas szintű nemzetközi elismerésben részesült.

A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása" érdekében a kastély be kíván illeszkedni a turisztikai áramlatokba, ezt szolgálja a fent említett szállodai és vendéglátási részleg, melyet egy nemzetközi szállodacsoport fog működtetni. A fenti célok elérése érdekében 2000-ben a Károlyi család létrehozta a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt.-t (FKKF Zrt.), mely 2001-ben a MÁG-tól a KVI jóváhagyása mellett 99 évre átvette a kastély vagyonkezelési jogát. 2003 óta, banki hitelkeret bevonásával és különböző állami támogatások segítségével a Károlyi József Alapítván és az FKKF Zrt. közös erővel folyamatosan végzi a kastély rendezését és működésbe helyezését.

 

 

Programajánló
A célkitűzéseknek megfelelően a kastélyban folyamatosan rendeznek kulturális programokat. A soron következő, aktuális esemény a 2011. július 22-én, pénteken 19.30-kor a „Zene és Festészet" sorozaton belül kezdődő, Debreczeni Imre műveit bemutató  kiállítás megnyitója, amit 20:00-kor gyertyafényes hangverseny követ a kastély díszudvarán.