Nézőpontok/Vélemény

Hét lépésben gondolkodik a (belső)építész szakma

1/1

a Magyar Belsőépítész Egyesület logója

?>
a Magyar Belsőépítész Egyesület logója
1/1

a Magyar Belsőépítész Egyesület logója

Hét lépésben gondolkodik a (belső)építész szakma
Nézőpontok/Vélemény

Hét lépésben gondolkodik a (belső)építész szakma

2017.03.13. 12:13

Cikkinfó

Szerzők:
Sobieski Tamás

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Szenes István

A Magyar Belsőépítész Egyesület (MABE) hét alkalmas kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyen a meghívott tekintélyes és tapasztalt vendégek a két szakma jelenéről, nehézségeiről és az ennek alapján várható jövőről folytatnak vitát. Szerkesztőségünk a múlt héten a harmadik alkalomba kapcsolódott be, de érdemes kitérni az előző két alkalom tanulságaira is. Sobieski Tamás írása.

Két belsőépítész, Szenes István, a MABE elnöke és kollégája, Márton László Attila, a MABE tagja szervezte az NKA támogatásával hét alkalmasra tervezett kerekasztal-beszélgetéseket. Ezeken az építészek, belsőépítészek, lakberendezők, iparművészek és designerek között a tér- és tárgyformáló művészetek kapcsolódási pontjairól, jelenlegi helyzetéről, az egyes szakmák között kialakult ellentétekről és az előremutató együttműködés lehetőségeiről volt szó.

A január 17-én Szenes István moderálásával megtartott első beszélgetésen a négy meghívott vendég – Göbölyös Kristóf, Csavarga Rózsa, Rex-Kiss Béla és Kovács Zoltán – véleményének meghallgatása után parázs vita és izgalmas párbeszéd alakult ki a belsőépítész-képzés hosszáról és formájáról. A találkozóról készült összefoglaló szerint végül nem született konszenzus, de kiderült, az egyes szereplők mit tartanak fontosnak az ágazatban: ha van belsőépítész oktatás, az elősegíti a jogosultság kérdését, a megfelelő díjazás biztosíthatja a minőségi munkavégzést és a jelenlétet a tértervezésben, illetve mindehhez szükséges a törvényi háttér. Az építészkamarán belül mintegy 130 belsőépítész van, ami igen alacsony létszám, ezt a résztvevők kedvezőbb tagdíjjal növelnék meg. Szintén szóba kerültek a mesterségesen alacsonyan tartott tervezői árak és a nem létező díjszabások, illetve a tény, hogy a belsőépítészet nem engedélyköteles tevékenység.

Február 7-én, a második beszélgetésre új vendégeket hívtak meg – Bálint Imrét, Kovács Csabát és Marosi Miklóst – és eljött az eredetileg belsőépítész Fekete György is. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke többek között beszélt a belsőépítészetet oktatni képes tanárok hiányáról, illetve arról is, hogy a jövőben a belsőépítészeknek milyen szerepük lesz a felújítások és különböző épületek funkcióváltásából adódó tervezések során. A résztvevők érintették a tervezőirodai gyakorlatot és benne a belsőépítész szerepét, és fontosnak tartották, hogy az építészeti tervezést csak a belsőépítészeti és társ-iparművészeti szakmákkal együtt lehet elképzelni. Beszéltek az alapfokú oktatásban elért eredményekről, de arról is, hogy a belsőépítészet a jövőben lassan speciális, különálló területekre oszlik - ilyen például a lighting design, aminek tervezője félig mérnök, félig belsőépítész. A zárszóban megállapították, az együttműködés lényegi eredménye, hogy az építész és a belsőépítész egyre több közös munkájuk során egymás tevékenységét erősítik.

A harmadik eseményen, február 28-án a résztvevők egyperces néma főhajtással megemlékeztek Csikós Attiláról, a február 10-én 75 évesen elhunyt Jászai Mari-díjas építészről és díszlettervezőről, aki az eredeti program szerint szintén a meghívott vendégek között volt. A hét meghívott vendég – a belsőépítész Gyürki András, Tóth Tibor Pál, az emellett díszlettervező Meller András, a díszlettervező Székely László, a színháztörténész Turnai Tímea, illetve a világítástechnika szakértője, Böröcz Sándor - arra kereste a választ az ismét izgalmas szellemi torna során, hogyan értek el a szakmai csúcsra és milyen kapcsolatot, azonosságokat, különbségeket látnak a matéria és a díszlettervezés között. Fekete György a beszélgetés során többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzőművészeti egyetemen kevesebb a rajzóra, mint a műszaki egyetemen, és nagyon nagy hibának tartja, hogy 35 éve nincs belsőépítész-képzés. Még nagyobb problémának érzi, hogy ha el is készül az új törvény a szakma jogállásáról, nem lesz, aki az érdeklődőket tanítsa, hiszen egy egész nemzedék belsőépítész hiányzik.

Szenes István a finn példára hívta fel a figyelmet: a korábban szegény északi ország a semmiből teremtette meg a saját belsőépítészetét, sőt a világ élvonalába került, mi pedig kezdünk lemaradni. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, és olyan példákat lássanak maguk előtt, akiket nemcsak túlszárnyalni, hanem tisztelni is lehet. Mintegy zárszóként reményét fejezte ki, hogy ezek a kerekasztal-beszélgetések elérik céljukat, sérülésmentesen megtalálják a pozitív utat, amin tovább lehet menni - egyben erőt is adva, hogy a következő nap úgy lehessen fölkelni, hogy valami történni is fog.

A következő alkalomra március 21-én (kedden) kerül sor, amikor a belsőépítészet és a lakberendezés lesz a téma - építészek részvételével is. A későbbi beszélgetéseken a belsőépítészet és az iparművészet kerül sorra.

Sobieski Tamás

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk