Két évtizedes munka után, 2011. szeptember 23-án, pénteken ünnepélyes keretek között átadták a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély felújított főépületét. A Károlyi József Alapítvány által működtetett épületben Európai Kulturális Találkozó Központot alakítottak ki. A rendezvény után a felújítás vezető tervezője, Kralovánszky Réka építész vezette körbe az érdeklődőket a megújult kastélyban.

2011. szeptember 23-án ünnepélyes keretek között átadták a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély felújított főépületét, amelyben Kulturális Találkozó Központ kapott helyet. A megnyitót gróf Károlyi György, a kastélyépítő azonos nevű ükunokája vezette. A munkákat koordináló építész, Kralovánszky Réka előadásában kitért arra, hogy az elmúlt évtizedek alatt több mint negyven tervező szakember és több száz kivitelező dolgozott azon, hogy ez az álom megvalósulhasson. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Báger Gusztáv, az együttes vagyonkezelői feladatát ellátó Károlyi József Alapítvány kuratóriumának elnöke és a francia nagykövet küldötte, illetve felolvasták dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözlő levelét is. Spányi Antal székesfehérvári püspök megáldotta az elkészült épületet, majd a Károlyi család jelenlévő tagjai, a fiatalabb és idősebb generációk közösen vágták át a nemzetiszínű szalagot a kastély előcsarnokában. Az állófogadás után a felújítás vezető tervezője, Kralovánszky Réka építész vezette körbe az érdeklődőket a megújult kastélyban.

 

 

A fehérvárcsurgói kastélyt 1844-1852 között emelte gróf Károlyi György Heinrich Koch bécsi mester tervei alapján, aki a család pesti belvárosi palotájának kiépítését is vezette. A helyszíni művezetésben a fiatal Ybl Miklós is közreműködött, az épületen található szélzászló az ő nevéhez fűződik. A 20. század elején gróf Károlyi József jelentősen átalakíttatta az épületet, eklektikus elemekkel gazdagítva a korábbi klasszicista architektúrát. Ekkor készült a díszudvar íves középrizalitja az emeleti könyvtárteremmel, illetve a belső terek kialakítása is döntően ebből az időszakból származik.

 

 

Az államosítás után különféle funkciókat ellátó kastély 1955-től megyei nevelőotthonként működött egészen 1979-ig, amikor leromlott állapota miatt kiürítették; az épület ezután több mint egy évtizedig üresen állt és tovább pusztult. 1990 után a kastély állami tulajdonban maradt, a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) 1994-1995-ben szerezte meg a vagyonkezelői jogot a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI). Ekkor készült el a hosszú távú hasznosítási program és ténylegesen elkezdődött az együttes megmentése a végső pusztulástól. A Franciaországban élő leszármazottak által létrehozott Károlyi József Alapítvány 1997-ben megszerezte az épület hasznosítási jogát, 2000-ben pedig létrehozták a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető (FKKF) Zrt-t, amely 2001-ben 99 évre átvette a MÁG-tól a vagyonkezelés feladatát. Az alapítvány erejéhez mérten, pályázati támogatással fokozatosan, több ütemben végezte a rekonstrukciót: 1999-re elkészült az északi pavilon a kápolnával, 2001-re a déli oldalszárny, 2007-re pedig a szállodai szárnyak az étteremmel és a konyhával. A felújítás befejező üteme 2009 őszén kezdődött és az Európai Unió támogatásával valósulhatott meg.

 

 

Az épület előzménye egy L alakú, kisméretű barokk kastély volt, amelynek pincéje érintetlenül maradt a későbbi bővítések során. Az 1780 tájáról származó, viszonylag mélyen elhelyezkedő, különleges hangulatú boltozatos térsort a mostani rekonstrukció megőrizte és a vakolattól megszabadítva tárta a látogatók elé a mesterien falazott nyerstégla szerkezeteket. Kisebb gépészeti és kiszolgáló helyiségek mellett a fő terekben alkalmanként kiállításokat, az egykori kazánháznak helyet adó mélyített részben pedig előadásokat, vetítéseket tartanak. A talajvíz - a közeli Kincsesbányán folytatott bányászatnak köszönhetően - viszonylag mélyen helyezkedik el, így a pince szárazon tartásához elegendő volt a homokba rakott tégla padlóburkolat alkalmazása, a szellőzőnyílások szabaddá tétele, illetve az épület körüli szivárgórendszer kiépítése.

 

 

A kastélyt a II. világháborúban teljesen kifosztották, berendezését széthordták, illetve elpusztították, a belső terek a nevelőotthoni évtizedek alatt teljesen tönkrementek. Amit ma láthatunk, az főként az 1910 utáni állapot rekonstrukciója, amely különleges érzékkel ötvözte a klasszicizáló architektúrát a korszak eklektikus ízlésével, sajátos, egyedi ízű világot teremtve. Eredeti díszítőfestés csak a kápolnában került elő, amelyet sikerült rekonstruálni. Az épület tereiben hagyományos és rekonstruált táblás parkettát, mozaik-, illetve terazzo-padlókat láthatunk, ez utóbbiak kiegészítése-javítása során sajnos nem sikerült elérni a száz évvel korábbi színvonalat.

 

 

A kastély hangulatát alapvetően meghatározták a klasszicista korból származó, állítható leveles, zsalus nyílászárók. A 20. század eleji átalakításkor a díszudvari oldal földszintjén ezeket apró leveles, fix állású táblákra cserélték, ám szerencsére a park felé néző homlokzatokon az eredetiek is megmaradtak. Az ablakok kilincseit - eredeti darabok hiányában - az azonos korszakból származó pesti Károlyi-palota mintájára gyártották újra, a fűtőtesteket takaró elemekhez pedig a füzérradványi - ugyancsak Károlyi - kastélyban talált mintát a tervező. Érdekesség, hogy a főhomlokzat szürke árnyalatú tagozatai, pilaszterfejezetei ólomötvözetből készültek. Az U alaprajzú épület déli emeletes pavilonjában a Károlyi család lakrésze kapott helyet, a boltozatos kápolna az északi pavilon földszintjén található. A díszudvar összképét meghatározza az oldalszárnyak dór oszlopos, folyosós kiképzése, amelyek emeleti szintjén balusztrádos terasz húzódik végig. A szárnyakat lezáró pavilonok hangsúlyos lezárást adnak az együttesnek.

 

 

A középrizalit emeletén található az íves lezárású könyvtárterem, amelyet a korszakban unikálisnak számító szerkezet, 6-8 cm vastag, ovális vasbeton álmennyezet fed le; kazettás kialakítása a római Pantheont idézi, felette rácsos acélszerkezet tartja a tetőt. Itt a berendezés nagy része eredeti, az emeletre vezető csigalépcső az egyik polcot imitáló rejtekajtó mögött nyílik. A falakat borító műmárványozás az eredeti réteg maradványai felé került, így az később helyreállítható lehet. A főhomlokzat középtengelyében található a reprezentatív háromkarú főlépcsőház, a hozzá csatlakozó középfolyosóról nyílnak az egyelőre még üres termek. A tervek szerint történeti kiállítást szeretnének itt kialakítani. Az egykori grófi és grófnői lakosztályhoz külön fürdőszobák tartoztak, amelyek gipszrabic keresztboltozattal fedett, alacsonyabb benyílókban kaptak helyet. A könyvtárterem melletti húzott karú, fa melléklépcső eredeti darab, amely felett kétrétegű felülvilágító található.

 

 

A felújítás kezdetén a kastély fafödémei és fedélszékei az évtizedes elhanyagoltság miatt katasztrofális állapotban voltak, a könnyező házigomba keresztül-kasul szőtte az épületszerkezeteket, ezért ezek teljes cseréje vált szükségessé. A középszárny újjáépített, korszerű tetőszerkezete alatt konferenciatermet alakítottak ki a kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel, ezek megközelítéséhez új, emeletről induló lépcső készült. A terek megvilágítását az attikafalakba vágott egykori padlásszellőzők biztosítják. Az oldalszárnyak földszintjén és tetőterében oldalfolyosóról nyíló hotelszobák kaptak helyet, illetve az északi oldalon a kastély éttermét és konyháját helyezték el.

 

 

Az épület különleges eleme az 1850-es években a déli oldalhoz épített ún. Csipketerasz, amelyről már a korabeli lapok is lelkendezve számoltak be. A keleties-romantikus ízlést tükröző, öntöttvas elemekből álló, fedett teraszról egykor a park nyiladékain át egészen a mára már kiszáradt tóig el lehetett látni. A tájkert kialakítása 1910-ben kezdődött Hein János kertész irányításával. Az elkövetkezendő évekre kitűzött feladat a kastélypark átfogó rehabilitációja, a tavat a közeli Gaja-patakból idevezetett vízzel kívánják újra feltölteni. A szigeten egykor állt gloriettet helyszíni kutatás után, a régi ábrázolások alapján szándékoznak újraépíteni.

Garai Péter  


Kapcsolódó oldalak:
Gyertyafény nélkül is ragyog a kastély Fehérvárcsurgón

Dr. Báger Gusztáv: „Kódok és rejtjelek sokasága van beleszőve egy-egy épületbe"

 

---

A cikk címe egy Károlyi Györgytől idézett mondat - Kralovánszky Réka építész vezető tervezőt és Pataky Dóra belsőépítészt virággal köszöntötte a Károlyi család az átadási ünnepségen.