Nézőpontok/Vélemény

Toronyház-vita: A felhőkarcoló mint innováció

1/10

Minden skyscraperek őse, a Home Insurance Building (1885), Chicagoban - 10 szintes felhőkarcoló (forrás: Wikimedia)

?>
Minden skyscraperek őse, a Home Insurance Building (1885), Chicagoban - 10 szintes felhőkarcoló (forrás: Wikimedia)
?>
A Flatiron Building építése New Yorkban (1903) (forrás: Wikimedia)
?>
Barcelona, Port Olimpic két toronyházzal (1992) (fotó: Erő Zoltán)
?>
Madridban összesen négy, szoborként komponált felhőkarcoló határozza meg a városképet (fotó: Erő Zoltán)
?>
A John Hancock Tower (1976) Chicagoban - a szerkezeti innováció egyik jelképe (forrás: Chicago Architecture Foundation)
?>
A pécsi magasház bontása  (fotó: Dr. Orbán József)
?>
A SOTE torony kérdése a függönyfal cseréje (forrás: Semmelweis Egyetem)
?>
A Déli pályaudvar és a mellé tervezett magasház kérdése a korrózió lehetne (Kővári György, forrás: Építészfórum archívuma)
?>
A pozsonyi Szlovák Rádió fordított piramisa (1983) és a Szlovák Nemzeti Bank új toronyháza (2002) (Wikimedia)
?>
Budapest magas házainak lehetséges helye (BFVT, 2021)
1/10

Minden skyscraperek őse, a Home Insurance Building (1885), Chicagoban - 10 szintes felhőkarcoló (forrás: Wikimedia)

Toronyház-vita: A felhőkarcoló mint innováció
Nézőpontok/Vélemény

Toronyház-vita: A felhőkarcoló mint innováció

2021.06.30. 18:03

Cikkinfó

Szerzők:
Erő Zoltán

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

"Ha ki akarsz tűnni, találj ki valami meglepetést, de ne lehessen már messziről látni…" A toronyház-vitasorozat következő részében Erő Zoltán, Budapest főépítésze fejti ki véleményét a téma kapcsán.

"A felhőkarcolókkal az a baj, hogy nem tudjuk eldönteni, hányadán állunk velük. Hol az életerős gazdaság primitív szimbólumaiként ünnepeljük a toronyépületeket, hol pedig azért kárhoztatjuk őket, mert brutálisan megtörik a történelmi városok sziluettjét." (Deyan Sudjic. Épületkomplexus, 2005, HVG Kiadó, p. 343-344.)

A mottóként szolgáló idézett mondatok Sudjic érdekfeszítő könyvébe akkor kerültek be, amikor még nem indult be a felhőkarcolók legújabb nemzedékének távol-keleti versenye, még nem álltak London legújabb felhőkarcolói, a Shard vagy az Uborka, még vita folyt a Ground Zero helyreállításának módjáról. A könyv hallatlanul tanulságos, amennyiben rávilágít az építés nagyon emberi hátterére, az építtető és/vagy az építész becsvágyára, ami löki-húzza a különleges teljesítményeket - többek között a felhőkarcolókat. Nevezhetjük magasháznak, toronyháznak, felhőkarcolónak - angolul csak skyscraper és a skyscraper-történelmet egy csupán 10 szintes chicago-i épület, a House Insurance Building indította. Felhőkarcolóvá nem az abszolút, hanem a relatív magassága tette - mármint hogy magasabb volt a szomszédainál és elsőként volt magasabb. Kitűnt a többi közül.

Minden skyscraperek őse, a Home Insurance Building (1885), Chicagoban - 10 szintes felhőkarcoló (forrás: Wikimedia)
1/10
Minden skyscraperek őse, a Home Insurance Building (1885), Chicagoban - 10 szintes felhőkarcoló (forrás: Wikimedia)

A magasra törő ember

Ha keressük az okokat, hogy mi indíthatja az embereket arra, hogy újabb és újabb nehézségeket leküzdve valamilyen módon a környezetből kitűnő, magasabb és magasabb építményeket hozzanak létre, nagy valószínűséggel sokkal inkább irracionális, mint racionális szempontokat fogunk találni.

Nem lehet általánosan igaz az az egyszerű magyarázat, hogy a telekár vagy a kevés hely indokolja a magas házakat. A fejlesztés során nem a telekár határozza meg az épület szintszámát, hanem az adott helyen megengedett szintszám - és az arra építhető épület pénzben vagy üzenetértékben mérhető profitja - határozza meg a telekértéket. Igen, elfogadhatjuk, hogy egyes helyeken a helyhiány fontos szempont.  Hong-Kong szűkre szabott határai között a lakóházak 60 emeletes tornyokba, torony-falakba rendeződnek. De Manhattanre ez már nem igaz, hiszen már Felső-Manhattan is üres: a 90. utca magasságában már megszelídül a beépítés, már nincsenek felhőkarcolók. Nem igazolódik tehát a feltételezés, hogy a fejlesztés aritmetikája miatt kell magasat építeni.

Sokkal inkább találhatunk magyarázatot a magasba törekvésre az olyan, racionálisan megfoghatatlan indokokban, mint a versengés, a jelhagyás, a kitűnés vágya, a kivagyiság, a reprezentációs igény - és ezt megnevezhetjük kevésbé vagy erősebben szókimondó módon is. Azt gondolom, hogy ennek a motivációnak a jelenléte legalábbis a középkor óta ismert. A gótikus katedrálisok tornyainak, San Gimignano lakótornyainak versengése ugyanarról a tőről fakad, mint a Chrysler Building és az Empire State Building versengése vagy az 1 km magas Jeddah Tower diadala. A nagyszerű kisregény, William Golding: A torony (1964), ezt a versengést az emberi vagy materiális verseny terepéről transzcendenssé emeli. Szinte felfoghatatlan az a küzdelem, amivel a dékán a torony érdekében megküzd az építőmunkásokkal, az alapozással, a kővel, a gravitációval - és persze önmagával. Azért, hogy a magasba törjön.

Barcelona, Port Olimpic két toronyházzal (1992) (fotó: Erő Zoltán)
3/10
Barcelona, Port Olimpic két toronyházzal (1992) (fotó: Erő Zoltán)

Természetesen ez a versengés a corporate identity része is lehet: a Chrysler, a PanAm, a Pirelli, a Lloyd´s, a Petronas ikonikus épületeinek létrehozása egyértelmű üzenet a vállalatról - mint ahogy az is üzenet, ha a torony egyszer csak nevet és tulajdonost változtat.

Talán az irracionális okok közé sorolhatjuk a városképi kompozíciós szándékot is: egy-egy helyet markírozni, a vízszintes lepény mellé vertikális hangsúlyt tenni, orientációs pontot létrehozni - városépítészeti léptékű gondolat és szándék. Vannak ilyen együttesek: A barcelonai Port Olimpic páros tornyai egyértelmű kompozíciós rendet képviselnek, de Madridban is csupán négy felhőkarcoló áll, ráadásul magaslaton, ami szobrászi igénnyel alakítja a városi sziluettet. Ilyen törekvések mozgatták már a II. világháború előtt is a budapesti városépítészeket - Központi Városháza, OTI -, de a sziluett-díszítő szándék bőven megjelent a szocialista városépítés gyakorlatában Budapesten is, de Szolnokon, Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Gyöngyösön, Pécsett is. Vagy a sziluett-díszítés és a kitűnés vágya hasonló tőről fakad? Ha Veszprém felé autózva az egykori megyei elsőtitkár neve jut eszünkbe, akkor az a városképről szól-e?

A John Hancock Tower (1976) Chicagoban - a szerkezeti innováció egyik jelképe (forrás: Chicago Architecture Foundation)
5/10
A John Hancock Tower (1976) Chicagoban - a szerkezeti innováció egyik jelképe (forrás: Chicago Architecture Foundation)

A magasba törekvés - akárcsak annyiféle építési tevékenység - a földrajzi felfedezéshez is hasonlítható. Részben tudás, részben bátor lépések az ismeretlenbe, kilépés a komfortzónából, trial and error. A toronyépítés mindig innovációt igényel. Ez a folyamat kétirányú: egyfelől a kihívás maga innovatív megoldásokat tesz szükségessé, másfelől valamely innováció megléte lehetővé teszi az előrelépést. Ha csak röviden összegezzük, hogy a felhőkarcoló építés hátterében hányféle innováció áll, már akkor is látni fogjuk a komplex rendszert alkotó elemek együttállásának szükségességét:

• tartószerkezet: a klasszikus magyarázat szerint az acélgyártás fejlődése tette lehetővé az acélvázas felhőkarcolók felbukkanását. A Bessemer-kemence mellett azonban nyilvánvaló, hogy az acélszerkezeti gyártás és a helyszíni szerelés, a daruzás fejlődésére is szükség volt. (Miközben valószínűleg nem igaz az a gondolat, hogy az amerikai őslakosok nem szédültek, ezért ők vállalták a légtornász munkát - legalábbis az Empire State Building ikonikus reggelizős fotóján nem őslakosok láthatók.) Ugyanakkor trial and error tapasztalat is van: nem érdemes toronyházat bauxit-betonból vagy előregyártott utánfeszített vasbeton elemekből építeni. Az OTI székház tornyát és a pécsi magasházat idővel el kellett bontani.

A pécsi magasház bontása  (fotó: Dr. Orbán József)
6/10
A pécsi magasház bontása (fotó: Dr. Orbán József)

• felvonó: lift nélkül nincs magasház, elektrotechnika nélkül nincs lift. Magának a felvonóiparnak a szárnyaló fejlődése folyamatosan kíséri a toronyházak fejlődését, ami ahhoz szükséges, hogy ezek a tornyok egyáltalán bejárhatók legyenek. Valószínűleg nem igaz, hogy a toronyházak a legjobb városközpontok, mert a felvonóval egy-két perc alatt minden elérhető, de azért számíthatunk egy-két innovációra a közeljövőben is ezen a területen.

• katasztrófavédelem: az acélvázak tűzvédelmét már a legkorábbi építkezéseken a helyén kellett kezelni, téglaköpenyekkel védték a pilléreket. Nyilvánvaló kérdést vet fel a menekítés lehetősége, hiszen létrával menteni csak nagyon korlátozott módon lehet. Itt említhetjük a földrengésbiztos szerkezeteket, alapozásokat, a lengéscsillapítókkal, vagy aktív elemekkel védett épületeket.

• épületszerkezetek: végtelen számú különféle épületszerkezeti és épületgépészeti megoldásról beszélhetünk, de talán az is elég szemléletes, ha a homlokzatok kialakítását tekintjük kihívásnak. Vajon kellően időtálló homlokzati rendszerekkel épülnek-e ezek a házak? Tudjuk-e cserélni a budapesti magasépületek függönyfalait, ha azok elavulnak? Feltehetően ez már be is következett - erkölcsi értelemben bizonyosan. Ha a Déli pályaudvar kőburkolatait, hosszú mellvédjét a közelmúltban le kellett szedni korróziós problémák miatt, mi történt volna a mellé tervezett magasházzal?

A Déli pályaudvar és a mellé tervezett magasház kérdése a korrózió lehetne (Kővári György, forrás: Építészfórum archívuma)
8/10
A Déli pályaudvar és a mellé tervezett magasház kérdése a korrózió lehetne (Kővári György, forrás: Építészfórum archívuma)

• fenntarthatóság, körforgásos gazdaság: számos nyitott kérdéssel állunk szemben. Elsősorban nem is az új épületek esetében kell erre gondolni - favázas toronyházakkal már folyik kísérlet -, hanem a már régóta meglévő épületek életciklusának felújítási periódusait és végét kellene látni.

A fentiek számbavételével talán valami olyasmire jutottunk, hogy a toronyház építés nem a Maslow-piramis alsó, egzisztenciális szintjéből fakad, nem fiziológiai szükséglet, hanem sokkal inkább az önmegvalósítás mozgatja.

Budapest magasházai

Közhely, de igaz, hogy Budapest sziluettjét Budán a hegyek koszorúja, Pesten a templomtornyok mellett a Bazilika és az Országház kupolája határozza meg, mind a mai napig. Ahogy már szó volt róla, ezt az alapképletet a szocialista városépítés időszakában több periódusban is igyekeztek magas épületekkel tagolni. Ilyen gondolat volt a Budapest-szálló - Déli pályaudvar - Alagút utca - Tabán magasház sor létrehozása, azonban a "gyöngysorból" csak két elem készült el. Harmadiknak talán a Szép utcai irodaházat tekinthetjük. Egy későbbi gondolat volt a lakótelepek monoton 10 emeletes épületerdőjének tagolása magasházakkal: Kelenföldön a három Farkasdy-féle csúszózsalus épület, Újpalotán a Víztorony-ház kapta ezt a szerepet. Megint más gondolat volt a budai hegyek ölelésébe, a dombok sziluettjét meg nem haladó módon telepített magasház-csoportok építése (Fodor utca, Istenhegyi út, Budakeszi út, Törökvész út). Talán ma már van időtávlatunk arra, hogy megítéljük, szebb lett-e ezektől a városkép…

Nem léphetünk azonban tovább a Hungária körút sávjának megemlítése nélkül. Már az Árpád-hídi TB-székház vagy a Hermina úti házak megépítése jelezte, hogy adódhat egy szerkezetileg is értelmezhető telepítési zóna, az új körút vonala. (A SOTE-torony vagy a Schönherz kollégium ettől a vonaltól beljebb került.) Azt gondolom, hogy az 1990-es évek során lett volna lehetőség ennek a zónának a megjelölésével egy sávba csoportosítani a magasházakat, az új körút fokozatos kiépítésével együtt ezt a vonalat markírozni - már ha lett volna erre igény. Nem tudjuk már meg, milyen lett volna a Gellért-hegyről letekintve a Váci út, a Kerepesi út, az Üllői út csomópontjaiban karéjszerűen sorakozó toronyházak városképi kompozíciója - a legjobb telkek beépültek szerényebb magasságú házakkal. Jó házakkal. Maradt még lehetőség a Göncz Árpád városrészben, egyik-másik csomóponti helyen bontások árán. Kérdés, hogy van-e erre igény, presztízs igény. A lehetőségek ma is adottak sok helyen - mégsem épülnek az ikonikus, jó kézzel faragott, időtálló minőségű és üzenetű toronyházak. A MOL-torony mellett nem épült sem OTP-torony, sem Richter-torony - pedig ezek is regionális jelenléttel bíró magyar vállalatok.

Budapest magas házainak lehetséges helye (BFVT, 2021)
10/10
Budapest magas házainak lehetséges helye (BFVT, 2021)

Ma Budapesten sok helyen lehet építeni 45 m-es (F+13 szintes) vagy 65 m-es (F+19 szintes) épületeket, és egy-egy helyen 90 m-es épületeket. Túl azon, hogy alapvetően Körmendy Imrével egyetértve, én sem látom indokát a felfelé terjeszkedésnek, de ha valaki feltétlenül erre törekszik, megtalálhatja az arra alkalmas építési helyszínt.

Ezek számát viszont nem szeretném szaporítani, a megengedett magasságot nem szeretném növelni. Ha a magasházak építését a kitűnési vágy motiválja, akkor az emelt magasságú toronyházak elszaporodásával a kivagyiságnak majd megint újabb korlátot kell áttörni, és így tovább, és így tovább. A kontrollált városképnek még az esélye is elvész. Azt gondolom, továbbra is tabu a Hungária körút vonalán belüli terület, a történeti városmag. És azt gondolom, tabu a budai oldal is. Trial and error: a budai hegyekkel konkuráló épület meglehetősen disszonáns.

Amit viszont szeretnék, ha a kitűnési vágy más típusú építészeti-urbanisztikai produktumokat fejlesztene. Az innovációnak még bőséges terepe van az új beépítési struktúrák létrehozásától kezdve az energia- és környezetgazdálkodás új megoldásain át az elérhető árú házak létrehozásáig. A magasház már nem szexi - az okosváros, az okosház, a tájépítészeti gondolat még sokáig az lesz. Ha ki akarsz tűnni, találj ki valami meglepetést, de ne lehessen már messziről látni…

Erő Zoltán, Budapest főépítésze

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk