Nézőpontok/Történet

Raktári történetek: Egy színes fotósorozat az 1910-es évekből

1/3

A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály

?>
A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály
?>
A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály
?>
A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály
1/3

A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály

Raktári történetek: Egy színes fotósorozat az 1910-es évekből
Nézőpontok/Történet

Raktári történetek: Egy színes fotósorozat az 1910-es évekből

2022.11.24. 18:16

Örök kérdés az építészeti múzeumokról szóló diskurzusban, hogyan mutassuk be az építészetet múzeumi keretek között, épületek nélkül. Pedig az építészet ott van az egyetemi jegyzetekben, az utazásokon készült fotókon és vázlatokon, az építész személyes tárgyaiban is. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (továbbiakban MÉM MDK) sorozatában műtárgyain keresztül mesél el egy-egy történetet – épületekről, építészekről, építészetről.

A sorozat első darabjai a MÉM MDK gyűjteményeiben több szempontból is kuriózumnak számítanak: egyrészt a legkorábbi színes fotóink közé tartoznak, másrészt az építészeti fotó műfajában ritkán alkalmazott autochrom technikával készültek.

A három színes üvegpozitív Györgyi Dénes (1886-1961) építész hagyatékával került a múzeumba, és a városmajor utcai általános iskola és óvoda (tervezte: Kós Károly és Györgyi Dénes) épületét ábrázolja három nézetből. Az 1911-ben átadott épületet az 1910-es évek második felében örökíthette meg egy ismeretlen fotós. A képek datálásához a környező növényzet és a Városmajor utca elhelyezkedése ad támpontot: az egyéb, építéskori fekete-fehér fotókon látható fák és bokrok mérete szinte teljesen megegyezik a színes felvételeken látható méretekkel. Ez alapján a képek nem lehetnek sokkal későbbiek az átadás után készült fotóknál. A másik fogódzó maga a technika: az autochrom eljárást ugyanis csak rövid ideig, leginkább az 1910-es és 1920-as években alkalmazták.

A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály
1/3
A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály

Ebben a korszakban hazánkban csak néhány épületet kaptak lencsevégre színesben. Az első ismert színes autochrom felvételeket Budapestről Auguste Léon készítette Albert Kahn francia bankár számára 1913-ban[1]. A Lumiére-fivérek által 1904-ben szabadalmaztatott autochrom eljárást csak rövid ideig használták, mert a színes üvegpozitívokat nem lehetett papíron sokszorosítani. Az építészeti fotó egyik legfontosabb célja pedig a sokszorosítás, a sajtóba és képeslapokra kerülés volt. Az autochrom üvegpozitívok leginkább portrékat, csoportképeket ábrázolnak: az üvegtáblákat gyakran lánccal az ablakba akasztották lakásdíszként. A műfaj alkalmas volt festmények reprodukcióihoz és természettudományi, néprajzi fényképek készítésére is, vetítés céljából. Mivel a városmajor utcai iskoláról fekete-fehér fotósorozat is készült, Györgyi Dénes építész bizonyára szintén vetítésre használhatta a színes felvételeket.

A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály
2/3
A városmajor utcai általános iskola és óvoda az 1910-es években. Autokróm. MÉM MDK Múzeumi Osztály

A MÉM MDK Fotótára és Múzeumi Osztálya is jelentős fotógyűjteménnyel rendelkezik, amelyek muzeológiai szempontból az intézmény legérzékenyebb műtárgyai. Az eredeti fotónagyítások mellett üvegnegatívokon őrizzük több ezer épület, lakásbelső képét. Az ilyen hordozón fennmaradt felvételek jelentős forrásértékkel bírnak, hiszen egy jó minőségű és szép állapotú üvegnegatívról igen magas felbontású, nagy részletezettségű digitális reprodukció készülhet. Megőrzésükhöz viszont a tárgyakat megfelelő körülmények között kell tárolni, és mihamarabb digitalizálni. Ha egy üvegnegatív sérül, az ezüstkiválás következtében örökre elveszhetnek a rajta lévő információk. A raktárainkban őrzött legtöbb ilyen darab a két világháború közötti időszakból származik, Kozelka Tivadar (1885-1980) és Seidner Zoltán (1896-1960) fotósok hagyatéka külön-külön is több ezer darabot számlál. A szóban forgó autochrom üvegpozitív felvételek kevésbé sérülékenyek, ám mivel nem maradtak fenn másolatban, pótolhatatlanok.

Köszönettel tartozom Kincses Károlynak és Vékás Magdolnának a cikk megírásában nyújtott segítségükért.

Magyaróvári Fanni Izabella
muzeológus, művészettörténész
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Nánási Regina: Autochromes de Hongrie d´Albert Kahn - Magyarország a Planéta Archívumában, autochromok Budapestről 1913-ból. Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. 2006. és https://collections.albert-kahn.hauts-de-seine.fr/simple-recherche?q=budapest

 

Vélemények (1)
Reki
2022.11.26.
09:07

Nagyon érdekes színes képek. Nem színezett, hanem eredeti színes eljárással készült vetíthető dia-szerű képek. Persze ma már papírra is lehet ezeket másolni. Talán a kék szín még nem tökéletes. Érdekesek a papíron képződött gomba foltok.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk