Egyéb cikkek

Gyulai Várfürdő fejlesztése

1/17

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
?>
1/17

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő fejlesztése
Egyéb cikkek

Gyulai Várfürdő fejlesztése

2009.09.18. 08:03

Rangsorolás nélküli megvételben részesült 2. sorszámú pályamű, vezető tervező: Szécsi Zoltán DLA

Rangsorolás nélküli megvételben részesült 2. sorszámú pályamű,
vezető tervező: Szécsi Zoltán DLA
munkatársak: Varga Balázs, Molnár Dávid, Tigyi Ottó, Kiss Antal, Moharos István
belsőépítészet: Ruttkay M. Ágota
gépész-elektromos: Rohonczi Zoltán
vízgépészet: Sallai Zoltán
tartószerkezet: Puskás Balázs

 

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
1/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
2/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
3/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
4/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
5/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
6/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
7/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
8/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
9/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
10/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán






Koncepció

A helyszín varázsa, a hely morfológiai adottságai, település- és építészettörténeti értékei, valamint a közelmúltjának intenzív építési tevékenysége által megjelenített előzmények egyfelől, másfelől a tervezési program nagyon határozott elvárásai már külön – külön is szinte túlhatározottá teszik a feladatot. Együttes hatásukat tekintve azonban ez még hatványozottabban igaznak mutatkozott. Másképpen fogalmazva: a helyszín szövevényes összefüggésrendszere és az építtetői elvárások ütköztetése, a konzekvenciák logikus végigvitele az építész számára egyúttal mintegy kódolják a feladat megoldását is, de legalábbis szinte a végsőkig lecsökkentik a lehetséges alternatívák számát. A helyszínrajzi összefüggések letapogatása, a szükséges funkcionális kapcsolatok létrehozása az épületek kívánt összefűzése révén szinte automatikusan kínálta számunkra a választott megoldást (az új nyári főbejárat, a várárok - szakasz „új" funkciója, a téli főbejárat és előtere, az új épület, és kapcsolata a Wellness-kupola tömegével, a Gyógyászati főépület és a Lovarda tömegeivel, stb.).

Koncepcionális indíttatás volt számunkra, hogy egy impozáns épülettel vonzó turisztikai célponttá tegyük a Gyulai Várfürdőt a hazai és a külföldi fürdő közönség számára. 

Telepítés, beépítés
A koncepcióalkotás során a lehetséges beépítések keresésekor az alábbi elveket tartottuk kulcsfontosságú tervezési szempontnak.

* Új koordináta rendszer szője át a Várfürdő helyszínének rajzolatát, tekintettel annak igen diffúz képére. Másképpen fogalmazva: rendteremtés a kaotikus állapotok közepette, a geometria segítségével, merev geometriai struktúrák alkalmazása nélkül (példának okáért: a szigorú és kellően nem is indokolható, merőleges-raszter rendszer alkalmazását már a tervezés elejétől fogva kerültük…).
* Geometrikus idomok írják le az új koordináta rendszernek megfelelően a tervezett új objektumokat, téri alakzatokat és felületeket: az épület alapformájától, a tetőbevilágítók idomától a díszburkolati rajzolaton át egészen az arculatig lebontva és alkalmazva azokat.
* Emblematikus új épület szülessen a Várfürdő területén (lásd a fönti pontot!), az ott elhelyezkedő értékes régi és új épületek geometrikus karakteréhez igazítva, velük párbeszédben, azokat mintegy erősítve (téglalap – Vár, Lovarda, Erkel szálló; körkupola – Wellness épület; a szabadtéri medencék geometrikusan szerkesztett formái, a csónakázó tó oválisa, a Körös holtág ívelt partvonala, stb.).
* Az épület tömegével, pozíciójával oldani legyen képes az egy szintes, nagy alaprajzi kiterjedésű, és ezért igen „lapos" téli Főépület-gyógyászati épület dominanciáját.
* A szintszámmal, a tömegkompozícióval és a belső térrendszer kialakításával elérni azt, hogy a strand és az élményfürdő látogató közönsége az épület természetes használata során a tervezett emeleti pozícióból (pozíciókból) „visszakapja" a Vár, a Várkert és a csónakázó tó látványát.
* Hermetikusan elválasztani az épület gazdasági – személyzeti forgalmát a látogató közönség forgalmától.
* Maximálisan tiszteletben tartani az előzményeket. Erkölcsi okokból (az elvárható alázattal az épített múlt iránti tisztelet jegyében), de legalább ilyen mértékben praktikus okokból is: egyrészt használni és továbbfejleszteni a jól bevált rendszereket (téli főbejárat, öltözőivel, és kiszolgáló tereivel – gyógyászati részleg), másrészt minél több anyagi erőt koncentrálni az új építésekre, a Kiíró által megfogalmazott, és a terüket által „kért" nagy ívű célok koncentrált és hatékony teljesítésének érdekében.
 




Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
11/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
12/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
13/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
14/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
15/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán
16/17
Gyulai Várfürdő - Szécsi Zoltán

 




Építészeti kialakítás

A tervezett új épület a kortárs építészet formanyelvén beszél. Ez tudatosan kitűzött esztétikai célunk volt a föntebb lefektetett alapelvek mentén. Egységes, kompozíciót szeretnénk a területen létrehozni, az építészet totalitásának jegyében, kerülve a doktriner tervezői magatartást: a koncepciónkkal, és az annak jegyében megtervezett épületünkkel a helyszínt és a programot szeretnénk megszólítani illetve beszéltetni.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.