| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Holland példát követne az örökségvédelem

1/2

Cselovszki Zoltán, fotó: Kovács Olivér

Hirdetés
?>
Cselovszki Zoltán, fotó: Kovács Olivér
?>
1/2

Cselovszki Zoltán, fotó: Kovács Olivér

Holland példát követne az örökségvédelem
Épületek/Örökség

Holland példát követne az örökségvédelem

2013.03.04. 12:18

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Építészek, alkotók:
Cselovszki Zoltán

Vélemények:
4

Dosszié:

A Monumentenwacht a hollandoknál igencsak bevált. Itthon is bevetnék a műemlék-figyelő, szakértő csapatokat. Kovács Olivér írása.

„A műemlék épületek esetében a komolyabb hibáknak, a nagy költséget igénylő felújításoknak, javításoknak jól észrevehető előjelei vannak, évekkel korábban láthatóak az első károsodások, hiszen többnyire azért következik be a baj, mert ezeket nem orvosolják. Egy évről évre megismételt felülvizsgálattal azonban fel lehet hívni a tulajdonosok figyelmét az akkor még kisebb hibákra, azok kijavítási lehetőségeire, sőt arra is, milyen következményei lesznek, ha elmulasztják a javítást" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke. Hozzátette: ezek a szakértői csapatok Hollandiában a Monumentenwacht keretén belül már évtizedek óta nagyon jól működnek, a műemlék-tulajdonosok igényt tartanak a segítségükre és az odafigyelésnek hála mérhetően jobb lett a védett épületek általános állapota. Hiszen gyakran egy elmozdult cserép, eltömődött ereszcsatorna, kisebb vakolathiba vezet évek alatt több százezer forintos kárhoz.

Cselovszki Zoltán, fotó: Kovács Olivér
1/2
Cselovszki Zoltán, fotó: Kovács Olivér

„A szakértői csapatok átvizsgálják az ingatlant pincétől a padlásig, majd írásos jelentést kap a tulajdonos. Ebben szerepelnek a fellelt hibák, valamint az is, hogy azok miként javíthatók ki, illetve milyen következményekkel jár, ha ezt elmulasztja. Azonban nem büntetnek, nem a felsőbb hatalom megrovását érzi a gazda, hanem segítséget kap. Azt hiszem, erre van a legtöbbször szükség" - véli az elnök.

Ugyan az örökségvédelem újrahangolásának gondolata többször is felmerült az elmúlt évtizedben, most csaknem a gyakorlati megvalósítás küszöbére ért a szemléletváltás. Március 6-án Egerben tartanak majd konferenciát a szakemberek városi önkormányzatok részvételével. A nemzetközi tanácskozás apropója a HERMAN-projekt, amelynek a célja a fenntartható és hosszú távú örökséggazdálkodási modellek összegyűjtése és tesztelése. A 2012 és 2014 között megvalósuló projektet kifejezetten városi környezetben tesztelik, ennek bemutatására a konferencia résztvevői számára szakmai bejárást tartanak majd az Eszterházy Károly Főiskola, vagyis a Líceum épületében.

A Forster Központ a projekten belül a Monumentenwachtot, vagyis a magyar viszonyokhoz szabott Műemlék-figyelő szolgálatot, valamint a „Talking Monuments"-et, az örökségi értékek számbavételét, a helyi lakosság bevonásával történő kreatív bemutatását valósítja majd meg pilot jelleggel Egerben az elkövetkező hónapokban. Mindez példája lehet annak az elnök szerint, hogy az örökségvédők igazán partneri viszonyt alakítsanak ki a tulajdonosokkal, üzemeltetőkkel.

szöveg, fotó: Kovács Olivér
forrás: műemlékem.hu

Vélemények (4)
Szigethy Balázs
2013.03.23.
20:56

Imádnivaló, amikor valaki azt gondolja, hogy feltalálta a "spanyolviaszt". Egy évtizede zajlanak már próbálkozások szakmai berkekben a holland minta átvételére itthon is, azonban a kerékkötő eddig is leginkább az állami akarat és támogatás hiánya volt. Tőlünk nyugatabbra egyébként a szótárban is szerepel a módszer, nem kell elmenni Hollandiáig, megfigyelhetjük a Denkmalschutz és a Denkmalpflege közötti különbséget a német nyelvben, itthon a szakirodalomban a műemlékvédelem mellett nem túl elterjedt kifejezés a műemlékgondozás.

Először is célszerű megvizsgálni az anyagi forrásokat. A holland minta esetében a tagok (ha hívhatjuk így a műemlékgondozásban résztvevő tulajdonosokat) meghatározott díj befizetése mellett vehetik igénybe a szolgáltatást, ami számukra meglehetősen hasznos, hiszen szakemberek elvégzik az épület ellenőrzését, javaslatot tesznek a beavatkozásra, majd a tulajdonos intézkedhet a javítást, helyreállítást illetően. Ez a rendszer olyan tulajdonost feltételez, aki gazdája az épületének és tenni is akar a megóvása érdekében. Idehaza azonban nem az a legnagyobb probléma, hogy a tulajdonos ne lenne tisztában az épület állapotával, hanem egész egyszerűen nem tudja vagy nem is akarja elvégezni a szükséges beavatkozásokat. A műemlék-felügyelőknek ugyanis eddig se az volt a hobbija, hogy bírságcsekkeket küldözgessenek a tulajdonosoknak, hanem az esetek többségében tanácsadó munkával kezdődött a kapcsolatfelvétel. Ugyanakkor a jogalkalmazó a jogalkotó akarata alapján kénytelen ellátni a munkáját, így amikor az örökségvédelmi törvény és a kapcsolódó bírságrendelet minden illegális (értsd: jó vagy rossz, de engedély nélküli) beavatkozást bírsággal szankcionál, akkor meglehetősen álságos azt állítani, hogy az eddigi műemlékes világrend azért volt rossz, mert a felügyelők bírságoltak.

Látni kell azt is, hogy melyik épületek azok, amik a legrosszabb állapotban vannak. A (magán)tulajdonosok nagy része ugyanis - néha félresikerült jószándékkal -, de igyekszik megóvni az ingatlana állagát. A leglepusztultabb házak továbbra is állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak, esetleg meghatározott gazdasági érdekeltségű személyek birtokolják pénzügyi manipulációs vagy "ingatlanfejlesztési" (értsd: lebontom és jöhet a soklakásos) célzattal. Ezeken a házakon nem segít se Monumentenwacht, se Denkmalpflege. A magántulajdonosok esetében viszont segítene a szakma által szintén évtizede hangoztatott állami anyagi szerepvállalás (legalább a műemléki többletköltség elismerése), ami nem egyes kiemelt projektekre elköltött milliárdokat kell jelentsen, bőven elegendő lenne némi adókedvezmény vagy célzott (és használható) pályázat.

Azért köszönöm, jót derültem ezen a dilettáns nyilatkozaton.

Szigethy Balázs

Pákozdi Imre
2013.03.24.
07:08

@Szigethy Balázs: Önkéntes wachtként jelentem: máris kopik Győr gyönyörűen rendbehozott bel- és óvárosa, sápad Eger főtere a környező utcákkal és - bár kevésbé - a Budai Vár Polgárvárosa is. A közös ok a magánerő, a középosztály szinte teljes hiánya. Az állam és annak égi mása, az önkormányzat 25 évnként bemázolja az omló-bomló-romló téglákat, aztán jöhet a soros eső, német műemlékvédelmi szakszóval a Schnurregen, ami majd lemossa a friss színeket: és nem jő a gondos gazda tavasszal, hogy kiigazítsa a kopásokat... Akár Schutz, akár Pflege, az nem lehet csak közösségi feladat. (Persze, a nagy, közösségi célú épületek esete más.) Az utcaképet meghatározó, kis műemlékek esetében azonban a közösség csupán támogassa a gondos magánost - ez működik. Minden más kegyes csalás, Patyomkin-szerű díszletezés.

FenyvesiHK
2013.03.24.
09:37

@Pákozdi Imre: Az első millióját bármilyen eszközzel megszerző, újraéledő kapitalizmus szitokszóként terjesztette a műemlékvédelmet, mint felesleges akadályt a tőke virágzása ellenében. Amikor nálunk az épített emlékek sorsa a látványos felújításokon kívül aggasztóan kezd alakulni és fogynak az eziránt érdeklődők is, furcsa fintorként egyenesen Burgundiából keresi meg a magyar BME Építészettörténeti és Műemléki tanszékét egy komoly francia civil szervezet, amelyik éppen most veszi lajstromba el nem felejthető és el nem pusztítható emlékeit. Nem állam, nem hatóság, nem szakmai ügybuzgalom, csak a civilek, a burgundok. Mert nekik valamiért fontos, hogy Kr. u. 4 évszázaddal őseik, akik levándoroltak ide a messzi skandináv vidékekről, mit építettek és azt a most élők hogyan őrizzék. Monumentenwacht ez a javából. És a franciák innen visznek diákokat, tanárokat, mert úgy hírlik Európában, hogy mi értünk az efféléhez.A spanyolviasz fel van találva és DLA Daragó László többirányú tapasztalatairól tudna beszámolni a burgundiai akciók kapcsán.

“A Forster Központ a projekten belül a Monumentenwachtot, vagyis a magyar viszonyokhoz szabott Műemlék-figyelő szolgálatot, valamint a „Talking Monuments”-et, az örökségi értékek számbavételét, a helyi lakosság bevonásával történő kreatív bemutatását valósítja majd meg pilot jelleggel Egerben az elkövetkező hónapokban. Mindez példája lehet annak az elnök szerint, hogy az örökségvédők igazán partneri viszonyt alakítsanak ki a tulajdonosokkal, üzemeltetőkkel.”

Milyen szépen hangzana ez magyarul.

Lefordítva:projekt=egri konferencia

Monumentenwacht=leegyszerűsítve TMK(tervszerű megelőző karbantartás)

Ez a legbillegősebb tégla az építményben, a magyar közfelfogástól távoli, idegen elem,talán történelmi gyökerekkel, miért hozzuk rendbe, ha holnap elveszik vagy ha szebb, több adót vetnek ki rá…stb.

Talking Monuments=beszélő műemlékek

Amit erről lehet tudni ez egy újfajta műemléktanulás-viszonyulási (pedagógiai)módszer, vajon itt hogy kell értenünk?

“Helyi lakosság bevonásával kreatív jelleggel”

Ez vajon mit jelenthet magyarul? Mari néni amint kreatív jelleggel….?

Pilot=kísérleti

“Pilot”  ez így sokkal tudományosabb vagy nem beszélni magyar a tudatlan tömegekkel?

A “partneri viszonyban” az asztal másik oldalán ülőkről ha részletesebben szólna ez a”projekt”-ismertető sokkal többet tudnánk meg a lehetőségekről.Pl. hogy kik ezek a tulajdonosok, üzemeltetők manapság, mert abból már lehetne valamit kitalálni.

Persze minden megmozdulásnak örülni kell,akármilyen fellengzős a megfogalmazás,hátha kisül belőle valami eredmény.Alapvetően ennek drukkolunk kreatív pilot jelleggel wachtolva.

Hogy ez a védelmi dolog mennyire hozzáállás kérdése, egy aprócska példa a közelmúltból. Helyszín Szigliget írók Alkotóháza, műemlék Esterházy kastély, idő a 80-as évek. Akkoriban a könyvelésben alkalmazott közgazdasági szentháromság szerint (beruházás, nagyjavítás, karbantartás) kapott pénzt az állami tulajdonú ingatlan mindenkori kezelője. Ezek a pénzek már akkor is csak csordogáltak, így remény sem volt arra, hogy a nagyforgalmú kastély terjedelmes folyósóit megfelelő időben kifestessék, legalább javítás szinten. A ház életrevaló gondnoknője ezért minden tavasszal elindította a személyzetet hypós-vizes vödrökkel és ecsetekkel. A fehér diszperzites falakon egymás után tűntek el a koszfoltok, kisebb sérülések. Húsvétra ragyogott minden. Pedig a világ még mit sem hallott a Monumentenwachtról.

Pákozdi Imre
2013.03.25.
17:44

@FenyvesiHK: Javaslom a Fehérvárcsurgón lévő Károlyi kastély jó példájának követését. Állami és EU-s pénzen újjáépített, a Károlyi család által berendezett, részint lakott és üzemeltetett kastély. Példás rend, fűtés, szálloda, étterem - persze, télidőben takaréklángon. A toronyórát a Tissot cég hozatta rendbe, a függönyöket egy francia textilgyár szponzorálta, a kivitelezést a kastélyban lakó Károlyi grófnő vezette. A park is szép. A Nádasdyak csak álmodhatják ilyennek Nádasladányt.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.