Az óvodai udvarok és játszóterek kiemelt szerepe

A szabad játék, az ingergazdag tevékenység lehetősége a mozgásfejlődés kezdeti szakaszában és kisgyerekkorban elengedhetetlen. A koronavírus idején a szabad levegőn tartózkodás, a kültérben történő játék egészségi és biztonsági szempontból is előnyös. Az alábbi cikkben éppen ezért az óvodák udvarát, azok berendezéseit vizsgálom építészeti és környezetpszichológiai szempontból.

A szabad játék és a mozgás szempontjából kiemelten fontos tér az óvoda udvara. A környezetpszichológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a játszóterek berendezése, fizikai struktúrája hatással van a gyerekek viselkedésére, gondolkodására, kreativitására, egyéb pszichológiai funkcióik (észlelés, tájékozódás stb.) fejlődésére, illetve társas életük megfelelő alakulására.[1] Kimutathatóan minél kevesebb a játékszer, annál kevesebbet mozognak a gyerekek, viszont többet ülnek a homokban és több a szociális kontaktus is, ugyanakkor a nemkívánatos viselkedések is nőhetnek.[2] A nagyóvodás (illetve iskolás) gyerekek társas alakzatokban játszanak, jellemzően aktívan és önállóan használják a játszótéri eszközöket: hintáznak, mászókáznak, másznak, futnak, kergetőznek, eszközhasználattal és aktív helyváltoztatással járó játékokat játszanak (pl. labdajátékok). Náluk már kiemelten fontosak a társas megnyilvánulások, pl. beszélgetés, kisebb-nagyobb konfliktusok/összetűzések és ezek megoldása és a társas játékok (pl. bújócska). A fantáziajáték is megjelenik, amit gyakran éppen a játszótéri eszközök inspirálhatnak.[3]

A homokozó és általában a természeti elemek (kavics, fa, növények) jelenléte nagyon lényeges a játszótéren. A természeti elemek lehetővé teszik, hogy például a városi gyerekek olyan anyagokkal is kapcsolatba kerüljenek, amelyekkel a megszokott épített környezetben (pl. lakás) nem tudnak, illetve az önfeledt játék közben piszkosak, sárosak lehessenek. A természeti játszótéralkotó elemek állandó változása, megújulása segítheti a képzelet működését is, így ezek óriási játékértéket képviselnek. A természetes, barátságosabb pszichológiai hatású környezetekben a kutatások szerint az emberi érintkezések is kedvesebbek, szelídebbek. A növények (fák) jelenléte azért is hasznos, mert árnyékot vetnek, hűsölni lehet alattuk, és nem melegszenek fel a játékeszközök sem. A műanyag játszótéri játékok ugyanakkor praktikusak, könnyen tisztíthatók – asszociációs tartományuk pozitivitás tekintetében valahol félúton volt a természetes és a fémjátékok között. Az anyagok tekintetében környezetpszichológiai szempontból a kevert játékkörnyezetek lennének ideálisak, hiszen mást „tud", másra alkalmas a fa, a fém és a műanyag – tehát a sokféle anyaghasználat a tárgyi világ sokféleségére taníthatja a gyerekeket.

A II. kerületi szépvölgyi erdei tematikus játszótér a barna medvék élővilágát mutatja be a gyerekek számára. Egyszerre tanít és mozgáslehetőséget biztosít. A játékok nagy része természetes fából és kötélből készült, a leesésből adódó balesetek ellen a talajt faháncs borítja. Ügyességi játékok is helyet kaptak itt, így az idősebbek számára is megfelelő szórakozási lehetőséget biztosítanak. A játékok kialakítása mind színeiben, mind formavilágában jól alkalmazkodik az erdei környezethez, nem hivalkodó, ugyanakkor megfelelő játékteret biztosít a gyerekek számára.

A mozgásos játékszerek általánosságban (hinta, libikóka) azért előnyösek, mert biztonságosan élhetik át a testmozgás élményét, gyakorolják az alapvető mozdulatokat és készségeket (elemi koordinált mozgás, fogás, egyensúlyozás). Az ezeken a játékszereken történő játék általában viszonylag nagy térben történik, változatos, ritmusos, ismétlődő, sok és sokféle mozgást jelent, amelyek gyakran szokatlan irányok felé zajlanak. Ilyen a hinta, mely egy körív mentén leng, vagy a libikóka, ami föl-le mozog.

A nagyobb ügyességet igénylő, bonyolultabb mászóka-rendszerek használata már az elemi készségek stabilitását kívánja. Ezeknek a játékszereknek inkább a téri koordináció stabilizálása, javítása, a téri ügyesség megszerzésének, illetve rutinná válásának lehetővé tétele a feladata. A bonyolultabb, kalandosabb mászókák fejlesztik és stabilizálják a saját test észlelését, illetve a közvetlen testi-pszichológiai funkciók fejlesztésén túl természetesen a társas együttműködés fejlődésében is komoly szerepük lehet.

A játszótér, az udvar és a játékok biztonságossága nemcsak felhasználói, hanem környezetpszichológiai szempontból is kiemelten fontos elvárás. Ha nem biztonságos, folyton sérüléseket szerez a gyerek, vagy ügyetlenséget él át, nagyon rossz hatású lehet a későbbi eligazodásra a fizikai és a társas világban (tájékozódás, eszközök kezelése stb.). Ebből a szempontból nem megfelelő például a betontalaj és -szegély a homokozó környékén, illetve a játékszerek alatt, hiszen a beton nagyon kemény, és ha a gyerekek elesnek, a betonon komoly sérülést szerezhetnek.[4]

Érdekes kísérlet a járvány alatt jelentkező távolságtartás kérdésére a Martin Binder (desginer) és Claudio Rimmele (pszichológus) által elképzelt játszótér koncepció, melyben az amazonasi tündérrózsákat idéző, különálló játékterületek helyezkednek el, ahová külön ösvények vezetnek. Ezekben külön-külön játszhatnak a gyerekek a nélkül, hogy érintkeznének. Izgalmassá teszi a koncepciót, hogy a beszélgetésre távbeszélő csöveken is lehetőség van, így mégis tudnak kapcsolatot teremteni. Kutatásuk során telefonos beszélgetések alkalmával ismerték meg a gyerekek és szülők igényeit, de a természetes anyagok és formák használata is hangsúlyos volt. Így jutottak el az amazonasi óriás-tündérrózsa leveleihez, melyek nagy teherbírásúak: akár egy gyereket is elbírnak. Ez a teherbírás és biztonság volt az a motívum, amely a Rimbin játszótér koncepciójában bontakozott ki.[5]

A jellemzően helyhiányos Japánban bevett szokás az óvodák kialakításánál a tetők használata is, mint külső játéktér. A HIBINOSEKKEI + Youji no Shiro által Osakába tervezett óvodánál a tető és udvar egységes használata az optimális helykihasználás és a téri nevelés egyik jó példája.

A koronavírus hatására hosszú távon a megfelelő méretű, jól tervezett udvarok és a fedett-nyitott átmeneti terek, mint a játékos foglalkozás helyszínei kiemelt hangsúlyt kaphatnak. Itt szélsőségesebb (akár esős, erősebb napsütéses) időben is lehetőség van a szabad levegőn tartózkodni, az udvarhasználat idejét bővítheti.

Nagy Csaba és Pólus Károly (Archikon Építésziroda) által tervezett Meséskert Óvoda az udvar mellett egy egyedi kültéri lehetőséget is biztosít az óvodások számára. Tetőkertje részben fedett, védett kültéri játszóteraszként segíti az óvoda működését, lehetővé téve a kiscsoportosok védett helyen való szabadlevegős foglalkoztatását. A tetőkertet külső lépcső köti össze a kerttel. Ezt a kerttől leváló teraszt futónövényekkel teszik majd zöldebbé. A belső térhez hasonlóan itt is a sárga szín dominál. A szabad terek és a különleges zugos, játékteres kialakítások a megszokott udvari helyzetektől eltérő, újfajta kreatív használatot eredményezhetnek.

Az ingergazdag kültéri foglalkozások, mozgási lehetőségek biztosítása kisgyerekkorban kiemelt fontosságú. Helyes kialakítással, megfelelő anyaghasználattal, jól tervezett játszótéri elemekkel megfelelő mozgáslehetőséget biztosít a kicsik számára, kreatív játéktevékenységet biztosít, ugyanakkor ideális szocializációs színtér lehet még a koronavírus miatt bevezetett óvintézkedések mellett is.

Benyovszky-Géczi Zsuzsanna

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

[1] DÚLL Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. Budapest: L´Harmattan Kiadó, 2009, 293.

[2] DÚLL (2009): i.m., 267-268.

[3] DÚLL (2009): i.m., 295.

[4] DÚLL (2009): i.m., 296-299.

[5] FÜRDŐS Zsanett: A biztonságos távolság játszótere: Rimbin.  Építészfórum, 2020. https://epiteszforum.hu/fertozesmentes-jatszoter (Utolsó elérés: 2021. 05. 30.)