Épületek/Örökség

Határon túli örökségvédelmi program indul

2015.01.29. 14:00

Nem hangzik soknak az 31 millió forint, amely a kormány döntése nyomán áll rendelkezésre a Kárpát-medence közös épített örökségének megmentésére. De ahogyan Sághi Attilát, a Forster Központ elnökét is meglepték a munkatársak által összeállított listák, úgy minket is. A tudományos dokumentációk folytatása mellett több mint húsz helyszínen kerül sor beavatkozásra és mindez 2015. június 30-ig be is kell, hogy fejeződjön.

Ez csupán egyik szelete a kormányzat határon túli programjainak, de számunkra a legfontosabb" -vezette fel a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezetője a mai sajtótájékoztatót - „hatalmas kultúrdiplomáciai hatása van egy ilyen kis összegnek is."

A 2015 első félévében rendelkezésre álló 31 millió valóban nem tűnik soknak. Azonban a gondos előkészítő munka eredményeként és annak köszönhetően, hogy Sághi szerint kollégái lelkesedése „százmilliókat tesz hozzá" ehhez az összeghez, a majdnem két tucat érintett helyszínen érdemi előrelépés történhet egyes, a magyar művészet- és kultúrtörténet szempontjából fontos helyszíneken, amelyek ma már a szomszédos országokkal közös örökségünket képezik.

Győr Attila, a Forster Központ Tudományos és Gyűjteményi Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy ez a helyzet nem csak a 20. századi történelemnek köszönhető, hanem annak is, hogy az intézmény és jogelődjei több mint 140 éve gyűjtik a fotókat, rajzokat és terveket, aminek köszönhetően „a Kárpát-medence megkerülhetetlen kutatóhelye" lett. Pótolhatatlan archív anyaga így nem csak a magyarországi, de a szlovákiai, romániai, szerbiai műemlékvédelem egyik alappillérét is jelenti. Másrészt viszont „a magyar művészettörténet nem teljes a határon túli emlékek nélkül". Ez a kölcsönös egymásrautaltság az, amiben a szakemberek országhatárokon átívelő együttműködésére szükség van, amit nagyban segítenek a korábbi és élő szakmai és személyes kapcsolatok. „Úgy gondoljuk, hogy ez közös kulturális örökség, ezért mi is felelősséget érzünk " - összegezte az osztályvezető.

Kapocs és összetartó erő

A kis keretösszeg ellenére számos dologra jut pénz. A műemlékvédelem fontos részét képezik a kevésbé látványos dokumentációs és kutatási munkák. Ezek képezik a legnagyobb tételt, valamivel több mint 4 millió forint jut arra, hogy egyrészt elkészüljön a határon túli magyar műemléki adatbázis, és erre alapozva egy veszélyeztetettségi lista. Másrészt négy, fokozottan rossz állapotban levő erdélyi kastély művészettörténeti kutatására, felmérésére, fotózására is sor kerül. Ezek a kerelőszentpáli Haller-kastély, a bólyai kastély, a kapjoni Haller-kastély valamint a szentbenedeki Kornis-kastély. Harmadrészt a nem hazai levéltárakban található magyar vonatkozású források tudományos feldolgozására is sor kerül, amiket digitalizálnak is, így a jövőben könnyebben elérhetőek lesznek a anyaországi kutatók számára is. Negyedrészt a készülőfélben levő marosvásárhelyi műemléki topográfia készítését is támogatják. Sor fog kerülni sok 17-18. századi templomkarzat restaurátori kutatására is, amelyeken az érdektelennek látszó átfestés alatt sokszor nagyon szép alkotások bújnak meg. Elvégzik továbbá a bécsi Magyar Nagykövetség épületének tudományos dokumentálását is.

A helyreállítások és állagmegóvások egy részére a Teleki László Alapítvánnyal közösen, az általuk megkezdett munkák folytatásaként, befejezéseként kerül sor. Ilyen lesz a halmágyi evangélikus templom déli mellékhajó fedésének javítása, melyre a nagyobb felújítás részeként nem került sor. A borbereki református templom régóta romos falainak javítása és a látogathatóság megteremtése az elburjánzott növényzet kiirtásával. A kismuzsalyi református templomrom falainak dokumentálása és konzerválása. A marosszentimrei Hunyadi János által építtetett református templom állagmegóvó felújítása, valamint az oltszakadáti evangélikus templom, mely új tetőt kap. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke sem győzte hangsúlyozni a kis összeg jelentőségét: „a munkák jelentős része az i-re a pont" - mondta. Ráadásul az új program keretében olyan emlékek is sorra kerülhetnek, amelyek mögött sajnos már nincs élő magyar közösség, ezért eddig kimaradtak a Teleki Alapítvány programjaiból, viszont a magyar kultúrtörténet fontos helyei.

A Forster Központ ezeken kívül önállóan vág bele a siteri református templom homlokzatfelújításába, és zsindelykezelésébe, a darlaci evangélikus templom veszélyeztetett külső freskóinak konzerválásába, valamint a belső falképek feltárásának folytatásába. Az idehaza őrzött anyagok fontosságát mutatja a sepsibesenyői templom Székely Nemzeti Múzeumban tárolt falképtöredékeinek tervbe vett összeállítása, amelyről a 19. századi rajzokat Budapesten őrzik. Nyárádszentlászlón az unitárius templom szentélyében található gótikus freskók forráshiány miatt megakadt restaurálását fejezik be. Körösbányán a ferences templom 18. századi faberendezését sürgősségi jelleggel konzerválják, hogy megmentsék a pusztulástól, és hasonló jellegű beavatkozásra készülnek Tükrösön, ahol a római katolikus templom három barokk kori faszobrát mentik meg.

Az így sem szerény listát kiegészíti a projekt következő ütemének előkészítése, melynek keretében a szabadkai zsinagógánál, a szásztöprényi, valamint az almakeréki evangélikus, az erdőcsinádi református, valamint a dési ferences templomnál kerül sor előkészítő munkákra, tervezésre, vizsgálatokra.

Ennek a felsorolva sem kevés munkának 2015. június 30-ig be kell fejeződni.

Kelecsényi Kristóf

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk