Három évszázados jelenlét: a Kecskeméti Piarista Kollégium rekonstrukciója
Kecskeméten, a Piaristák terén több szorosan összefüggő intézmény található. A barokk templomhoz rendház, túloldalon kollégium, a főépület mögött menza, garázsok és sportpálya tartozik. Szemközt, a Jókai utcában a gimnázium épülete magasodik, könyvtárral, számítástechnika termekkel és tornateremmel. A Kecskeméti Piarista Kollégium rekonstrukciójának rendi főépítésze Golda János, vezetőtervezője Kovács Zoltán volt.
A piaristák Kecskemétre 1715-ben érkeztek. A rendház első szárnya 1724-re készült el, aztán több szakaszban épült ki az épületegyüttes. Az északnyugati kvadrum és a templom már 70 éve állt mikor a templomtól délkeletre eső, akkor még iskolai szárnyat 1825-ben elkezdték felépíteni. Az egyes ütemek a térlefedések módozataiból jól követhetők. Először egy emeletes, szintenként három termes épület készült el, az északi oldalonszéles folyosóval, utcai kapuval. Erre az időszakra jellemző, hogy cseh és hevederívekkel tagolt csehsüveg boltozatokat alkalmaztak.
A növekvő diáklétszám azonban folyamatos bővítést kívánt, így 1860-ban a Jókai utca frontjához hozzáépítettek további három termet. A bővítés iránya új helyzetet hozott létre: a szomszédos telek megszerzésével a templomra szimmetrikus utcai frontot tudtak kialakítani. Az alkalmazott épületszerkezetekben már megfigyelhető a technológia fejlődése, ebben az építési szakaszban teknő boltozatokat találunk.
A szárny további bővítésére 1893-94-ben került sor, ekkor épült fel a kollégium utolsó, keleti szárnya, visszaforduló tömegével. Az építésnek ebben a szakaszában boltozatot már csak a közlekedő terekben alkalmaztak, a nagy fesztávú terek poroszsüveg födémmel készültek.
Az épület munkálatai a földszinti és emeleti szintek belső felújítását, korszerűsítését, míg a tetőtér beépítés teljes átépítését célozták. A felújítás az épület alapvető rendszereit változatlanul hagyta. A földszinten lévő felaprózott helyiségek, galériák eltávolításával a funkciónak megfeleltethető nagyobb összefüggő tereket állítottunk vissza. Az emeleti szobákban lévő hálótermeket a mai kor követelményei szerint vizes helyiségekkel láttuk el. A meglévő falakat, nyílászárókat, lépcsőket, a lehető legnagyobb mértékben megtartottuk és felújítottuk. A szerkezeti beavatkozásokat stokkolt beton felületekkel jelöltük.
A meglévő, eredetileg csak fiú kollégiumként működő épület a felújítás után a lányokat is fogadja. A két intézmény a lakószobákat tekintve különállóan működik, de lehetőség van az időszakos összenyitásra is. A földszinti közösségi tereket, tanulókat, kápolnát közösen használják. A kollégium működése a rendház életével szorosan összefügg, az intézmény kihasználja a teljes épületegyüttes adottságait.
A legmarkánsabb változás a tetőtérben történt. Az itt található 80-as években épült teljes belső kialakítás elbontásával egy új rendszert hoztunk létre. A meglévő fedélszékek láthatóvá tételével ház a házban elv szerint két belső tömeget helyeztünk el, melyekben a lakószobák találhatóak. A terek megvilágítását úgy alakítottuk ki, hogy a szükséges nagy mennyiségű tetőablak egy összefüggő struktúrát képezve, mint a tetőfedés szerves része csak az udvari oldalon jelenik meg.
Az utcai fronton lévő társalgó tér is a szobák felett a kerti oldalról kapja a megvilágítást, amit két tetősíkban tartott kerámia lamellás árnyékoló mögé rejtett nagy felületű üvegezéssel egészítünk ki. Ezek a belső térben biztosítják a kilátást a város felé, kellemes környezetet teremtenek a társalgókban, míg a tér felőli homlokzaton hagyják érvényesülni az épület tömegét, a templommal és rendházzal egységes összefüggő tetőfelületeket kaptunk.
Régi igény volt, hogy az általánosan használt udvari ajtókat megfelelő szélfogóval lássák el, melynek kialakítása a boltozott belső folyosókon a lépcsők közelsége miatt nem szerencsés. Az udvarban lévő sportpálya látogatottsága, a tényleges kollégiumi bejáratok indokolják a diákokat kiszolgáló előtetők elhelyezését, melyeket egyedi üvegezett szélfogókkal a meglévő épülettől eltartva, független építészeti kialakítással terveztük.
A kecskeméti kollégium felújítása a piaristák átfogó iskolafejlesztési programjának keretében valósul meg. A kecskemeti iskola épületegyüttese annyiban különleges a piarista helyszínek sorában, hogy ez az egyetlen, ahol háromszáz éve folyamatosan ugyanazon a helyen működik az intézmény.
A piaristák a rendszerváltást követően nyolc helyszínen Mosonmagyaróváron, Sátoraljaújhelyen, Kecskeméten, Szegeden, Gödön, Nagykanizsán, Budapesten és Vácott működtetnek iskolát. Az épületállomány átvétele, állagmegóvása és újjáépítése elsődleges feladat volt, a felújítások folyamatosak. Ezzel párhuzamosan indult el a renden belül a pedagógiai innováció, amelynek eredményeit a Piarista tér 2.0. címmel összegezte a rend, és ami egyben szellemi keretet teremt az iskolák építészeti (át)alakítására is. Golda János rendi főépítész megfogalmazásában: "újfajta térbeli tervezési módszerrel kísérletezünk a helyi közösségek és hálózatok megszólításával, hogy aktív gondolkodásra késztessünk minden érintettet: szerzetest, tanulót, tanárt, szülőt, öregdiákot, szomszédot, érdeklődőt. A komplex szemléletű iskolafejlesztéssel a folyamatos szellemi fejlődés és az elfogadás otthonos új térformáit keressük mindenfajta testi, mentális, szociális vagy érzelmi szegénység legyőzésére. "
Kovács Zoltán
szerk.: Somogyi Krisztina
Többek között a Kecskeméti Piarista Kollégium rekonstrukciója is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.