Hivatalosan is átadták a MOL Campust
Immáron hivatalosan is átadták a MOL Campust, ahol a jövőben a vállalat mintegy 2500 dolgozója fog dolgozni. A Foster+Partners, valamint a magyar Finta Stúdió tervezte, 143 méter magas épület tavasztól a nyilvánosság előtt is megnyitja a kapuit, és a látogatók a 29. emeleti kilátóteraszra is felmehetnek.
A vállalat 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba, "amelynek elsődleges küldetése, hogy harmonikus munkakörnyezetet teremtsen a dolgozóknak és – a MOL stratégiájával összhangban – biztosítsa a hatékony munkavégzést." Az irodák kialakítása az ABW (Activity-Based Workplace) modellt követi, azaz egy-egy munkavállaló adott feladatától függően maga dönthet a munkakörnyezetéről, és ezt bármikor rugalmasan változtathatja. A toronyrészben hármas egységek, úgynevezett tripletek adnak otthont az egyes szervezeti egységeknek.
A terveket a világ egyik legnevesebb építészirodája, a londoni Foster & Partners készítette a magyar Finta Stúdióval együttműködve. Magyarországi partnere a FintaStúdió, amely több mint 20 éve számtalan külföldi építésziroda hazai partnereként vett részt szállodák és irodaházak tervezésében. Az épület összesen nettó 86 ezer négyzetméteres alapterülettel rendelkezik (a parkolószintekkel együtt), ami 12 futballpálya méretének felel meg. A belsőépítészet a berlini KINZO és a magyar Minusplus cégek munkája.
A vállalat amúgy a kettős zöldminősítés megszerzését tűzte ki célul, ezek a LEED Platinum és a BREEAM Excellent fokozatok. A MOL Campus az első olyan magyar, új építésű irodaház, amely ilyen magas BREEAM és LEED minősítést is céloz egyszerre. Az összesen 1000 tonna felhasznált üveg 25%-a, vagyis 250 tonna, a 8000 tonna betonacél 43%-a, azaz 3440 tonna, a 429 tonna acélszerkezeti elem 84%-a, azaz 360 tonna, a 3500 tonna szigetelőanyag 7%-a, vagyis 235 tonna és az épületben található Lindner álpadló 100%-a, vagyis 1,971 tonna újrahasznosított.
Az építkezés során a hulladék 80%-át is tudták újrahasznosítani. A mosdók és a zuhanyzók használata során keletkező szürkevíz, valamint az esővíz sem vész majd kárba az épületben: ezeket ugyanis tárolás, tisztítás és megfelelő kezelés után takarításhoz, öntözéshez és WC-öblítéshez hasznosítják újra.
A pódium épületrész tetőszerkezetén 900 négyzetméternyi napelem került felszerelésre, melynek köszönhetően az épület teljes energiafelhasználásának 5%-át adja majd napenergia. A homlokzat struktúrájának kb. 7,5%-át hajlított üvegfelületek alkotják, ezek közül is világszintűek a kétszer hajlított üvegpanelek. A 30 ezer m2 üveghomlokzatnak köszönhetően a munkatársak természetes fény mellett dolgozhatnak: a munkaállomások 86%-át pedig természetes fény fogja bevilágítani, amely nemcsak energiahatékony megoldás, de javítja a munkakörülményeket is.
A talajszondáknak köszönhetően geotermikus hőenergiát, a föld hőjét használják az épület fűtéséhez és hűtéséhez. Az épület energetikai hatékonyságát egy integrált épületfelügyeleti rendszer is támogatja, ami az időjárás és felhasználói szokások változásának tükrében adaptálódik, így lehetővé téve a lehető legalacsonyabb energiafelhasználást.
A budapesti látkép új szereplőjéről komplett cikksorozatot közölt már az Építészfórum, amelyet az alábbi dossziéban érhetnek el, de egy átfogó kritikával is visszatérünk a közeljövőben.
Szerk.: Pleskovics Viola
02:04
Szerintem a Hungária kőrgyűrűn, ill. azon kívül helye van a felhőkarcolóknak. Budapest csak nyer vele. Már minden környező fővárosban vannak ilyen magas épületek. Persze vannak rémisztő példák is Nyugat-Euróbában: Párizsban a Montparnasse torony beékelődik a régi város szövetébe, Londonban a Tower eltörpül a közvetlenül mögötte épült felhőkarcolók alatt.