Nézőpontok/Vélemény

A gondolat élményétől a látszat sivárságáig – Az edinburghi Outlook Tower története

1/22

Borítókép

?>
Borítókép
?>
Az Outlook Tower. Fotó: Borenich Levente
?>
Az Outlook Tower. Fotó: Borenich Levente
?>
Az Outlook Tower. Fotó: Borenich Levente
?>
Kilátás az Outlook Towerből. Fotó: Borenich Levente
?>
Részlet, Outlook Tower. Fotó: Borenich Levente
?>
A Castle Rock és az Outlook Tower az Arthur's Seatről. Fotó: Borenich Levente
?>
Az Arthur's Seat, háttérben a város. Fotó: Borenich Levente
?>
Az Arthur's Seat, háttérben a város. Fotó: Borenich Levente
?>
Koncepcionális diagram – The Outlook Tower, How Patrick Geddes Imagined It. Forrás: Borenich Levente
?>
Montázs, Camera obscura – The Outlook Tower, How Patrick Geddes Imagined It. Forrás: Borenich Levente
?>
Az Outlook Tower homlokzata. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
?>
"Üreges Földgömb" kiállítva az Outlook Towerben, valamikor 1900 után, tervezte és kivitelezte a francia építész és csillagász, Paul Louis Albert Galeron. Forrás: socks-studio.com
?>
Fotó az Edinburghról szóló emelet belsőépítészeti kialakításáról. Forrás: socks-studio.com
?>
A filozófus köve, Geddes elképzelése alapján. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
?>
Geddesiánus Élet Fája. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
?>
"Chart of Life" diagram – Geddes kifejlesztett gondolkodó mechanizmusa. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
?>
A völgy metszet. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
?>
Patrick geddes rehabilitációs terve az indiai Balrampur városára, 1917. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
?>
Az Outlook Tower földszintjén kialakított múzeumi bolt. Fotó: Borenich Levente
?>
Részlet az Outlook Towerben kialakított "Illúziók Világából". Fotó: Borenich Levente
?>
Patrick Geddes indiában. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
1/22

Borítókép

A gondolat élményétől a látszat sivárságáig – Az edinburghi Outlook Tower története
Nézőpontok/Vélemény

A gondolat élményétől a látszat sivárságáig – Az edinburghi Outlook Tower története

2022.11.23. 07:53

Cikkinfó

Szerzők:
Borenich Levente

Földrajzi hely:
Edinburgh, Skócia

Címkék:
kilátó, múzeum

Dosszié:

Több, mint 100 évet utazunk vissza az időben, hogy felfejtsük, milyen ambíciókkal alakította át és üzemeltette Patrick Geddes skót polihisztor az edinburgh-i kilátótornyot. Rekonstruálható a múzeum edukációs és kulturális funkciója? Hogyan lehet a kiállított tartalmat a terek tulajdonságához igazítani?

1892-ben a skót földrajztudós, biológus, szociológus és várostervező Patrick Geddes megvásárolta az edinburgh-i vár szomszédságában található tornyos épületet. Geddes több mint húsz év fáradtságos munkájával olyan oktatási és kulturális intézményt rendezett be a toronyban, mely lehetőséget nyújt az egyéni és a külső valóság közötti kapcsolat elmélyült megélésére.

Az Outlook Tower. Fotó: Borenich Levente
2/22
Az Outlook Tower. Fotó: Borenich Levente

Az épületet Maria Theresa Short – optikus, vállalkozó – a 18. században nyitotta meg a város számára, ahol obszervatóriumot alakított ki, mely este 9 óráig volt látogatható. Az ingatlant építészeti minőségén túl a városban elfoglalt helye teszi kivételessé, a várhoz vezető Esplanade előtti utolsó épület a jobb oldalon. Az épület korábban sosem funkcionált hagyományos kilátóként, az „Outlook Tower" elnevezés Geddeshez fűződik, aki elvont értelemben, az életre való új kilátás reményével keresztelte el szociológiai laboratóriumát. Az épület egyszerre működött múzeumként, kutatóműhelyként és tudományos találkozók helyszíneként.

Geddes nem kevesebbre vállalkozott mint egy „index-múzeum" létrehozására, mely amellett, hogy enciklopédikus igényességgel mutatja be a várost és a vidéket, szintetizáló térélményt is kínál. A skót tudós a torony vertikális térláncolatához igazította a kiállítás tartalmát, melynek legfontosabb elemei a meredek spirál lépcső, a régióra kilátást nyújtó tetőterasz, az épület kupolájába épített camera obscura, az oktogon szobában kialakított csillagászati és meditációs terem és az épület öt szintje.

A fennmaradt emlékek alapján egészen pontosan rekonstruálható az épület használati módja – lássuk, hogyan vezette körbe az érdeklődőket Geddes. A látogatóknak első lépésként egy meredek falépcsőn, korlátok helyett köteleken felhúzódzkodva kellett felküzdeniük magukat a gyönyörű panorámát nyújtó tetőteraszra. A skót tudós érvelése szerint a mászás felgyorsítja a vérkeringést, kitisztítja az agyat és pszichológiailag felkészíti az egyént a kilátás mentális izgalmára. A tetőteraszról belátni Edinburgh-t és környező régiót, amit Geddes történelmi, földrajzi és filozófia témájú kommentárral kísért.

„A legnagyobb kihívásunk ma, hogy felfogjuk az élet egészét, gyakorlatban és elméletben egyaránt. Ez a helyszín minden lehetőséget magában rejt, hogy vizuálisan felfogjuk a várost és annak természeti régióját."

Kilátás az Outlook Towerből. Fotó: Borenich Levente
5/22
Kilátás az Outlook Towerből. Fotó: Borenich Levente

A toronyban magasabbra mászva Geddes a sötét, üreges kupolába vezette az érdeklődőket, ahova csak egy kis ablakon keresztül szűrődik be a fény. Ebben a besötétíthető szobában található a Camera Obscura. A kupola tetején elhelyezett tükör forgatásával élő képet lehetett vetíteni egy zsinórokkal felfüggesztett fehér asztalra. A látogatók ezt körbeállva szemlélhették, ahogyan fújja a szél a fákat és fel-le sétálnak az emberek a Royal Mile-on. Az egyébként szürke sziklák az asztalon élénk színben pompáztak, Geddes a képek mellett rámutatott a várost érintő szociális problémákra.

„Szemek, amik nem látnak."

Montázs, Camera obscura – The Outlook Tower, How Patrick Geddes Imagined It. Forrás: Borenich Levente
11/22
Montázs, Camera obscura – The Outlook Tower, How Patrick Geddes Imagined It. Forrás: Borenich Levente

Visszaereszkedve a kilátó platformra, a hideg, kelet felől érkező szél kapcsán Geddes bemutatta a hőmérő, a szélmérő, és a légnyomásmérő használatát. A szomszédos Arthur’s Seatre mutatva megkérdezte a látogatókat, vajon milyen hatások következtében jött létre a vulkáni dombság, majd a zöldellő és virágzó Princes Street Gardent és a herbariumot hasonlította össze a sivár Pentland Hillssel. Geddes egyszerre vizsgálta a földrajztudós lencséjével és botanikusként a feltáruló kilátást. A skót gondolkodó ambíciója volt, hogy teljes komplexitásában vizsgálja a világot, történészként, mérnökként, közgazdászként és tudósként, célja az élet minden szférájára kiterjedő „regionális felmérés" volt, mely segítségével szétválasztható a hely „jó" és „gonosz" szelleme.

Az Arthur's Seat, háttérben a város. Fotó: Borenich Levente
8/22
Az Arthur's Seat, háttérben a város. Fotó: Borenich Levente

Ezután az oktogon szobába visszavonulva a látogató a föld mozgását és a naprendszert bemutató csillagászati eszközökkel és makettokkal ismerkedhetett meg. Amikor a résztvevők már úgy érezték, nem bírnak többet befogadni, Geddes egy függönnyel elzárt meditációs szobába invitálta őket, ahol egy szék biztosította az egyéni elmélyülés lehetőségét. A rövid pihenés alatt a befelé tekintésre is jutott idő, ezután az épület belsejében lefelé haladva folytatódott a körbevezetés.

„A kiállítás vizualizálja az enciklopédikusan rendszerezett tudást. Így válhat lehetségessé a regionális felmérésből regionális aktivitás és regionális fejlesztés."

Az Outlook Tower homlokzata. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
12/22
Az Outlook Tower homlokzata. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből

Az öt emelet különböző léptékű munkákkal – térképekkel, tudományos műszerekkel, modellekkel, festményekkel, fotókkal és diagramokkal – ösztönözte a látogatót a kritikai látásmód elsajátítására. A torony metszete lefedte a teljes univerzum érzékelését, kezdve a helyi perspektívától egészen a tág kontextus ismertetéséig.

A legfelső emeleten Edinburgh városát bemutató makett, a falakon a történelemről és a jelenről készült fotók, skiccek, térképek kaptak helyet. Geddes a város jövőjére vonatkozó koncepcióit is kiállította a múzeum részeként,például az ipari város kellemetlen életkörülményeire reagáló „garden city" rehabilitációs terveit. A város szűk vizsgálata után az épületben lefelé haladva előbb Skóciával foglalkozó emelet következett, majd az angol nyelvterületre koncentráló kiállítás.

Fotó az Edinburghról szóló emelet belsőépítészeti kialakításáról. Forrás: socks-studio.com
14/22
Fotó az Edinburghról szóló emelet belsőépítészeti kialakításáról. Forrás: socks-studio.com

Ezután következett az Európáról szóló szint, ahol egy három falat lefedő diagram volt kiállítva, mely a 4. századtól a 19. századig mutatta be a történelmet. A Római Birodalom lila, a gót birodalom sárga, a muszlim birodalom zöld színnel volt jelölve, és így tovább. A grafikus reprezentáció felszabadította a látogatót a részletek zsarnoksága alól és összefüggésében ábrázolta a történelmet. A kiállítás végén a földszinten a világ tematikáját bemutató anyagokkal ismerkedhettek meg a látogatók.

A lépcsőfordulók ablakainak ólomüvegére szintén diagramok voltak festve. Geddes gondolkodására nagy hatással volt többek között Comte tudomány besorolása és Le Play gondolkodó gépei. A skót tudós saját munkáit is kiállította, például az egyiptomi obelisket, melyben saját szimbólumrendszerébe ágyazta gondolatait. A geddesiánus hieroglifán ábrázolt lefelé és felfelé mutató nyilak két különböző idea között tesznek különbséget. Az egyik a tudást és a hatalmat kizárólag a materiális gazdagság növelésére használja, a másik az anyagi javakat alárendeli az ideálisnak és spirituálisnak. A kiállítás végén Geddes  felhívással fordul a látogatókhoz, hogy bővítsék ők is a múzeumot saját tudásokkal. Térjenek vissza és építsék be saját kutatásaikat, megfigyeléseiket, gondolataikat.

A filozófus köve, Geddes elképzelése alapján. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
15/22
A filozófus köve, Geddes elképzelése alapján. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből

Geddes egy olyan intézménytípust álmodott meg, mely a torony épülettípusát felhasználva a világ bármely városára replikálható. Az Indában, New Yorkban és Franciaroszágban tett utazásai során folyamatosan kereste a lehetőséget további Outlook Towerek megvalósítására, halála után, 1937-ben Dordogne-ban Paul Reclus tervei alapján meg is épült egy hasonló torony.

Bár Geddes világa a mából visszatekintve kissé avittasnak, idealistának, romantikusak, szektásan spirituálisnak, esetenként bogarasnak hat, mégis felszabadító amit létrehozott, kiváltképp ha összevetjük, mi maradt mára az Outlook Towerből. Egyedül a camera obscura felújította terme maradt meg a korábbi koncepcióból. Geddes kiállítása helyett jól profitáló “Illúziók világát" rendeztek be, mely felszínes csodák palotájára degradálja a tornyot.

Az Outlook Tower földszintjén kialakított múzeumi bolt. Fotó: Borenich Levente
20/22
Az Outlook Tower földszintjén kialakított múzeumi bolt. Fotó: Borenich Levente

Geddes mesterműve abban állt, hogy a rendelkezésre álló térbeli erőforrást kihasználva rendezte be a tornyot, remekül használta fel a tér látványát gondolatainak prezentálásához. Geddes projektje, hogy összesűrítse a világot egy befogadható térrendszerbe, mindig is kudarcra volt ítélve, az Outlook Tower megmaradt saját – felvilágosult, progresszív, humanista – nézeteinek látványos lenyomataként. Ennek ellenére a látogató élménydús túrán keresztül ismerhette meg Geddes szubjektív világát, mely az egyén belseje és a fizikai világ külseje között feszülő politikai vita lehetőségét teremtette meg. Végtére is, abban igaza volt Geddesnek, hogy az egyén és környezete közötti új interakció járulhat hozzá egy reflexívebb és szolidárisabb társadalomhoz. Ez az, amivel a kortárs múzeumok egyre kevésbé kívánnak foglalkozni.

Patrick Geddes indiában. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből
22/22
Patrick Geddes indiában. Forrás: beszkennelve Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes című könyvéből

Az idézetek forrása:

Philip Boardman: The Worlds of Patrick Geddes. (Saját fordítás) Routledge & Kegan Paul, London, 1978.

Borenich Levente

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk