Hatás és ellenhatás – többlakásos ház, Győr-Kismegyer

Nem csak a fizikában, hanem akár az építészeti stílusjegyek használatában is meghatározó a hatás-ellenhatás törvénye. Egy ház megjelenését a meglévő környezet is alakítja, míg elkészülte után az épület szintén befolyásoló tényezővé válik. Pont ezért a Győr-Kismegyer városrészbe tervezett többlakásos ház kialakításakor az építész, Horváth Sándor célja nem csupán a funkcionális megfelelés, de a meglehetősen vegyes környezeten belül egy minőségi, esztétikai irány kitűzése is volt.

Hatás és ellenhatás

Az érintett ingatlan Győr-Kismegyer városrészben – a Dohánypajta utcában –  helyezkedik el. Környezetében oldalhatáron álló beépítésű lakóházak, ipari épületek és beépítetlen ingatlanok találhatók. A telek jelenleg szintén beépítetlen, környezete műemléki és egyéb védettséget nem élvez. Az ingatlan szomszédságában a szabályozási tervben meghatározott övezeti besorolások: Lf, Lk, Gipe, Gksz. Ennek megfelelően az érintett terület közvetlen környezete vegyes építészeti képet mutat.

1/13
Győr, Dohánypajta u. 19632 hrsz. többlakásos lakóépület - tervező: Horváth Sándor

2/13
Győr, Dohánypajta u. 19632 hrsz. többlakásos lakóépület - tervező: Horváth Sándor

3/13
Győr, Dohánypajta u. 19632 hrsz. többlakásos lakóépület - tervező: Horváth Sándor

A szabályozási terv tömbfeltáró utakat irányoz elő, melyek segítségével lehetőség nyílik a főútra nyíló „nadrágszíjtelkek" megosztására. Ennek folyamata megkezdődött, és a Dohánypajta utca két oldalán néhány telekszélességig a bekötőutcák kialakítása megtörtént. Az így kialakuló ingatlanokon az építkezések megkezdődtek és folynak. Reményeim szerint a tervezett épület tömegformálása, anyaghasználata hatással lesz a későbbiekben beépülő környezetére.

Az építészeti koncepció

A többlakásos lakóépületet az északnyugati oldalhatáron, a szabályozási terv által meghatározott építési helyen belül helyezzük el, érintve mindkét előkert beépítési vonalát. Tömegét a szomszédos nagyobb alapterületű gazdasági épületek és a Szent Imre úti lakó- és melléképületek koordináta-rendszeréhez igazítjuk, amely megegyezik a két érintkező telekhatár irányával.

A meghatározott tervezési program, az ingatlan tájolása, a kert kihasználhatósága és a gazdaságos beépíthetőség egy oldalfolyosós rendszer kialakítását indokolja. A közlekedőt az északkeleti oldalhatár felé tájoljuk oly módon, hogy a földszinti lakók közvetlenül a bekötő útról is megközelíthessék lakásaikat mind gyalogosan, mind pedig gépjárművel. Ezen lakások tulajdonosainak a bejáratuk mellett biztosíthatók a parkolási lehetőségek.

Az emeleti lakások megközelítése az épület délkeleti végében elhelyezett egykarú lépcsőn keresztül lehetséges, ami az udvari parkolóból közvetlenül tárulkozik fel. A fedett lépcsőtér tölcséres nyitása a funkcióját hivatott hangsúlyozni. A külső közlekedő és a lépcső megemelt, áttört fallal történő lehatárolása egy átmeneti tér építészeti megfogalmazása, amely az épülettömbhöz való viszonyával a sarokhatását is erősíti.

A kert felé néző hosszhomlokzat keretes kialakításával egy összefogott, világos struktúra kialakítása a cél, amely a mögöttes alaprajzi rendszer konzekvens kivetülése. A földszinten és az emeleten is 4-4 db lakás kerül elhelyezésre, melyek többsége azonos alaprajzi kialakítással készül. A földszinten a lépcső mellett alakítjuk ki a közös helyiségeket (mérőhelyiség, tárolók). A lakások átmenő jellegűek, könnyen átszellőztethetők.

Horváth Sándor

beruházó: C.T. and Partner Kft.
tervező: Horváth S. Építész Stúdió Kft.
építész tervező: Horváth Sándor
szakági tervezők: Máté Tamás, Szűcs Péter, Perger Ágoston, Horváth István
tervezés éve: 2010
kivitelezés: folyamatban