| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Három különleges alkotás a hazai vasbetonépítés hőskorából

1/22

Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.

A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.

A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette: a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.

A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.

A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.

A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.

A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban

A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.

A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.

A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.

Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.

Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.

A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.

A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.

A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.

A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.

Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.

A felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.

Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.

Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.

A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.

A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.

?>
Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.
?>
A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.
?>
A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette:  a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.
?>
A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.
?>
A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.
?>
A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.
?>
A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban
?>
A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.
?>
A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.
?>
A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.
?>
Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.
?>
Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.
?>
A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.
?>
A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.
?>
A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.
?>
A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.
?>
Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.
?>
A  felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.
?>
Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.
?>
Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.
?>
A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.
?>
A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.
1/22

Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.

A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.

A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette: a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.

A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.

A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.

A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.

A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban

A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.

A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.

A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.

Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.

Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.

A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.

A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.

A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.

A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.

Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.

A felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.

Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.

Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.

A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.

A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.

Épületek/Örökség

Három különleges alkotás a hazai vasbetonépítés hőskorából

2021.06.19. 10:41
1/22

Szeged városa 1903-ban írt ki pályázatot egy nagy méretű víztorony építésére, amelyet meglepetésre Zielinski Szilárd teljes egészében vasbetonból tervezett pályaműve nyert.

A víztorony alig másfél év alatt készült el, és lehetővé tette, hogy az 1879-es árvíz után újjépülő vásosban két emeletnél magasabb bérházak is épülhessenek, korszerű, vezetékes vízellátással.

A teljesen vasbeton itt szó szerint volt értendő, ebből az anyagból készült szinte minden, amelynek mérete ezt lehetővé tette: a csúcson álló zászlórúd, a vízmedence, de még a külső ajtók is.

A torony vázát 540 vasbeton rúd alkotja, amelyek 240 csomópontban kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezetet eltakaró vékony falak anyaga ugyancsak vasbeton.

A torony széles belső lépcsőjét, és a víztartály tetején elhelyezett teraszt eredetileg is a nagyközönség fogadására tervezték.

A város szintje fölött 31 méterrel található a tekintélyes méretű és tömegű, ezer köbméteres víztartály, amelynek padlólemeze az alatta lévő kiállítótérből vehető szemügyre. A torony teteje a közepén áthaladó csigalépcsőn érhető el.

A tetőre vezető lépcsőház a 2006-os felújítás során üveg falakat kapott, így a víztartály tartalma a látogatók elől sem marad titokban

A 45 méter magasan lévő tető alatt egy szinttel kapott helyet a körpanorámás terasz, Szeged város talán legjellegzetesebb kilátópontja. A torony a látogatók számára a hónapok első hétvégéin tart nyitva.

A szegedi víztoronyhoz képest talán kevésbé közismert, hogy a budapesti állatkert műsziklája szintén hazánk korai, immár több mint 110 éves vasbeton épületeinek egyike.

A sziklák élethű megformálásában az erdélyi Egyes-kő fotói, és a Királyi Földtani Intézet munkatársai segítették Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász munkáját.

Az 1900-as évek elején még hagyományos fa vázszerkezettel számolt az építtető, azonban több súlyos külföldi tűzeset után a teljes egészében vasbeton épület mellett döntöttek.

Az belső tér hasznosítására a kezdetektől voltak tervek, és alkalmi megoldások, de a teljes értékű kiállítótér csak a 2006-2012-es felújítás végére készült el.

A felújítás során új falak épültek, a lehető legtöbb helyen megmutatva a vasbeton vázszerkezetet.

A legnagyobb belső tér az egyedülálló vasbeton kupola, ma Csillagtér néven előadóteremként szolgál. A gerendák mögött már a 10-12cm vastag külső vasbeton hélyazat látható.

A kupola fölött egy ötven köbméteres víztartály is helyet kapott, de a városi vízhálózat kiépítése még a befejezése előtt szükségtelenné tette. 2012-re ez a tér is funkciót kapott, de jelenleg sajnos nem látogatható.

A szikla zegzugos repedései igazán valósághűre sikerültek, sőt egy részük szinte valóban az, aminek látszik: a nagy alapterületű épület dilatációs hézagai. A felújítás során helyreállított látogatói ösvényen az épület teteje is bejárható.

Az 1930-as évekre a vasbeton már viszonylag széles körben elterjedt, azonban a veszprémi Séd-völgy áthidalására még rendhagyó választás volt, hiszen az évszázados város képét meghatározó, modern építményről volt szó.

A felsőpályás vasbeton ívhíd terveit Folly Róbert készítette. Nevéhez számos vasbeton szerkezet kötődik, például a budapesti városmajori templom, a lóversenypálya lelátói, és a veszprémihez hasonló, de annál is nagyobb varasdi völgyhíd.

Az 1937-re elkészült vasbeton ív 37 méteres magasságban, 46 méteres nyílással hidalja át a Séd-patakot. A híd 2005 óta áll műemléki védelem alatt.

Az ív csúcspontján az építés idején csukót alakítottak ki, hogy a merev tartók lekövethessék a kizsaluzás utáni esetleges kisebb süllyedést. Később a csuklót kibetonozták, és a szerkezet hagyományos, befogott ívként működik.

A híd középső szakasza valójában három, közvetlenül egymás mellé épült szerkezet, amelyek a kis mértékben eltérő teherviselés és a hőtágulás miatt nem kapcsolódnak egymáshoz.

A híd vasbeton bordáslemez útpályája alulnézetből. A télen sózott közúti hidaknál alapvető fontosságú a pályalemez szigetelése, ami a 2005-ös felújítás óta itt láthatóan elvégzi a feladatát.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.