Közélet, hírek

Hét nap kockásodás – Kádár-kocka tematikus hét beharangozó

1/1

Grafika: Kiss Borbála

Hirdetés
?>
Grafika: Kiss Borbála
1/1

Grafika: Kiss Borbála

Hét nap kockásodás – Kádár-kocka tematikus hét beharangozó
Közélet, hírek

Hét nap kockásodás – Kádár-kocka tematikus hét beharangozó

2021.07.21. 08:16

Jövő héten kezdődik az Építészfórum soron következő tematikus hete, melynek középpontjában a kockaházak állnak. Július 26. és augusztus 1. között változatos cikkekkel, izgalmas tervekkel és házakkal, továbbá egy exkluzív online filmvetítéssel is készülünk olvasóinknak. Tartsanak velünk!

Az Építészfórumon március végén hirdettük ki, hogy idei második tematikus hetünk keretében a Kádár-kockák/kockaházak tematikájával foglalkozunk. Akkor még nem tudtuk, hogy mekkora fába vágtuk fejszénket. Bár a kockaház hazánk egyik legelterjedtebb épülettípusa, rendszerezett, analitikus kutatások nagyrészt csak az elmúlt bő évtizedben születtek a témában. Ezek a munkák pedig zömmel nem az építészet vagy az építészettörténet, hanem a társadalomtudományok szemszögéből vizsgálták a híres-hírhedt, sátortetős jövevényeket. Nem meglepő, hiszen a kockaházaknak ritkán akadt és akad vehemensebb kritizálója az építészeknél.

A szakmabeliek szemében a Kádár-kocka a hagyományos magyar falukép drasztikus amortizálódásának jelképe. A korszak családi házai ugyan valóban kevéssé illettek a települések utcáiba, de az építészek gyakran nem ismerték fel, vagy nem akarták felismerni a jelenség mögött megbúvó társadalmi folyamatokat. Esztétikai kérdésként tekintettek a problémára, és csodálkoztak, mikor ellen-típusterveik süket fülekre találtak.

A kockaház rohamos elterjedésének hátterében azonban a falusi társadalom erőszakkal kikényszerített átalakulása, és a rendszer által propagált, kudarcokkal terhelt modernizáció keresendő. Megkerülhetetlen kénytelenségek, elnyomott vágyak és a paternalista diktatúra ellentmondásai találkoztak ebben a házformában, ami bár külsejében megfelelt a szocializmus elvárásainak, bizonyos értelemben egy áhított polgári státus megtestesülése volt.

A Kádár-kockák hazánk településeinek markáns és megkerülhetetlen elemei. A ’60-as, ’70-es évek családi ház építési láza alatt százezer számra épültek az ország szinte minden régiójában. Bár a sokak által emlegetett 800 000-es vagy akár 1 milliós becslések minden bizonnyal a két háború között épült városi kockaházakat és az úgynevezett álkockákat is egy kalap alá veszik, a számok így is önmagukért beszélnek. Az ország egyik legelterjedtebb épülettípusának presztízse ugyan sokat kopott az elmúlt évtizedekben, népszerűsége – ha sokszor kényszerek okán is – azonban töretlen. A Kádár-kockák még sokáig velünk maradnak, és eljövendő generációk sora kezdheti meg életét falaik között, éppen ezért nem szabad elfeledkeznünk róluk.

Az Építészfórum ezért az elkövetkezendő hetet (07.26. – 08.01.) a kockaházaknak szenteli. Szakértők segítségével vizsgáljuk meg a téma építészeti, építészettörténeti, társadalmi, urbanisztikai és energetikai vonatkozásait, valamint publikáljuk a nyílt felhívásunkra beérkezett legérdekesebb terveket, illetve megvalósult felújításokat.

Az oldal történetében először egy online filmvetítéssel is készülünk. A neves magyar filmrendező, Zolnay Pál (Fotográfia, Hogy szaladnak a fák) elfeledett, de tanulságos és elgondolkodtató A ház című dokumentumfilmjét nézhetik meg streaming felületünkön.

Jövő hétfőtől tehát az Építészfórum bekockásodik. Reméljük, hogy a tematikus hét végére olvasóink és mi magunk is közelebb kerülünk 20. századi építészettörténetünk egyik megkerülhetetlen szeletéhez.

Építészfórum

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk