Emberek/Interjú

Harminc évesen harmadával növekedett a Graphisoft

1/2

Reicher Péter, forrás: Graphisoft

?>
Reicher Péter, forrás: Graphisoft
?>
Az évforduló logója, forrás: Graphisoft
1/2

Reicher Péter, forrás: Graphisoft

Harminc évesen harmadával növekedett a Graphisoft
Emberek/Interjú

Harminc évesen harmadával növekedett a Graphisoft

2014.05.19. 13:30

Cikkinfó

Szerzők:
Lányi András

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Cég, szervezet:
Graphisoft, ArchiCAD

Építészek, alkotók:
Reicher Péter

Reicher Péterrel, a Graphisoft Magyarországért felelős kereskedelmi vezetőjével Lányi András beszélgetett a harminc éves ArchiCAD kapcsán.

Lányi András (ÉF): Harminc éves az ArchiCAD. Látszik, hogy mind a Graphisoft, mind a szoftver hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hova lehet továbblépni szerinted?

Reicher Péter (RP): 1982-ben alakult meg a Graphisoft, és két évvel később jelent meg a világ első épületinformációs modellezést lehetővé tévő tervezőszoftvere, az ArchiCAD. Már az elejétől kezdve a vezetés nemcsak a magyar, hanem a tágabb, nemzetközi építészpiacban gondolkozott, ezért lehet talán a Graphisoftot nevezni az első magyar multinak. Az egész vállalat fejlődésének kulcsa a folyamatos innováció. Többek között ezt ünnepeltük az áprilisban újra Magyarországon megrendezett partner-konferencián, amelyet az eddigi átlagos 200-250 látogató helyett a világ több mint 70 országából 353 vendég tisztelte meg jelenlétével.

ÉF: Hogy néz ki egy ilyen konferencia, miért jönnek ide az emberek?

RP: A Graphisoft a világ 90 országában van jelen, részben közvetlenül, részben helyi ismeretekkel rendelkező partnereinken keresztül. A külföldi partnereink a saját költségükön jönnek el ide, hogy megismerjék az idei évi szoftvernek az új irányvonalát, tartalmát, a stratégiai irányokat. Ők is beszámolnak saját piaci eredményeikről, sikereikről és kudarcaikról egyaránt, és átadják azokat az észrevételeket, ügyfeleink javaslatait, véleményét, amelyeket a mi fejlesztőink fel tudnak használni a szoftver további fejlesztésénél.

ÉF: Gondolom most sok sikeres sztori hangzott el így, hogy ilyen hatalmas, 30% feletti növekedést mutatott a cég…

RP: A partnerkonferencia elsősorban a szakmai fejlődésről, a technikai újdonságokról szól. Természetesen egy-két sikeres ország azért szerepelt, többek között Japán, Új-Zéland és Magyarország. Ez a három ország volt az, amelyek belső fejlődésével külön érdemes foglalkozni.

ÉF: A Japán piacon mi a nagy sikernek a kulcsa?

RP: Japán piaci sikerének az a kulcsa, hogy a japánok egy regionális építőipari központtá váltak az elmúlt években. Japán belső piaca lassan telítődik, ezért – valamint a helyi recesszió miatt - az építőipari vállalatok megjelentek Ázsia más részeiben is. Olyan komplexé vált a tervezés-kivitelezés, hogy az ázsiai tervező irodák támogató rendszerek, szoftverek nélkül nagyon nehezen tudják ezt megoldani. Versenytársaink termékei sokáig domináltak a térségben. Az iparági modernizációs folyamatok során évek óta versenyeztetik cégünk megoldásait is és mostanra értek be az erőfeszítéseink, a feladatokra a Graphisoft megoldásai sikeresebbeknek és jobbaknak bizonyultak. Egy japán regionális építőipari cégnek olyan helyzeteket kell megoldania, mint például egy kórházépítés Kambodzsában. Ez azt jelenti, hogy ott is ül egy tervező csapat, akik „kambodzsaiul terveznének", azaz ők kezelik az ottani építési eljárásokat, engedélyeket. Viszont Japánban is ül egy csapat, és őket az interneten keresztül kell összekötni.

A Graphisoft Csapatmunka funkciója a korszerű "delta" technológiája és BIM Szerver alkalmazása révén alkalmas volt egy ilyen feladathoz. Más nagy szoftverfejlesztőknek is megvan a megoldása az együttes munkához, de ezek a rendszerek nagyon fejlett infrastruktúrát feltételeznek. A mi megoldásunk lehetővé teszi, hogy az adatkapcsolat átlagos körülmények között is hatékonyan működjön. Az egymástól sok száz vagy ezer kilométerre lévő tervezők online módon dolgozhatnak együtt, és ez olyan innováció, amelyet nagyon értékelnek ebben a környezetben. Kiemelném még a mobil platformokra fejlesztett, a rendszerünkkel integráltan együttműködő innovatív megoldásunkat is, amely szintén nagyon közkedvelt japán partnereink körében. A BIMx termékünk az ArchiCAD 17 program részeként minden tervezőnek a rendelkezésére áll, mint publikációs eszköz. Az így elkészített modell alapú adatbázis pedig mindenki számára elérhető, letölthető mobil applikáció használatával.

ÉF: A mobil eszközök mára ennyire fontosak lettek?

RP: Egyre fontosabbá válnak. Az, hogy folyamatosan meg tudják mutatni a megrendelőnek a terveket, akár repülőn ülve, akár más nyelven, nem a papírral a hónuk alatt. Ez megint egy olyan terület, amit a versenytársainktól eltérő szemlélettel dolgoztunk fel.

ÉF: Mondtad, hogy Magyarország is a kiemelkedően sikeres országok közé tartozott a 2013-as adatok alapján. Mit mondanak a számok, és mik vannak a számok mögött?

RP: 2012-13-ig a magyarországi építési volumenindex visszaesését nálunk is követték a bevételek. Gyakorlatilag 2006-tól folyamatosan csökkentek az eladások. De tavaly ez megtorpant az ArchiCAD eladásokat nézve, amely leginkább az állami beruházásoknak volt köszönhető. Ezeknek a kiemelt nagyberuházásoknak a tervezési hatékonyságát az ArchiCAD rendszerek jelentősen növelni tudják. Tavaly a kormányablakok építése során – 47 építész tervezi párhuzamosan a kormányablakokat, 20 helyszínen ülve – 376 darab helyiséget kellett átalakítani országszerte, és 179 építési engedélyt kellett megcsinálni, mindezt négy hónap alatt. Itt az ArchiCAD-nek nem csak a funkcionalitását használták ahhoz, hogy mindez egységes arculat alapján és azonos építészeti elemekből készüljön el. Itt az ArciCAD-es tervezés és a Csapatmunka funkció kínálta munkamenet előnyeit nagyon gyorsan megértette a politikai döntéshozó. Ennek az lett az eredménye, hogy február 3-án kezdtek el dolgozni az építészek, és május végéig kész lett a 176 építési engedély úgy, hogy az egész egy központi adatbázisban volt tárolva. Az ilyen típusú projektek voltak azok, amelyekre 2013-ban – például a Puskás Stadion tervezésénél is – az ArchiCAD rendszerét választották ki. A következő projekt pedig az Operaház, ahol az egész arculat megújítása és a látványos marketingstratégia után egy nagyszabású műszaki modernizációba kezdenek. Ezt az ArchiCAD BIM-funkcióinak kihasználásával fogják tervezni, beleértve magának a szcenikának, vagyis a díszlettervezés feladatainak a tervezését is.

Reicher Péter, forrás: Graphisoft
1/2
Reicher Péter, forrás: Graphisoft

ÉF: Ez izgalmasan hangzik.

RP: Ez nagyon érdekes számunkra is, mert Ókovács Szilveszter úr információi alapján évente 32 nap esik ki a díszletek próbája miatt. Jelenleg ez úgy néz ki, hogy felépítik a díszletek makettjét, és utána ezt fizikai valójában mozgatják, miközben ellenőrzik, hogy melyik páholyból, hogy látható az aktuális színpadkép. Közben természetesen a díszlet is változhat, ami szintén sok idő. Ezzel folyamatosan 6-8 ember foglalkozik, így esik ki több mint egy hónap. Erre a feladatra maximálisan alkalmas a 3D modellező szoftverünk.

ÉF: És az állami projekteken kívül az általános építész-feladatokhoz mennyire kapcsolódtak szoftverfrissítések, vagy új szoftvervásárlások 2013-ra vonatkozóan?

RP: Sajnos nem láttuk még azt, hogy a 2013-as évben a piacon levő építészek részéről emelkedett volna a licenc-megrendelések száma. Azt realizáltuk viszont, hogy a 2013-as év végén elmaradt az elmúlt években megszokott számú szoftver szolgálatási szerződésnek a felbontása. Ez azt jelentené, hogy az építészek nem bíznak abban, hogy lesz munkájuk, és így menekülnének a fix költségektől. Ebben az évben abszolút pozitív csalódás, hogy alig volt, aki visszamondta ezt, amely talán már előrevetíti a piac lassú élénkülését is.

ÉF: Egy ilyen kiemelkedően sikeres év után milyen tervvel kezdtétek el az idei évet, mik az elvárások a cégvezetés részéről?

RP: Nagyon reális a cégvezetés, mert nem tesz fel mindent a jövőbeli állami megrendelésekre. Csak azért, mert sikeres volt a 2013-as év, a Graphisoft nem támaszt hasonló elvárásokat az idei évre. Inkább azt látná szívesen, hogyha az egészségesen, az építésztársadalom részéről kezdenének el növekedni a számok. Ennek része az is, hogy egyre több építész kezdte legalizálni a korábban illegális módon használt ArchiCAD szoftverét.

ÉF: Milyen lehetőség van a szoftverek legalizálására?

RP: 2013 során rengeteg magyar kalózfelhasználót detektáltunk. Jeleztük nekik, hogy úgy látjuk, hogy van munkájuk, mert sűrűn használják az ArchiCAD-et. Láttuk, hogy mikor kapcsolták be reggel, és mikor kapcsolták ki este a kalózverziójú ArchiCAD-et. Úgy gondolom, hogy nagyvonalú lehetőséget biztosítunk arra, hogy legalizálják a jelenlegi helyzetet. Hónapokat hagyunk azoknak a felhasználóknak, akik eddig eszközberuházás nélkül végezték a tervezést, hogy valahogy ezt a helyzetet tisztázzák. Igazság szerint nagyon jók a tapasztalataink.

ÉF: Minek köszönhető az, hogy visszatért több év kihagyás után Magyarországra ez az éves partnerrendezvény, amit most tartottatok? Úgy tűnik kezd visszatérni Magyarország központi szerepe a Graphisoftnál?

RP: Igen, a Graphisoft egy budapesti döntési központtal rendelkező multinacionális vállalat. A 2013-as évben volt egy fordulat, hogy térjünk vissza Magyarországra. Fektessünk hangsúlyt arra, hogy mutassuk be, terjesszük el a hazai építészek, valamint építészhallgatók között, hogyan folyik a tervezés a világ keleti és nyugati részén, hiszen egy angol, francia, kanadai, új-zélandi, ausztrál vagy japán építésziroda sokszor teljesen más dimenzióban, teljesen más innovációt igényelve oldja meg a feladatait, mint jelenleg egy magyar teheti. A Graphisoft az elmúlt 20 évben a külföldi, a világ élvonalbeli tervezési igényeinek próbált megfelelni. Volt úgy, hogy külföldi vezetés alatt, de még magyar tulajdonban állt a vállalat. Időközben ez megfordult, 2006-ban német tulajdonosunk lett. Viszont visszatértek a magyar vezetők, és most már eltelt hat olyan év, amikor bizonyítottuk a tulajdonosnak, hogy a magyar management abszolút megállja a helyét, sőt, zászlóshajóvá vált a Graphisoft mind növekedésben, mind innovációban a Nemetschek holdingon belül.

ÉF: Mit takar az innováció?

RP: Az innováció folyamatosan azt jelenti, hogy egyrészt meghalljuk az ügyfelek részéről felmerülő igényeket, másrészt egy olyan adekvát választ tudunk adni a programba sűrítve, ami a felhasználók elégedettségét kiváltja, és újabb gondolatokat indít el: mit lehetne még megtenni. Folyamatosan, minden évben az innovációval tudjuk felvenni a versenyt a konkurens termékekkel. Olyan helyzetekben, olyan országokban, ahol valóban a határait feszegeti az építész-tervező szoftver. Ez a különféle ügyfelek által adott díjak, elismerések, szakmai lapokban történő elemzésekben jelentkezik.

Az évforduló kapcsán készült idővonal

Az interjút készítette
Lányi András

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk