Harminc év Budapest-víziói

2011. szeptember 27-én, kedden tartották Sipos András: A jövő Budapestje 1930-1960 című könyvének bemutatóját a Politikatörténeti Intézetben. A kötetet Feitl István, a Budapest Történeti Műhely vezetője és Beleznay Éva urbanista, Budapest volt főépítésze ismertette. Garai Péter beszámolója.

2011. szeptember 27-én mutatták be a Politikatörténeti Intézetben Sipos András új könyvét, A jövő Budapestje 1930-1960 - Városfejlesztési programok és rendezései tervek címmel. Feitl István, a Politikatörténeti Intézet által működtetett Budapest Történeti Műhely vezetője ismertetőjében elmondta, az általuk kiadott várostörténeti kiadványok sorában ez már körülbelül a tizedik kötet, a továbbiakban még egy kézirat kiadása biztosan várható. A most megjelent új könyv szerzője, Sipos András immár 2003 óta foglalkozik ezzel a témával, több fővárosi témájú tanulmánykötet szerkesztője és társszerzője volt az elmúlt években, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosaként és az ELTE Doktori Iskolájának oktatójaként pedig széleskörű kutatásokat végzett a mű megírásához. Feitl István üdvözölte, hogy a szakmai vita óta a könyv szövege jóval olvasmányosabb lett, tudományos volta azonban megmaradt. A szerző kronologikus rendben, fejezetekre bontva követi végig, a vizsgált időszak tervezői hogyan gondolkodtak Budapest hosszú távú fejlesztéséről, milyen jövőképeket álmodtak meg a főváros számára. A kötet lényegében a városfejlesztés 20. századi megszületését és elért eredményeit vázolja fel, az eseményeket a kiemelkedő tervező személyiségek (Harrer Ferenc, Granasztói Pál, Heim Ernő, Preisich Gábor) tevékenysége köré csoportosítva. Bár az elképzelésekből általában kevés valósult meg, az odáig vezető út a szakma számára nagy kihívásokat jelentett, amelyek egyre színvonalasabb, kifinomultabb, mérnökibb tervek formájában öltöttek testet. A szerző nem minősíti a bemutatott koncepciókat, értékelésüket az olvasóra bízza.

 

 

Beleznay Éva építész, urbanista, Budapest volt főépítésze hiánypótlónak, érdekesnek és izgalmasnak nevezte a művet, mivel abban a vizsgált időszak várostervezése és politikatörténete együttesen, összefüggéseiben jelenik meg. A kiadványból nem csak a kor hivatalos álláspontját, hanem a koncepciók készítőinek személyes véleményeit is megismerhetjük. A könyv négy fő fejezetének címe a korszakokra jellemző idézetekből állt össze, amelyek jól mutatják az adott évek, évtizedek ideológiai alapállását és célkitűzéseit. A szerző részletesen ismerteti a városfejlesztési programok és rendezési tervek műszaki tartalmát, a térszerkezeti, területfelhasználási, közlekedési, demográfiai elképzeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó kritikákat is. Bemutatja az épített örökség megítélésének változásait, az új építésekre való erőteljes koncentrálást, a mindvégig hangsúlyos fürdőváros-koncepció átalakulását, illetve a sorokat olvasva kiderül, hogy „nincs új a nap alatt", mivel a városfejlesztésnek akkor is több, a maihoz hasonló problémával kellett szembenéznie (többek között az Erzsébet tér és környékének végleges rendezése, a metróhálózat kiépítése és ütemezése, a MÁV önhatalmú ténykedése, valamint a peremkerületek és az agglomeráció problémái), amelyek megoldása végül az utókorra maradt. Beleznay Éva egyedül az illusztrációk minőségét és fekete-fehér voltát kifogásolta, továbbá reményének adott hangot, hogy a szakma egy jövőbeli, FUGA-ban rendezett kiállítás keretében megismerheti a könyv gazdag anyagát, immár színes kiadásban.

 

 

Ezután a bemutató résztvevői Sipos András vetített képes előadását hallgathatták meg, amelyben a szerző a könyv fő momentumait emelte ki, rávilágítva arra, hogy a fővárosban ezen évtizedek alatt megszületett egy tervezői generáció, akik következetesen ragaszkodtak elképzeléseikhez, amelyekkel - néha a politikával szemben is - a város élhetőségének javításáért, vonzerejének megtartásáért küzdöttek. A tervek sikerét, „hatékonyságát" nem csak az mutatja, hogy mennyi valósult meg belőlük, hanem az is, hogy mennyivel járultak hozzá - sokszor eredeti összefüggéseikből kiragadva - a későbbi évtizedek városfejlesztési politikájának és döntéseinek alakulásához.

Garai Péter