Épülettervek/Hallgatói terv

Gyógyítókert Lipótmezőn

1/8

A terület elhelyezkedése

?>
A terület elhelyezkedése
?>
Átfogó koncepció a teljes területre
?>
Térmetszet az új épületszárny közelében
?>
Térmetszet a megmaradt épületmaggal
?>
Részletesen kidolgozott gyógyítókert terve
?>
Látvány a porták felől
?>
Látvány az orvosi pihenőkre
?>
Látvány a színes kert és az új épületszárnyak felé
1/8

A terület elhelyezkedése

Gyógyítókert Lipótmezőn
Épülettervek/Hallgatói terv

Gyógyítókert Lipótmezőn

2016.03.17. 08:46
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Fekete Albert, Csonka Zsófia

Gyógyítókert Lipótmezőn / A Pszichiátriai Intézet Megújítási Terve

Tervezés éve:
2015

Stáblista

tervező: Csonka Zsófia
konzulens: dr. Fekete Albert
építész munkatárs: Varga András

MÉD:

Lipótmező hallatán talán mindenkinek a régóta bezárt intézet jut eszébe. Csonka Zsófia diplomamunkájában az esetleges negatív kontextustól nem félve egy egészen új funkcióval ruházta fel a helyszínt, és gyógyítókertet hozott létre. 

LIPÓT. Ez a név ma még egy omladozó, bezárt intézményt, és szinte már erdőszerű parkot jelent a köznyelvben, mely a II. kerületben a Hűvösvölgyi út és a Hárs hegy találkozásánál terül el. A kép azonban épp ellentétes azzal, mint amit én képzeltem el az ikonikus név és épület mögé a diploma dolgozatomban. Az OPNI-val (korábban Királyi Tébolyda, de a rövidítés szerint Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) másfél éve ismerkedtem meg egy pályázat (Ingatlan Fejlesztési Kerekasztal által kiírt „A jövő egészségügyi komplexuma" címmel) kapcsán, és köteleződtem el a hely és a történet mellett, mert ma Magyarországon hiány van ekkora befogadó képességű pszichiátriából vagy rehabilitációs központból. Ezért elhatároztam, hogy a pályázatot továbbfejlesztve teljesítem ki az elképzelést, és ismertetem meg a kertet, az épületet és a lehetőséget másokkal is TDK munka, diplomaterv, majd egy kiadvány formájában.

Ahhoz, hogy kontextusba helyezzem a tervet, a történetétől (kerttörténeti kutatás, kert periódusainak elkülönítése) kellett kezdenem és haladni a jelen állapot (állapot, épületállomány és fakataszteri vizsgálatok), majd pedig a jövő felé (koncepció és kertépítészeti terv). A dolgozat fő céljai három témára koncentrálnak. Először is feltárni a terület múltját, és megismerni azokat a tényezőket, amik a terv alapját adhatják, ha másik oldalról nézzük, akkor pedig egy védetté nyilvánítási dokumentum részei lehetnek.


A terület elhelyezkedése
1/8
A terület elhelyezkedése




Másodszor körbe járni a gyógyító kert fogalmát, összegyűjteni a kerttípus jelenkori elvárásait, melyeket nemzetközi és hazai szakirodalom és kutatások alapján a dolgozat részeként le is írok, mint kutatási eredményt. Harmadrészt pedig az előző két fejezet eredményein alapuló koncepció és az abból felépülő terv készítése, mely reflektál a múlt értékeire, és illeszkedik a XXI. század igényeihez. Kitekintésként foglalkoztam még az intézményhez kötődő három személy munkásságával: Zettl Lajos, a főépület tervezője, korának egyik legkeresettebb építésze kórház és pszichiátria témában.

Petz Ármin, a kert megálmodója, más műveiről (Állatkert, Múzeumkert) és főkertészi tevékenységéről ismert, valamint Varásdy Lipót, aki kicsit kilóg a sorból, mert nem tervezőként vállalt szerepet a Lipót történetében, mégis meghatározó eleme a komplexum megvalósulásának, mert a munkák felügyelete, irányítása és az elkészült mű dokumentálása a jövő számára épp olyan fontos, mint a tervezés. Nem kerülhettem meg ebben az esetben az akadálymentesség és a műemléki környezet témáját, mert jelentős elvárásokat és korlátozásokat jelentenek a két téma alapelvei egy-egy felújítással, beruházással kapcsolatban.


Térmetszet az új épületszárny közelében
3/8
Térmetszet az új épületszárny közelében



A terület kiterjedéséből adódóan (40 hektár) a teljes területre koncepció szintű terv készült, melyben az új funkciók és kertrészek elképzelése inkább írásban, illetve egy-egy látványterven jelennek meg. A dolgozatban foglalkozom az épületállomány átszervezésével, melyben építészek segítségét kértem, hogy a megújult kertet egy új, bátor építészeti koncepció mentén mutathassam be. Átgondoltam azokat a tényezőket, melyek az egész területre vonatkoznak, és befolyásolják a kiemelt terület (2.2 hektár) tervét is. Ezek a tényezők a következők: a tervezői hozzáállás meghatározása (rekonstruktív az elülső kertben, és illeszkedő kortárs a kert nagy részén), a faállomány megújítása (parki és erdei részen), a közlekedés átszervezése, és az új funkciók elosztása.

A kiemelt terület leírása ezzel szemben olyan részletekig menően tartalmazza az elképzelést, mint például, hogy miként alakul át a moduláris támfal ülőfelülete festőállvánnyá, vagy hogy néz ki a vezető sávként is működő vápa felülnézete. A kiemelt terület tehát az a kertrész, melyben kipróbálhattam azt, milyen, ha egy tervező az első elképzelésektől a kiviteli szintig foglalkozik egy feladattal. A részletesen kidolgozott gyógyító kert három egységre osztható, az első az illatos kert, ahol a helyben foglalkoztatás és a gyógy- illetve fűszernövények dominálnak, ezt követi a kápolna mögött elterülő textúrás kert, ahol a mozgásterápia ás a tapintás által nyert tapasztalatok adják a foglalkozások alapját. A harmadik kertrész a színes kert, mely átvezet a táblás kertet idéző térből a ligetes szabad kertrészbe és az új zöldtetős fürdőépülethez.


Térmetszet a megmaradt épületmaggal
4/8
Térmetszet a megmaradt épületmaggal



Helyet kapott a leírásban és a műszaki tervek között a forma kialakulása (régi táblás kert formája és az új kert ívei, a logó alapja), a vízgazdálkodás helyben megoldható részei (vízelvezetés a burkolatokról, szikkasztó zóna a ligetes facsoportok alatt), a burkolatok (szürke színsémára fűzve) anyaga és szerkezete, a berendezések közül az ülőfelületek típusai (moduláris támfal és pad), a faverem rács, a világító testek és az információs rendszer elemei. Egy-egy ráadás elemet is elhelyeztem a kertben, ilyen a vízasztal (vízarchitektúra, korábbi elképzelés miatt asztal a neve), a helyre állított kerítés és támfal terve, és a részletesen kidolgozott növénykiültetési terv (az illatos és textúrás kertrész évelő ágyásai). A növényalkalmazásra jellemző a cserjék hiánya, melyet a kert kórház jellege indokol, ezzel téve átláthatóvá a teret, így tehát az évelők lettek uralkodóak, 45 faj, egész éven át díszítő tömeget ad a kiemelt kertrészekben.

Az előbb bemutatott elemek adják a kert arculati egységét azáltal, hogy nem egy-egy ponton jelennek meg, hanem a kert egészén, következetes alkalmazással. A berendezések nem próbálnak meg historizálni (mert nem maradt fent elég információ a hiteles helyreállításhoz), sem konkurálni a főépület által képviselt korral, ezért a modern formát és anyagot részesítettem előnyben.


Részletesen kidolgozott gyógyítókert terve
5/8
Részletesen kidolgozott gyógyítókert terve



Az épületet korszerűsítve az új épületrészek nem zárt középső udvart, hanem az épületek közé beáramló kertet fognak közre, intenzívebb kapcsolat alakult ki a kerttel és az erdővel. Ezt a kertkapcsolatot a szobák esetében az épületszárny elé kerülő szerelt erkélyek erősítik. A termálfürdő esetében nincsen konkrét, tömör határoló fal, az egész egy áramló tér, egybefolyik a külső térrel. A megőrzött épületmaghoz kapcsolt négy új épületszárny megfogalmazása során egy olyan építészeti egyszerűség dominált, mely nem konkurál a régivel és nem próbál historizáló lenni - utóbbi a jelen kor szemléletétől messze áll. Mivel az új homlokzatok visszafogottak, vakolt falas homlokzatúak, a régi épületszárny továbbra is meghatározó, szimbólum értékű. A régi és új között üvegfalú “puffer zóna" került, melynek köszönhetően kevesebb homlokzati- és egyéb konfliktus fakad a két minőség találkozásából.

A régi épület 5 méter körüli szintmagasságával szemben az újak 4 méteres szintmagassággal rendelkeznek, mely különbséget az épületek összekapcsolása során át kell hidalni. Ezt két irányba nyíló liftekkel, bizonyos szinteken - ahol kicsi a szintkülönbség - rámpákkal lehet megoldani. Ezekben a puffer zónákban a lépcsőházakon kívül közösségi terek kaptak helyet, melyek nagy üvegfelületeikkel nyitnak a műemléki- és a természeti környezetre. Az új alaprajzi elrendezés 10%-kal csökkentette a közlekedőfelületek arányát és lehetővé tette a nagyobb fokú flexibilitást és korszerű közösségi terek kialakítását. Az új épületrészek a korszerűség és költséghatékonyság szerkezeti elveinek megfelelően lapos tetős, vasbeton pillérvázas szerkezetűek, vakolt hőszigetelő falazóblokk külső térrel határoló kitöltő falazattal, melyen a nyílások aránya alacsony, ~35%-os.




Tervezés közben figyeltem mindazokra a szempontokra, melyeket egy ilyen komplex kert esetében mindenképpen szem előtt kell tartani. Így tehát helyet kapott a szempontok között a már említett akadálymentesség, történeti értékek védelme, műemléki környezetbe való illesztés, zöldfelület arányának őrzése és harmónia teremtése (berendezés, arculat, növények segítségével) és nem utolsó sorban a funkcióhoz való illesztés, a használhatóság. A terv grafikai megformálása egyrészt arra a fénykorra utal, mely a múlt század közepén érhetett véget, azonban az újra használatba vétellel eljöhet a következő fénykor, másrészt pedig a tiszteletre, mert a terület és az intézet megkövetel egyfajta alázatot és tiszteletet a hozzá közeledőtől.


Látvány a színes kert és az új épületszárnyak felé
8/8
Látvány a színes kert és az új épületszárnyak felé




Csonka Zsófia


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk