Hét nap kockásodás – Kádár-kocka tematikus hét beharangozó

Jövő héten kezdődik az Építészfórum soron következő tematikus hete, melynek középpontjában a kockaházak állnak. Július 26. és augusztus 1. között változatos cikkekkel, izgalmas tervekkel és házakkal, továbbá egy exkluzív online filmvetítéssel is készülünk olvasóinknak. Tartsanak velünk!

Az Építészfórumon március végén hirdettük ki, hogy idei második tematikus hetünk keretében a Kádár-kockák/kockaházak tematikájával foglalkozunk. Akkor még nem tudtuk, hogy mekkora fába vágtuk fejszénket. Bár a kockaház hazánk egyik legelterjedtebb épülettípusa, rendszerezett, analitikus kutatások nagyrészt csak az elmúlt bő évtizedben születtek a témában. Ezek a munkák pedig zömmel nem az építészet vagy az építészettörténet, hanem a társadalomtudományok szemszögéből vizsgálták a híres-hírhedt, sátortetős jövevényeket. Nem meglepő, hiszen a kockaházaknak ritkán akadt és akad vehemensebb kritizálója az építészeknél.

A szakmabeliek szemében a Kádár-kocka a hagyományos magyar falukép drasztikus amortizálódásának jelképe. A korszak családi házai ugyan valóban kevéssé illettek a települések utcáiba, de az építészek gyakran nem ismerték fel, vagy nem akarták felismerni a jelenség mögött megbúvó társadalmi folyamatokat. Esztétikai kérdésként tekintettek a problémára, és csodálkoztak, mikor ellen-típusterveik süket fülekre találtak.

A kockaház rohamos elterjedésének hátterében azonban a falusi társadalom erőszakkal kikényszerített átalakulása, és a rendszer által propagált, kudarcokkal terhelt modernizáció keresendő. Megkerülhetetlen kénytelenségek, elnyomott vágyak és a paternalista diktatúra ellentmondásai találkoztak ebben a házformában, ami bár külsejében megfelelt a szocializmus elvárásainak, bizonyos értelemben egy áhított polgári státus megtestesülése volt.

A Kádár-kockák hazánk településeinek markáns és megkerülhetetlen elemei. A ’60-as, ’70-es évek családi ház építési láza alatt százezer számra épültek az ország szinte minden régiójában. Bár a sokak által emlegetett 800 000-es vagy akár 1 milliós becslések minden bizonnyal a két háború között épült városi kockaházakat és az úgynevezett álkockákat is egy kalap alá veszik, a számok így is önmagukért beszélnek. Az ország egyik legelterjedtebb épülettípusának presztízse ugyan sokat kopott az elmúlt évtizedekben, népszerűsége – ha sokszor kényszerek okán is – azonban töretlen. A Kádár-kockák még sokáig velünk maradnak, és eljövendő generációk sora kezdheti meg életét falaik között, éppen ezért nem szabad elfeledkeznünk róluk.

Az Építészfórum ezért az elkövetkezendő hetet (07.26. – 08.01.) a kockaházaknak szenteli. Szakértők segítségével vizsgáljuk meg a téma építészeti, építészettörténeti, társadalmi, urbanisztikai és energetikai vonatkozásait, valamint publikáljuk a nyílt felhívásunkra beérkezett legérdekesebb terveket, illetve megvalósult felújításokat.

Az oldal történetében először egy online filmvetítéssel is készülünk. A neves magyar filmrendező, Zolnay Pál (Fotográfia, Hogy szaladnak a fák) elfeledett, de tanulságos és elgondolkodtató A ház című dokumentumfilmjét nézhetik meg streaming felületünkön.

Jövő hétfőtől tehát az Építészfórum bekockásodik. Reméljük, hogy a tematikus hét végére olvasóink és mi magunk is közelebb kerülünk 20. századi építészettörténetünk egyik megkerülhetetlen szeletéhez.

Építészfórum