Nézőpontok/Vélemény

Hova tovább, északi építészet? - a svéd, finn és norvég pavilon

1/12

In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon

?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
?>
1/12

In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon

Hova tovább, északi építészet? - a svéd, finn és norvég pavilon
Nézőpontok/Vélemény

Hova tovább, északi építészet? - a svéd, finn és norvég pavilon

2017.01.03. 09:10

Vajon eléri-e, elérte-e már az északi építészet a teljes potenciálját? Hol tart most, és vajon mi vár még rá? A 2016-os Építészeti Biennálén Svédország, Finnország és Norvégia közös pavilonja ezekre a kérdésekre kereste a választ, miközben 300 oldalon bemutatta az északi államok építészeti értékeit. Molnár Anna írása.

Az ‘In Therapy: Nordic Countries Face to Face’ elnevezésű kiállítást mutatta be 2016-ban Svédország, Finnország és Norvégia közös pavilonja. A tárlat szembeállítja az eltérő múlttal, kultúrával, attitűddel rendelkező, de közös társadalmi kihívásokkal szembenéző északi államok építészetét, és nyíltan foglalkozik az országok konkrét építészeti megnyilvánulásaival kortárs, 2008-2016-ban megépült projektek bemutatásával. A terápia célja, hogy feltárja a konfliktusokat és kapcsolatokat az északi építészet és a társadalom között, és a látogatókat is bevonja e kérdések megvitatásába. E párbeszéd kibontakoztatására egy kellemes közteret hoz létre a pavilon körül, amely a mélyebb megértést, reflektálást, elemzést szolgálja.

A kiállítás három fő kérdésre keresi a választ: Mi történt? Mi történik most? Mi vár ránk? "A legközvetlenebb lehetséges elemzést a konkrét megnyilvánulás adja. [...] Minden kiválasztott projekt a skandináv szellemet testesíti meg." - mondja David Basulto kurátor és James Taylor-Foster asszisztens kurátor.


In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
5/12
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon



Szembetűnő, hogy a pavilon építészeti rajzok, modellek helyett a tér középpontjában elhelyezkedő fa építménynek és az elmélkedést szolgáló kényelmes ülőhelyeknek adott csupán teret. Az építményt körüljárva, megmászva fedezhették fel az oda látogatók a kiállítás tartalmát egy látványos, játékos, vizuálisan megnyerő élmény részeseiként. Ez nem igényelt teljes figyelmet, megértést, inkább az elgondolkodtatás, izgalmas felfedezés volt a célja. Csak annyi információt közölt, amennyit a látogató befogadni szeretett volna. A látogatók saját katalógust állíthattak össze az őket megragadó projektekt röviden bemutató papírok összegyűjtésével.

A pavilon vizuálisan feszültséget keltett - a lépcsőzetesen emelkedő fa gerendákból álló csonka gúlán színes, piros, kék, zöld papírtömbök feküdtek, lapjaik mind egy-egy projektet tartalmaztak, tükrözve az északi államok jelenlegi építészeti állapotát. A 300 féle projektet bemutató papírtömbök kettős feladata egyrészt a méltán népszerű és elismert északi államok építészeti értékeinek, annak széles választékának bemutatása, ugyanakkor a kialakuló trendekkel kapcsolatos jelenlegi állapot és az építészeti hierarchia társadalmi kapcsolatának felfedése is.


In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
9/12
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon



A háromoldalú besorolás (piros, kék, zöld) absztrakt értelmezése Abraham Maslow 1954-es társadalmi szükségletek hierarchiájának modelljére hivatott reflektálni. A csonka piramis hierarchiát jelképezve mutatja be a kollektív és egyéni építészeti identitást. A piramis építőkövei:

  • Foundation" - gondoskodik a társadalom alapvető szükségleteiről (lakóépület, menedék, egészségügyi, oktatási létesítmények)
  • Belongings" - az állami beruházások, közterületek, kulturális intézmények, irodaházak, infrastrukturális beruházások projektjeit mutatja be
  • Recognition" - olyan építészet, mely felismeri, megbecsüli és értékeli a skandináv társadalom sajátos egyéni világnézetét, építészeti értékeit (műemlékek, kilátók)

A piramis csúcsa a „Self-actualisation", az önmegvalósítás, beteljesedés, amely a piramis hiányzó részét képezi. Ennek definiálása nehéz feladat, többféle értelmezés lehetséges. Vajon eléri-e, vagy elérte-e már az északi építészet a teljes potenciálját? A csonka piramis utalhat gazdasági és társadalmi változásokra, a jövőbeli kihívásokra vagy egyfajta stagnálásra az északi építészetben, melyben a fiatal építész küzd, hogy létrehozza saját identitását, de elhagyja a hazáját, külföldön dolgozik vagy már feladta az áttörést.


In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon
10/12
In Therapy: Nordic Countries Face to Face - a 2016-os skandináv pavilon



Más megközelítés szerint a piramis hiányzó csúcsa utalhat az épületre, amely teret ad a pavilonnak, amely az északi építészeti értékek ünneplésének, beteljesedésének szimbóluma. Fontos megjegyezni, hogy az északi építészetre az 1950-es és 60-as években megjelenő modern esztétika még ma is nagy hatással van. Maga a pavilon az északi építészet tipikus példája - nyers vasbeton szerkezetű, karcsú támasztékok, lombkorona, modernista, letisztult stílus, melyet a norvég építész Sverre Fehn tervezett 1959-ben. A pavilon középpontjában lévő élő fákat a piramis installációja elfedi, a lépcsős kialakítás pedig lehetővé teszi, hogy felmásszunk a pavilonra és megérintsük a mennyezetet.

De vajon van-e tovább, kell-e tovább? Ennek megértése a látogatók feladata.
Összefoglalva az északi országok pavilonja összetett, fontos kérdéskörök megvitatására alkalmas diskurzus helye. E pszichoanalízisen keresztül érthetjük meg az északi építészeti irányt, identitást kortárs projektek feltárásán keresztül - de vajon elérte már az északi építészet a teljes potenciálját, a beteljesülést? A pavilon vitatott felvetéseinek mondanivalója a látogatók egyéni elgondolásait, értelmezését várja.

Molnár Anna


A cikk eredetileg "Hova tovább, skandináv építészet? - a svéd, finn és norvég pavilon" címmel jelent meg. Magyarországon általában a skandináv országok közé sorolják Finnországot (és még Izlandot) is, viszont valójában csak Dánia, Norvégia és Svédország tekinthetők skandináv országoknak. Amennyiben Izland és Finnország is csatlakozik hozzájuk, már északi országokról beszélünk. A fogalmak pontos használata érdekében a cikk címét ennek megfelelően módosítottuk.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk