Nézőpontok/Vélemény

Irodaépítészet: nem haldokló, csak teljesen újjászülető műfaj?

1/13

Hamarosan át is adják a MOL Campust, Kép forrása: MOL Facebook oldala

?>
Hamarosan át is adják a MOL Campust, Kép forrása: MOL Facebook oldala
?>
The Circl pavilion, Kép forrása: de Architekten Cie hivatalos oldala
?>
The Circl pavilion, Kép forrása: de Architekten Cie Facebook oldala
?>
The Circl pavilion, Kép forrása: de Architekten Cie Facebook oldala
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája, Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Idén újra megrendezték az ORGATEC bútorkiállíátst, Fotó forrása: orgatec.com, © Koelnmesse GmbH, Harald Fleissner
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Kerekasztalbeszélgetést tartott az Europa Design, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda, a Reynaers Aluminium és az Építészfórum
1/13

Hamarosan át is adják a MOL Campust, Kép forrása: MOL Facebook oldala

Irodaépítészet: nem haldokló, csak teljesen újjászülető műfaj?
Nézőpontok/Vélemény

Irodaépítészet: nem haldokló, csak teljesen újjászülető műfaj?

2022.11.25. 11:05

Magyarország első WELL előminősített irodájában, az Europa Design főhadiszállásán taglalta ezt a témát az irodaépületek lehetetlennek tűnő homlokzatait is megvalósító Reynaers Aluminium szakembere, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda vezető tervezői, az Europa Design alapítója és az Építészfórum munkatársa. Az est hamar lelkesítő párbeszédbe folyt a közönség aktív bevonásával is, ami nem csoda – a téma ugyanis napjainkban sok kérdést vet fel.

Három perspektívából közelítettük meg az „irodaházak ügyének" alakulását két hete egy-egy bemutatóval, mindezt pedig egy lendületes kerekasztalbeszélgetéssel zártunk. Az esten Csuka Milántól, a Reynaers Aluminium tervezési tanácsadójától hallhattunk Európa egyik vezető függönyfal-rendszer és alumínium nyílászárókat készítő cégének külföldi és magyarországi munkáiról. Az előadás keretében olyan hazai nagyprojektek izgalmas kihívásairól is beszélt, mint az MVM Dome homlokzatának tervezési specifikumai. 

„Mivel a led sáv ennek az épületnek az íves felületén teljesen végigfut, olyan profilt kellett fejlesztenünk, amelyre közvetlenül helyezhetőek fel a led profilok és a beépülő panelek is, azaz nincs szükség plusz tartószerkezetre. Mindeközben a csatlakozásokat is minél inkább el kellett tüntetni szem elől, és a minél jobb hőszigetelés biztosítása sem szenvedhetett csorbát" – mesélte Csuka Milán.

Hamarosan át is adják a MOL Campust, Kép forrása: MOL Facebook oldala
1/13
Hamarosan át is adják a MOL Campust, Kép forrása: MOL Facebook oldala

Egy homlokzat megtervezésekor ugyanis a hőszigetelés, a szélterhelés és az építészek – olykor nem feltétlen a statikát előtérbe helyező – megoldásai új helyzetek elé terelik a szaktanácsadókat. Nem volt ez másképpen jelen korunk irodaépítészetének hírhedt, de annál megkerülhetetlenebb projektjénél, a MOL Campus külső burkánál sem. A Reynaers itt is a függönyfalszerkezeteket és nyíló elemeket biztosította, ráadásul ezek strukturális rendszerét a projekt egyedi igényeihez kellett igazítani, ami komoly fejlesztéseket is igényelt.

A homlokzatot tagoló lizénák méret-meghatározásánál az építészek szempontjából elsősorban az esztétika volt az elsődleges kiindulópont. Ráadásul a felületek minden irányban hajlítottak és megdöntöttek, amely kívülről attraktív látványelem, de a belső terekben ez nem volna előny. Így a homlokzat belső rétegébe egy vízszintes bordát kellett tervezniük az építészeknek: „nekünk kellett kifejlesztenünk egy olyan csuklós szerkezetet, amellyel ez a borda-állás nem lesz merőleges az üveglapokra. A projekten használt kétszer görbült multiform üvegek gyártására jellemző, hogy a hagyományos üvegszerkezetekhez képest sokkal nehezebb a tervezési méreteket tartani, így a tolerancia is sokkal nagyobb. Annak érdekében, hogy ez ne okozzon problémát a helyszíni szerelés során olyan megtámasztást terveztünk, mely lehetőséget ad a borda szögének helyszínen történő pontos beállítására.  Ennél a rendszernél a méretpontosság nem annyira kiszámítható, úgyhogy fontos volt, hogy a helyszínen legyenek beállíthatóak az egyes elemek és kapcsolódásaik"– mondta a tervezési tanácsadó.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda vezetői, Bánáti Béla és Hartvig Lajos a körforgásos építészet fontosságáról beszéltek és a tényről, hogy a hatalmas szén-dioxid kibocsátással rendelkező, újépítésű gigaberuházásokat már el kellene felejtenünk – habár kétségtelen, hogy a különféle nemzetközi minősítések magas fokozatai pozitív előremutatást jelentenek a műfajban: „Ahhoz, hogy egy irodaház napjainkban piacképes legyen, az alapvető fenntarthatósági attribútumokat már kötelező felmutatnia. Ebben a lakóépületeknek és a kereskedelmi épületeknek is fel kell zárkózniuk." – emelte ki Hartvig Lajos.

The Circl pavilion, Kép forrása: de Architekten Cie Facebook oldala
3/13
The Circl pavilion, Kép forrása: de Architekten Cie Facebook oldala

A Cie által tervezett amszterdami The „Circl" pavilion a körforgásos építészet egyik legikonikusabb példája napjainkban. Hartvig Lajos előadásában kitért arra, hogy  megrendelő Amro Bank annyit kért, hogy olyannyira fenntartható épületet tervezzenek számára, amilyenre példa még nem állt a városban. Az iroda minden létező és már gyakorlatban lévő fenntarthatósági eljárást bele akart sűríteni a koncepcióba, a megrendelő azonban az ötletek felsorolását látva kvázi csak így reagált:„Ennyi? Hát ezt már mindenki tudja." Így hát az építészek a szokásos zöld jellemzők alkalmazása mellett erre egy egészen különleges, körforgásos szemléleten alapuló architektúrával válaszoltak.

Az épület homlokzatának burkolatába vannak integrálva a fotovoltaikus panelek és persze a legtöbb épületrész újrahasznosított anyagokból készült: régi nyílászárókból van a padlóburkolat, de a pinceszinti választófalak is újrafelhasznált épületelemekből állnak. A bank dolgozóitól begyűjtöttek több ezer régi farmernadrágot is, amelyet felhasználtak hő és hangszigetelésnek. Télen is maximum 14 fokig fűtenek, de az egyik legérdekesebb karakterisztikumot a ház egyfajta „"lízingelt" belső faszerkezete nyújtja, amelyet az irodaház valamikori bontása alkalmával kötelező lesz újrafelhasználni egy másik beruházásnál.

A roppant érdekes külföldi példa után természetesen az a hazai opus következett, amely ezt a szemléletet reprezentatívan képviseli hazánkban is, mégpedig a Bánáti + Hartvig Építész Iroda saját bázisa a hajdani Alba Regia étterem helyén.

„Csak annyit bontottunk el az épületből, amennyit tényleg muszáj volt. 380 fa – 100 év, ez egy kalkuláció eredménye, amit Hartvig Áron Dénes számításai alapján állapítottunk meg. Ennyi fának kell ennyi évig élnie ahhoz, hogy el tudja nyelni azt a szén-dioxid mennyiséget, amelyet az újrafelhasználás helyett egy új iroda építése jelentett volna esetünkben"- mesélte Bánáti Béla.

Az épület részletes bemutatása és további megoldásai az alábbi cikkben ismerhetők meg.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája, Fotó: Bujnovszky Tamás
5/13
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodája, Fotó: Bujnovszky Tamás

Feuertag Ottó, az Europa Design alapító igazgatója arról a sokakat érdeklő kérdésről is beszélt, hogy a járványhelyzet után hányan is akarnak valójában visszatérni irodai környezetükbe és erre miként reagál a piac. Elmondható, hogy mind a vezető és nem vezető pozícióban lévő dolgozók elsősorban a szocializáció miatt térnének csak vissza, így a belsőterek erre reflektálva fejlődnek. Nagyot csökkent a közlekedés hajlandósága is, így a biciklivel vagy a kötött pályás útvonallal könnyen megközelíthető irodaházaké a jövő.

Az irodai dolgozók 80 százaléka flexibilisen akar dolgozni fix asztalok helyett. Látszik, hogy rákaptak a home office-ban megtapasztalt mobilitásra, kényelemre, ezért az irodán belül legtöbbjük maga akarja kiválasztani, hol szeretne dolgozni. Otthonos irodára vágynak, úgyhogy a munkáltatók csak ilyen terekkel csábíthatják vissza az embereket"- fejtette ki előadásában Feuertag Ottó.

Forrás: Europa Design
12/13
Forrás: Europa Design

Idén újra megrendezték a világ legnagyobb bútor szakkiállítását is, az ORGATEC-et, amelynek irodai nóvumait is megismerhettük. Kirívó volt, hogy a home office bútorokra nem összpontosítottak a rendezvényen, ezzel is csak erősítve, hogy nem az otthoni munka megszilárdítása a cél. A standok zöme is bizonyította, hogy a közösségi munkavégzés javára fog változni a munkahelyi enteriőr, a berendezés tehát laza, minden mozgatható, állítható, a testhelyzet változatossága kulcsfontosságú lesz. A csendfülkék és akusztikus panelek megoldásai évről évre továbbfejlődnek, ráadásul az anyaguk is magától értetődően egyre innovatívabb, de legalábbis minimum már újrahasznosított PET palackokból előállított filcből készül.

A WELL minősítés lényege ugyanakkor az is, hogy nem csak építészeti szempontból, de holisztikusan közelítik meg a dolgozók jóllétét. Ilyen szinten az egészség, az ergonómia, a vírustaszító felületek fontossága még inkább előtérbe kerül. A szakkiállításon egy olyan innováció is felmerült, amely az emberek rendkívüli elektroszmog terhelésére hívja fel a figyelmet: így például a Caimi szöveteibe már egyfajta Faraday-kalitka elven működő hálót is integráltak.

Kérdés azonban, hogy a well-being valóban visszacsábíthatja-e a dolgozókat, és az is kérdés, hogy hazánkban egyáltalán fókuszálnak-e a munkáltatók erre a megközelítésre? Ebben különbség van a kisebb és nagyobb cégek között is – amit már a kerekasztalbeszélgetésen tárgyaltunk. Feuertag Ottó kiemelte, hogy még a legnagyobb cégek mindegyike sem biztosít előadásokat, oktatást az ergonómia vagy a well-being fontosságáról, míg a home office környezetet alapjáraton sem támogatják a fenn említett okokból kifolyólag. Maguk a munkavállalók viszont nem vásárolnak otthonra speciális bútorokat – aminek hosszú távon egészségügyileg lehet negatív következménye.

A beszélgetésből többek között az is kiderült, hogy a gazdasági-, és rezsiválság miatt az irodaprojektek leállni teljesen nem fognak, viszont a legtöbbjük már áttervezés alatt áll, legfőképpen a gépészet, egészen pontosan az energiahatékonyabb megoldások átszervezése miatt.

Idén újra megrendezték az ORGATEC bútorkiállíátst, Fotó forrása: orgatec.com, © Koelnmesse GmbH, Harald Fleissner
6/13
Idén újra megrendezték az ORGATEC bútorkiállíátst, Fotó forrása: orgatec.com, © Koelnmesse GmbH, Harald Fleissner

Bánáti Béla és Hartvig Lajos is szót ejtett irodájuk tizenhétszeresére emelkedett rezsiárairól, ugyanakkor mindennek van jó oldala is. Mint mondták, a válság egyik legnagyobb pozitívuma, hogy most végre az egész világ az energiahatékony megoldások után kezdett fordulni, azok után olvasni, amelynek hatása hosszú távon épül majd be a mindennapi gyakorlatba.

Az esten résztvevő három cégben/három perspektívában pozitívum volt, hogy lényegében mindannyian érintettek épületrehabilitációkban. „A" kategóriás irodaházakat igenis ki lehet alakítani régi épületekben, a tervezői kihívás is ugyanúgy jelen van ebben a műfajban, és a legújabb belsőépítészeti trendeket is reprezentálni lehet régi falak között.

Első hallásra ebből a körből talán az első eladó, a Reynaers munkássága eshetne ki, de erre rögtön rá is cáfoltak egyik munkájukkal. A hajdani budai Postapalota belső udvarában egy különleges üvegszerkezettel segítették ugyanis az építészeket. A 3 és fél fokos dőlésszöggel kialakított konstrukció amiatt is kihívás volt, mert rajta 8 négyzetméteres és 300 kilós elemeket is be kellett kalkulálni. Így hát az újszerű homlokzatok tervezése szintén nincsen kizárva a rehabilitációk műfajából. Továbbá a felújításra szoruló épületek kulcskérdése a pontosan megválasztott nyílászáró, melynek mint stílusában, mint műszaki tartalmában illeszkednie kell az elvárásokhoz. Ebben az alumínium nyílászárók változatos kialakítása, és széleskörű rendszerei kínálhatnak megoldást.

Forrás: Europa Design
8/13
Forrás: Europa Design

Régi épületek bővítésében, modernizációjában, rehabilitációjában gondolkodjuk, és ne szaporítsuk tovább az üres, kihasználatlan négyzetmétereket. Természetesen erre a fejlesztői oldalnak is lehet egy-két szava: a nézőközönség oldaláról reflexióként érkezett is a válasz, hogy a bérlők továbbra is az újépítésű, komfortos, modern és a télen legalább 18 fokos hőmérsékletet biztosító irodákat keresik. Feltette a kérdést, hogy valóban a fejlesztő dolga-e edukálni a felhasználókat arról, hogy a fenntarthatóság és a körforgásos építészet felé kellene fordulni?

Az est végén megbizonyosodhattunk arról, hogy tényleg nem lehet egy szereplőre hárítani ezt a feladatot. Az építész, a fejlesztő, a beszállítók, a kivitelezők, a szakági tervezők és a média felelőssége is, hogy egyre többet beszéljünk a témáról. A megrendelőt nem kiokítani kell, hanem felvilágosítani a lehetőségekről és a tényről, hogy ezzel ő is nyer: a bolygónkkal együtt.

 

Pleskovics Viola

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk