Egyéb cikkek

Gyulai Várfürdő fejlesztése

1/17

Gyulai Várfürdő - Váncza Művek

?>
Gyulai Várfürdő - Váncza Művek
?>
Gyulai Várfürdő - Váncza Művek
?>
bejárati tengely
?>
helyszínrajz
?>
földszinti alaprajz
?>
emeleti alaprajz
?>
metszetek, homlokzatok
?>
bejárat előtti tér
?>
bejárat előtti tér
?>
napozókert
?>
külső medencék
?>
külső medencék
?>
élményfürdő belső
?>
élményfürdő belső
?>
élményfürdő belső
?>
szaunavilág
?>
1/17

Gyulai Várfürdő - Váncza Művek

Gyulai Várfürdő fejlesztése
Egyéb cikkek

Gyulai Várfürdő fejlesztése

2009.09.18. 08:03

Rangsorolás nélküli megvételben részesült 8. sorszámú pályamű, szerzői: Váncza Művek vezető tervező: Váncza László

Rangsorolás nélküli megvételben részesült 8. sorszámú pályamű,
szerzői: Váncza Művek
vezető tervező: Váncza László
építészek: Fábián Gábor, Németh Márton, Ötvös Krisztián, Ránki Soma,
tartószerkezet:  Madaras Botond, Puskás Balázs

 

Gyulai Várfürdő - Váncza Művek
1/17
Gyulai Várfürdő - Váncza Művek

Gyulai Várfürdő - Váncza Művek
2/17
Gyulai Várfürdő - Váncza Művek

bejárati tengely
3/17
bejárati tengely

helyszínrajz
4/17
helyszínrajz

földszinti alaprajz
5/17
földszinti alaprajz

emeleti alaprajz
6/17
emeleti alaprajz


 

Tervezési koncepciónk eszenciáját egy merőben új, egységes arculatú és funkcionálisan letisztult, áttekinthető rendszerbe foglalt intézmény létrehozásának határozott szándéka testesíti meg, ahol a már meglévő, jól működő és nemzetközileg is elismert szolgáltatási blokkok belső változtatás nélkül, szervesen illeszkednek az új elemekkel bővülő nagy struktúrába. Lényeges építészeti feladatnak tartjuk a különleges adottságú környezettel való sokrétű kapcsolatteremtés feltételeinek biztosítását. A telepítés és a belső rend megteremtésekor a tervezési program kötelező feladatrészeinek teljesítésén túlmenően, két általunk kiemelt jelentőségű környezeti elem és az épület kölcsönhatását az alábbiakban határoztuk meg: a Kastélypark és az új fürdő térbeli viszonyának teljes szabadságot kell biztosítani, valamint a szemben fekvő Gyulai Vár látványát a vendégek számára élvezhetővé kell tenni. A nagy kiterjedésű építménynek a park természetes részévé kell válnia, valamint egységes, homogén struktúrájával illeszkednie kell a téglavár modern szemmel nézve is absztrakt architectonikus világához.

 

metszetek, homlokzatok
7/17
metszetek, homlokzatok

bejárat előtti tér
8/17
bejárat előtti tér

bejárat előtti tér
9/17
bejárat előtti tér

napozókert
10/17
napozókert

külső medencék
11/17
külső medencék


 
 
 
A fenti célok elérését a következőkben látjuk megvalósíthatónak:
 
A kijelölt tervezési terület vizsgálatakor egyértelmű volt számunkra, hogy az új fürdőépület főbejárati frontját hatásos lenne teljes hosszában megnyitni a várárkon át egészen a Vár déli homlokzatáig kifutó előtérre, azaz a dísztérre. A homlokfal megnyitásának lehetőségét kiaknázva - a jelenlegi főépület pillérvázas szerkezetét és metszeti rendjét tanulmányozva -, új belső kialakítást terveztünk az öt blokkból álló öltözőzónának, melyek különálló belső tömbökre bontva vezetnek át a fürdő-komplexum központi közlekedőtengelyére, majd a csarnokterű pihenőbe. E belső elrendezés teljes mértékig igazodik a meglévő építmény eredeti szerkezeti rendjéhez, s átláthatóságával, áttörtségével a belső tér minden pontjából képes hatáskörébe vonni tágabb környezetét. Az un. „fehér oldal"-on kialakított vendégfolyosó, mint az épület fő verőere, teljes hosszban átszelve a földszinti alaprajzot, eredeti tengelyvonalon fut tovább az érintetlenül maradó gyógyászati tömbbe, melynek végén kialakított pihenőtérhez csatlakozik az Erkel Szállóból jelenleg is átkötő, zárt folyosó. A hidroterápia és iszaposztály közösségi tereit átriumos kialakítású díszkerttel gazdagítottuk.

Az eredeti beépítési kontúrra merőlegesen, a Kastélyparkra kifordítva helyeztük el a családi élményfürdő transzparens tömegét, melynek főbejárata szintén a központi pihenőtérből nyílik. Az élményfürdő telepítésekor ügyeltünk arra, hogy a termál-kutaktól előírt védőtávolságot bővítményünkkel ne háborgassuk. Az újkeletű fürdőépület a kert síkjában kifeszített víztükrével, üveg homlokfalaival, a meglévő külső gyógymedencékhez kapcsolódó kiúszójával, teljes mértékig a park része kíván lenni.

A hossztengelyre fűzött függőleges tengely mentén jutunk az emeletre, ahol a földszinten ismertetett szerkesztési rend megismétlődik. A szerelt technológiával tervezett, könnyűszerkezetes építmény a teljes transzparencia jegyében született. Az emeleten is a központi folyosóra fűztük fel a funkciók sorát, melyek közül a szaunavilág, szépségcentrum, tornaterem és a bár kerültek a főépület fölé, míg a masszázs, elektroterápia, a külső feljárattal rendelkező irodablokk és a balneológiai kutató laboratórium a gyógyászati tömbön kapott helyet. Az élményfürdő galériás belső terével csatlakozik a felső szinten elhelyezett funkció-csoporthoz. A tagolt tömeg mentén futó hosszfolyosó a Lovarda általunk kiegészített galériájára fut tovább, megteremtve ezzel a kiíró által kért közvetlen térkapcsolatot a helyszínrajzilag körbejárhatóvá tett műemléki épület és az új tömb között. A strand főbejáratát a központi épület mentén határoztuk meg, a Lovarda és a Várfürdő tömbje által közrezárt útvonalon. A nyári pénztárakat a főépület nyugati homlokfala mentén helyeztük el, a beléptetőrendszer a Lovardába vezető híd tengelyvonalába került. Ősztől tavaszig, a strand bezárását követően, a híd alatt, a bejárati üvegfalak között nyílik meg a földszinten a téli átkötő folyosó a fedett gyógymedencékhez.


 
 

külső medencék
12/17
külső medencék

élményfürdő belső
13/17
élményfürdő belső

élményfürdő belső
14/17
élményfürdő belső

élményfürdő belső
15/17
élményfürdő belső

szaunavilág
16/17
szaunavilág


 
 
 
 
A fürdő-komplexum szerkesztését, anyaghasználatát egy átfogó, egységes elv mentén határoztuk meg. Az épületnek, minden előzetes építési periódus széthúzó ereje ellenére, határozott és egységes építészeti arculattal, valamint korszerű, a helyhez és a különleges tartalomhoz illő architectonikus világgal kell rendelkeznie. Kiemelkedően fontos elvárás, hogy nagy kiterjedése ellenére organikusan illeszkedjen a Kastélypark természetvédelem alatt álló növénykertjébe. A szerkezeti rasztert az alkalmazkodás jegyében a meglévő, pillérvázas Főépület és a Gyógyászati tömb hálója adta, míg az anyaghasználatot a környezetünkben lévő dús növényzet és az utólagos emeletráépítés szerelt jellegű építéstechnológiája határozta meg. A teljes bővítmény favázas szerkezettel készül, melynek térelhatároló elemeit strukturált, hőszigetelő üvegezéssel terveztük.  A tárcsaként működő födémszerkezetet fa rácsostartók hálója alkotja, melyek közeibe a talajról és a tetőkertről futtatott növényzetet telepítünk. Az egy méter vastag, nyírt növényzet biztosítja a benapozás elleni védelmet. A vázszerkezet túlfut az épület kontúrján, s kertészeti elemmé válva napvédő oszlopcsarnokként keretezi az átriumos napozóudvarral gazdagított tömböt. Ezen árnyékoló keret védi a kiúszón át megközelíthető külső gyógymedencéket is, bevonva őket a nagy struktúra kiterjesztett egységébe. A faszerkezetre futtatott növényzetet örökzöldek és lombhullatók vegyesen alkotják, mely természetes árnyékoló nyáron jobban, míg télen kevésbé nyeli el a nap melegét. A parkkal kialakított intenzív kapcsolat folyamatos átmenetet biztosít külső és belső tér között, ami esetünkben a tervezési koncepció egyik alappillére. A tervezett átfogó, egységes építészeti rendszer, határozott világa révén képes elmosni az előző építési periódusok dezorganizált világát, megnyílni környezetére, s kontaktust teremteni a város parkban úszó központjával.

Minden funkciót a keretes tömbben helyeztünk el. Így tudtuk biztosítani a műemlék Lovarda teljes felszabadítását. A középtávon megtartandó Favázas épület és a Kupolacsarnok funkcionálisan nem kötődik a komplexumhoz. Jelenlegi közlekedési rendjüket a Lovarda kapcsolódása révén megőriztük. Üzemeltetési és beruházói hatáskör középtávú sorsuk. Meggyőződésünk, hogy hosszútávon a két épület lebontása szükségszerűvé válik egy áttekinthető, nemes világ megteremtése érdekében.

részlet a műleírásból

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk