Nézőpontok/Vélemény

Beszéljünk a toronyházakról! – Véleménycikk-sorozat a főváros jelenéről és jövőjéről

1/3

A MOL torony a Margit-hídról

?>
A MOL torony a Margit-hídról
?>
A Budapart és a Mol-torony a Kopaszi-gátról. Fotó: Gulyás Attila
?>
grafika: SubMachine
1/3

A MOL torony a Margit-hídról

Beszéljünk a toronyházakról! – Véleménycikk-sorozat a főváros jelenéről és jövőjéről
Nézőpontok/Vélemény

Beszéljünk a toronyházakról! – Véleménycikk-sorozat a főváros jelenéről és jövőjéről

2021.06.09. 18:19

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
11

Budapest látképe megváltozott. A MOL campus 143 méteres tornya új, megkerülhetetlen elemévé vált a budai tájnak. Az elmúlt évtizedek során többször felszínre törő, majd elhalkuló budapesti magasház-vita új szakaszhoz érkezett: immár nem az a kérdés, kell-e, legyen-e a városnak magasháza – tetszik, nem tetszik, a ház ott van. De mi lesz ezután?

Mindenekelőtt fontos tisztázni valamit: magasházak és toronyházak régóta vannak Budapesten. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése egy 2017-es rendelete szerint a magasház „olyan magasépület, amely esetében az épület legmagasabb pontja legfeljebb 65,0 méter", míg a toronyház „olyan magasépület, amely esetében az épület legmagasabb pontja a 65,0 métert meghaladja, de legfeljebb 120,0 méter." Egy 2018-as törvénymódosítás már így definiálja a toronyházakat: „olyan épület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – a 90 métert meghaladja." A (szakmai) közbeszédben mindezek ellenére a magasház és toronyház kifejezés gyakran szinonimaként szerepel, és jellemzően a 65 métert meghaladó épületekre vonatkozik.

Budapest két legmagasabb épülete idáig az Országház és a Szent István Bazilika volt a maguk 96 méterével – a hivatalos definíciók szerint ezek tehát toronyházak, bármilyen furcsán hat is így nevezni őket. A sorban a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje követi őket 86 méteres magassággal, majd a 73 méteres Nyugdíjfolyósító Igazgatóság következik – ha a templomtornyokat kihagyjuk a listából. Magas- és toronyházak tehát akadnak Budapesten. A vita tárgya inkább arra a kérdésre szűkíthető, hogy legyen-e 90 méterhez közelítő, vagy akár azt meghaladó toronyház a városban. A most épülő MOL torony megjelenése a városképben ezt a kérdést eldöntötte.

A Budapart és a Mol-torony a Kopaszi-gátról. Fotó: Gulyás Attila
2/3
A Budapart és a Mol-torony a Kopaszi-gátról. Fotó: Gulyás Attila

„A város elvesztette a szüzességét" – fogalmazott egy építész nemrégiben egy magánbeszélgetés során. A hasonlat már csak amiatt is szemléletes, mert a magasba törő tornyokat gyakran azonosítják fallikus szimbólumként, a maszkulinitás, és így a patriarchális hatalmi rendszer jelképeként. Megmaradva a hasonlatnál, felmerül a kérdés, hogy a város beleegyezésével történt-e az aktus, vagy erőszak formájában – hiszen más-más következményt hordoz a két eset. Az erős kép talán kissé túlzás, ugyanakkor jól tükrözi azt a helyzetet, amit az épület megjelenése jelent a városban:

Egyszeri alkalomról van szó, vagy egy folyamat kezdete? Újabb toronyházak követik majd az épületet? Milyen lehetőségeket nyit egy majdnem-felhőkarcoló megjelenése a városban? Milyen érdekek mentén döntenek ezekről a kérdésekről?

Az elmúlt évtizedek magasház-vitái sok szempontot felvonultattak a kérdéskör kapcsán, melyek többsége elsősorban – tág értelemben véve – esztétikai megfontolású. A városképre gyakorolt pozitív vagy negatív hatás, az építészeti minőség, a városszövet átalakulása, a tájba illeszkedés kérdése – olyan felvetések, melyek egy lehetséges toronyház és környezete tér- és tömegformálását helyezik fókuszba. Ezek a főként építészeti és városépítészeti szempontból releváns kérdések új kontextusba helyeződnek a MOL torony megépülte által, hiszen immár nem egy, a beépítési magasságot tekintve relatíve homogén városi térben keresik a helyüket az esetleges új toronyházak.

A MOL torony a Margit-hídról
1/3
A MOL torony a Margit-hídról

Mit eredményezett tehát Budapest első majdnem-felhőkarcolójának megvalósulása a nyilvánvaló városképi hatásokon túl, a magasház-vita szempontjából? Az eddig elméleti síkon zajló vitában az érvek és ellenérvek egy absztrakt felvetést vizsgáltak, ami most, a MOL campus megkerülhetetlenné váló jelenlétével materializálódott, új mederbe terelve a vita menetét. Az Építészfórum újonnan induló véleménycikk-rovatában erre az új helyzetre reflektálva invitáljuk a vita folytatására a szakmát és olvasóinkat. Nem arra keressük tehát a választ, hogy Budapest legújabb toronyháza önmagában jó-e vagy rossz. Az épületet tényként kezelve a kérdés az, hogy megléte milyen irányba mozdítja el a magasház-vitát és egyúttal a város jövőjét.

Van véleménye? Ossza meg! A szakmailag megalapozott véleménycikkeket a szerk@epiteszforum.hu email címre várjuk „Toronyház-vita" tárgyban.

Vélemények (11)
Zöldi Anna
2021.06.11.
14:39

https://magyarnarancs.hu/lokal/magashazak-budapesten-hova-epultek-volna-es-szukseg-van-e-rajuk-ma-238991

skyrocket
2021.06.10.
15:50

Végre elkezdődött valami és talán itt is lesznek igazi felhőkarcolók. Hungárián kívül semmit nem zavarnának. Mégiscsak a XXI. században járunk.

Reki
2021.06.10.
15:16

A Hungária körgyűrűn kívül nyugodtan lehet felhőkarcolókat építeni. Budapest csak nyer vele. Az első ilyen magasház az OTI torony volt, amit visszabontottak. Most egy csonka mementó van ott. Azt kéne elsőnek visszaépíteni!

Pákozdi
2021.06.10.
08:19

Ha végigolvassuk a kapcsolódó írásokat, láthatjuk, hogy jóformán nincs a budapesti toronyházak, pláne felhőkarcolók építését támogató vélemény. A MOL-székház ettől még zavartalanul felépült. Ez az igazán tanulságos mozzanat, de persze - úgy is, mint a Táj és magasház c. cikk szerzője - nem kívánom kedvét szegni a témához szólni kívánóknak.

skyrocket
2021.06.10.
15:52

@Pákozdi: Megfelelő helyen én támogatom nem csak a toronyházakat, de a felhőkarcolókat is. Pl. a Hungária körút mentén.

Tresed
2021.06.09.
20:41

Párizsban betiltották a toronyházakat. Nagy észak-amerikai városban élő várostervezőként mindig nagy örömmel látogatok Budapestre, ahol úgy érzem, testem és lelkem lélegzetet tud venni. Egy hihetetlenül gyönyőrű várost hoztak össze az eleink. Budapesten még létezik szépség (és erről lehet beszélni is). A toronyház a rossz várostervezés jele, mint egy koncentrált sejtburjázás, rákos daganat. Vagy egy tetoválás amit egy át nem gondolt vakmerő döntés engedélyezett, és nem hogy sokáig velünk marad, hanem rosszabb esetben több is követi. Észak-Amerikában is sok ellenzője van. Sajnos a pénzügyi-ingatlanfejlesztési piac és lobbi kényszeriti a megállithatatlannak tűnő épitésüket. Amerika el van adósodva, és amit még görgetni tud az az ingatlanbefektetés és a mortgage piac. 2008ra még emlékszünk...?

Kompakt
2021.06.10.
14:16

@Tresed: "Párizsban betiltották a toronyházakat." Egy külvárosi rezervátumot hoztak létre számukra. Szerintem Magyarországnak kellene egy új főváros Kecskeméttől délkeletre, új reptérrel, toronyházakkal.

skyrocket
2021.06.10.
15:54

@Tresed: Szerintem meg haladni kell a korral és a főváros nem lehet egy skanzen.

Kompakt
2021.06.10.
16:14

@skyrocket: Budapest, lehetne "skanzen". A főváros, meg legyen egy ÚJ "űrváros", toronyházakkal.

Zöldi Anna
2021.06.11.
14:38

@Kompakt: ez érdekes gondolat. És ön szt mi szükség lenne erre? őszintén kérdezem, nem provokáció..

Kompakt
2021.06.15.
11:08

@Zöldi Anna: Én így szeretem Budapestet kb., ahogy van, de tudom, hogy sokan szeretnének toronyházakat építeni. Maradjon meg a káposzta és a kecske is lakjon jól. Van a kormányzati központ funkció és a turistamágnes funkció, ezek kicsit zavarják egymást. Budapest kormányzati funkciók nélkül is eléggé turistamágnes.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk