Gyógynövényház manufaktúra Tiszakürt szívében

Nővények gyűjtése és szárítása mindig meghatározó volt az emberek életében. A méltán híres Tiszakürt a népi és a polgári építészet keveredése valamint a jó természeti adottságok is kihatottak a Tisza bal partján található település formálódására, ezért Antal Anita Msc diplomamunkájában a népi hagyományokhoz nyúlt vissza, amely a tervezett gyógynövény manufaktúrával szeretne a fenntarthatóság jegyében példát adni a vidéki életforma fejlődésnek, és méltó módon kihasználni a lehetőségeket, hogy Tiszakürt egy kellemes hely legyen a lakosság és az ide látogató turisták számára.

Témaválasztás indoklása:

Választott téma és helyszín szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mindig is fontosnak tartottam a rejtett értékek felfedezését, dokumentálását és megőrzését, ezért első pertől megszerettem, az Alföldi hangulattal rendelkező, annak hagyományaira alapuló települést, ezért diploma helyszínként Tiszakürtöt választottam. Ami sajátos és egyedi építészeti világának megőrzése pedig több tekintetben is fontos. Tiszaugi kistájon mindig is meghatározó volt a növények gyűjtése, szárítása és feldolgozása, mely gazdasági szempontból kihasználható lehetőségeket nyújt az ott élők számára. Diplomatervem témája egy közösségi gyógynövényszárító valamint -feldolgozó manufaktúra és az ahhoz tartozó gyógynövény bemutató kert létrehozása volt a cél ahol helyet kapna egy a gyógynövény termesztés és feldolgozás teljes folyamatát bemutató tárlat is. A településen élőknek jól látható, hogy fontosak az emlékek és a hagyományok, én pedig ennek szellemében tervezem meg a manufaktúra épületét.

Helyszín- Tiszakürt fekvése

Tervezési helyszínem Jász- Nagykun Szolnok megye Kelet-Magyarország középső részén helyezkedik el, a Tisza által kettéosztva a Kunszentmártoni kistérségben déli részében. A talaj adottságai miatt jelentős gyógynövény állomány található az egyébként száraz, gyepes pusztaságban, mely gazdasági szempontból kihasználható és kihasználandó adottság. Ennek ellenére - bár a gyepes és az erdőterület csak az összterület 10-11 % teszi ki - a gyógynövénytermesztés csak kisebb súllyal van jelen, inkább a hagyományos földművelés határozza meg a helyi gazdaságot. A magas páratartalom és a talaj minősége és adottsága egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a Közép-Tisza Tájvédelmi Körzet ezen része kiváló élőhely legyen a vadon termő gyógynövényeknek és igazi kincs a herbalisták számára.

Tiszakürt településtörténeti áttekintés:

Tiszakürt egy kis alföldi település, páratlanul szép természeti tájban fekszik. A jelentős történelemmel mintegy 1000 éves múlttal rendelkező település. Tiszakürt település nevének eredete és szóösszetétel: a Tisza előtag a folyó menti településre, a Kürt utótag pedig a “Kürt törzsbeliek településére", azaz az egyik honfoglaló törzsre utal. Ez a kis alföldi település, ami sajátos és egyedi épített örökséggel is rendelkezik, amelyben meghatározóak a népi építészeti értékek. A falu máig megőrizte az eredeti halmazos utcarendszerét és számos régi polgári, nagygazda és parasztháza a mai napig áll. A népi és polgári építészet keveredése valamint a jó természeti adottságok is kihatottak település formálódására. A község halmazszerű utcarendszere és a porták vegyes elhelyezkedése érdekes településképet eredményez. A telek kialakítások tükrözik a természeti környezethez való alkalmazkodást. A településen élők számára jól látható, hogy fontosak az emlékek és a hagyományok, én pedig ennek szellemében tervezem meg a gyógynövény manufaktúra épületét.

Tiszakürt erőteljesen vidékies jellege és Tisza szerepe is meghatározta a központi szerepét, ahol a községháza, iskola, boltok, piac és egy világháborús emlékmű is helyet kapott. Nem messze találjuk a református templomot is, amely a tornyával a falu fölé emelkedik, illetve a méltán híres és védett Bolza kastély egykori kastélykertje, a Tiszakürti Arborétuma. A település magja, ahogyan a múltban jelenleg is betölti központi szerepét

Tervezési helyszín:

A tervezési terület Tiszakürt főutcáján lévő Petőfi Sándor utca 2. szám található egykori nagygazda háza volt, amely a településközponti karakter és történelmi karakter magban helyezkedik el. A tervezési területen mintegy 150 éves korú rossz állapotú, düledező homlokzatú és hozzá tartozó gazdasági épületek található rajta. A környezet népi hangulatával, az építészeti értékeivel erősíti a településközpontot. A telek tördelt geometriájú, 631m2 telet területtel rendelkezik. Igen erős forgalommal határolt főútvonal szeli át ennek köszönhetően zajos, az utcán nincsen megfelelő csatornázás és parkolási lehetőségek kialakítva. A ház elbontásával kezdi meg, az új épület a régi épület helyén az működését. Az egyedi épített örökségű Tiszakürt, a terület morfológiai elemzésből kiderített SWOT analízis bemutatja a tervezési terület erőségeit és gyengeségeit, lehetőségeit és veszteségeit.
Az elemzés és az eddigi vizsgálatok alapján a terület megfelel egy új infrastruktúra létrehozására, ami egy gyógynövény szárító és feldolgozó manufaktúrának adna helyet városközpontban.

„Fűben, fában az orvosság" a Tiszaugi kistájon

Tiszakürti gyepek kiemelt természeti jelentőségűek, mintegy 471 hektár kiterjedéssel, a Tiszazugi kistájon. A talaj adottságai miatt jelentős gyógynövényállomány található az egyébként száraz, gyepes pusztaságban, mely gazdasági szempontból kihasználható és kihasználandó adottság. A kistájnak jellegzetes a növényvilága, vannak köztük ritka, védett növények is.

Mi is az a gyógynövény?

Minden olyan növényt gyógynövénynek nevezünk, amit valahol a Földön a gyógyászat, a népi gyógyászat vagy a természetgyógyászat régebben használt vagy jelenleg is felhasznál gyógyítás céljára. Tehát a gyógynövény olyan növény, ami valamilyen hatóanyagot tartalmaz. A gyógynövény termesztésnek hazánkban évszázados hagyományai vannak. Kezdetben csak a vadon termő növények gyűjtöttek, napjainkban pedig egyre meghatározóbb a termesztése. A gyógynövények lehetnek vadon termő és termesztettek. Saját felhasználásra vagy eladásra gyűjtöttek vadnövényeket. Táplálékként, fűszerként, vagy ital készítéséhez használt, valamint az alkalmi „csemegeként". „Fűben, fában az orvosság" mondják a magyarok, és ennek megfelelően tudatosan egyfajta gyógy-táplálékként is fogyasztottak egyes fajokat. A környező gyepes területeken lévő növények gyűjtésére adott a lehetőség, egy új manufaktúra létrehozása szinte magától értetődik. A gyógynövények gyűjtése, szárítása és feldolgozása még 2019-ben is fontos értéket képvisel, része a kulturális örökségünknek és a hagyományainknak. Az egykori szárítóházak világa ma már csak emlékeinkben él, az ezekben alkalmazott tudás pedig már csak elmondások alapján rekonstruálható, de a növényszárítással és feldolgozással jelentős jövedelemhez tudna jutni a település.

A gyógynövények feldolgozási folyamatok megismerése meghatározó szerepet tölt be a manufaktúra megtervezésében. Tehát megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos növény feldolgozási folyamatokat, ezzel a célom volt, hogy a tervezés során az elsődleges/ primer feldolgozási folyamatok bemutatásával foglalkozva és koncepciómba ezek a tevékenységek köszönjenek vissza. Mert népi gazdálkodásban is fontosak voltak, a terménytárolási, szárítási helyek. Pince után a padlás válik intenzív használatú tároló helyé, majd növénytároló szín/pajta, mint fedett-nyitott tárhely, és az önálló átszellőztethető górék. Ezekben az épületekben, szárították akasztva vagy terítve a külső területen összegyűjtött növényeket.

Természetből merítet anyaghasználat Tiszakürtön:

A kutatásomkor megvizsgáltam népi jellegű háztípusok Tiszakürtön is jól látható módon rendkívül változatos forma világgal és sajátos homlokzat díszítéssel rendelkeznek. A Tiszakürti épületek esetében jellemző díszítőeleme a vörös tégla, amely nem csak lábazati elemként, hanem ablakkeretezésként, piasztereken, kerítés elemeként is megjelenik. A nádtetős házak még mai napig magas számban megtalálhatóak. A mesterséges és a természetes környezet szorosan illeszkedik egymáshoz. Az népi anyaghasználat megfelelő és esztétikus arány és osztásrendszerrel rendelkeznek, amelyeken. Találunk példát puritán festett homlokzatokra, de vakolatdíszítés is előfordulhat.

Formavizsgálat

Megvizsgálva jellemzően a téglalap alaprajzú, nyereg és kontytető épületek jellemezték a települést. Épületek formavizsgalázán jellemzően előforduló fa oromdeszkázatok, faragott díszített faelemek, az épület folytatásaként megjelenő nyitott fedett tornácok, aszimmetrikus és szimmetrikus tetőformákat vizsgálva alakult ki a későbbiekben tervezett keresztmetszeti geometria.

Beépítési vizsgálat / koncepció tömegforma:

Az adott tervezési területre több beépítési változat készült el, makettel és látványokkal tervezés kezdeti szakaszán. Ezek közül a C-verzió bizonyult a legmegfelelőbbnek. Épület telepítésekor fontos volt a terület adottságinak kihasználása, a tájolás, a jó megközelíthetőség, és a hagyományos népi vonalak tovább gondolása, modern vonalvezetés lehetőségeinek kihasználásával. A változatokból adódóan és a telek adottságait kihasználva az U-alakú telepítés kialakítása fogalmazódott meg. A tömegek magasságát az udvar felé fokozatosan csökkentettem, a hagyományos népi építészet analógiája szerint, illeszkedem a szomszédos épületek magasságához. A végleges tömeget a manufaktúrában folytatott munkavégzést határoz meg.

Gyógynövény feldolgozás működése, alaprajzi funkciósémában
Technológia és a telek kontúr alapján három blokk rajzolódott ki előttem. A főúttal párhuzamosan egy manufaktúra épülete, és a hátsó telek kontúrt követő szárítópajtát és a középső alacsonyabb összekötő mintabolt épületrésze.

Koncepció

Az előzőket figyelembe véve, arra a válaszra jutottam, hogy az tervezett épületem követni fogja, a Községháza felöli telekkontúrokat és figyelembe veszi a szomszédos épületmagasságokat. Fontos volt a terület adottságinak kihasználása, a tájolás, a funkcióból adódó technológia folyamatokat használata. Az így kialakított forma és geometria hatott az épületen alaprajzi kialakítására is. Az U-alakú tömeg magasságait az udvar felé fokozatosan csökkentettem. A tervezett épület továbbra is beleilleszkedik a település arculatába, síkban és térben egyaránt. Parkolás probléma megoldására piac előtt próbáltam megoldani.
A kisvárosias léptékhez képest hatalmas parkoló igénnyel kell rendelkezi. A problémát nehezíti, hogy a Petőfi utca egy részén nem megoldható a parkolás, keskeny utcakép miatt. Az épület előtt és belső udvarban fákkal, cserjékkel, virágokkal és gyógynövényekkel parkosított udvart alakítottam ki.

Az tervezett épület alapvetően három részre tagolódik: az utcafronttal párhuzamos főépület, azaz a manufaktúra, középső részen elhelyezkedő gyógynövény mintabolt, valamint a hátsó szártó/ terítőpajta épületére. Az alaprajzi elrendezésnek köszönhetően a funkcióhoz tartozó zöldfelület a lehető legnagyobb részben megmaradt. Így ezáltal egy védett belső világ alakul ki, illetve egy része közösségi gyógynövény kertként tud funkcionálni. Az eltérő funkciók közötti átjárás biztosítva van az épületen belül és egy fedett tornác segítségével épületen kívül is. A bejárati részeknél, a homlokzat finom visszahúzást mutat, egyfajta játékosság alakul ki. A tervezett épületegyüttest minden esetben burkolt járdán lehet megközelíteni. Rendelkezik gépkocsi és gyalogos bejárattal.

Az építészeti program lelke a manufaktúra és szárítópajta. A nyers növény útja a mezőről, zárható zsákokban, rekeszben a manipulációs térbe érkezik. A manufaktúra egy 1-légterű helység, ahol a növények tisztítása, feldolgozása, őrlése, és csomagolása zajlik. A főépületet tekintve a belső udvari felé nagyobb nyílásokat alakítottam ki, amelyek jobb bevilágítást és szellőzést eredményez.

A gyógynövény manufaktúra egy zárófödém nélküli, nagyobb belmagasságú tér, ahol a növények szárítására illetve függesztésére ad lehetőséget a konzolos galéria híd mentén, ami az emeleti szinten jól látható. Belső tere egyedileg tervezett látszó fafedélszéket kapott. Ezen kívül a hátsó traktushoz tartozik egy padlástéri szárító helység, ahol a növényeket kis mennyiségben terítve szárítják.

Homlokzatok:

A homlokzatot a nyers vágott tégla, halvány szürkés betonhatású vakolat és a fehéres tölgy - antracitszürke színvilág jellemzi. Az utcai homlokzat ablakkiosztásával hagyományos polgáribb házak világát imitálja formában és anyaghasználatban igazodva. A kerítés függőleges lécezése az tervezett szárító pajta architektúráját kapta.
Az utcakép arányai tekintve egységes vonalvezetésű, és formájával beleilleszkedik település helyi építészeti karakter jegyeibe.

A belső udvaron lévő homlokzatokon bejárati részeknél, a homlokzat finom visszahúzást mutat, egyfajta játékosság alakul ki. A szárítópajtán alkalmazott függőleges lécezése az árnyékolás és a kiszellőzés szempontjából volt fontos, mely biztosítja a megfelelő száradási időt a növényeknek. Tiszta és homogén felületek alkalmazta. A szárítópajtán lévő függőleges lécezése és az anyaghasználata az egykori "goré" (terménytároló) hangulatát adja vissza.

Lamellás szerkezetek a déli napsütés ellen védik a hatalmas üvegfelületeket. A tetők Creaton palaszürke engóbozott cserépfedést kapott. A gyógynövénymintabolt tömege a többi épületrésztől alacsonyabb magasságú. Ezáltal erősítve a finomabb átvezetést a két épület rész között. A két épületrészt összekötő tornác látszó fa szerkezetin, is lehetőség nyílik a növények szárítására.

Zárszó:

Végezetül ezzel a tervezett gyógynövény manufaktúrával szeretnék a fenntarthatóság jegyében példát adni a vidéki életforma fejlődésnek, és méltó modón kihasználni a lehetőségeket, hogy Tiszakürt egy kellemes hely legyen a lakosság és az ide látogató turisták számára. Az egykori szárítóházak világa ma már csak emlékeinkben él, az ezekben alkalmazott tudás pedig már csak elmondások alapján rekonstruálható. Így az általam ide tervezett gyógynövényházzal, pedig célom tovább öregbíteni Tiszakürt hírnevét, valamint megőrizni, sőt továbbvinni a gyógynövényekkel folytatott hagyományos munka tradícióját.

Antal Anita