Programok

Hová vezet a Népszínház utca?

2014.11.05. 12:37

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Kortárs Építészeti Központ (helyszín), Kortárs Építészeti Központ

Helyszín:
Kesztyűgyár Közösségi Ház / VIII. ker.

Esemény kezdete:
2014.11.14. 08:30
Esemény vége:
2014.11.14. 18:00

Hová vezet a Népszínház utca? Hágai gondolatok az utcarehabilitációról. Előadás és szakmai workshop.

Kesztyűgyár, Bp. 1084, Mátyás tér 15.
A részvétel ingyenes, regisztrációhoz között. Regisztráció itt!

A Népszínház utca Budapest egyik legellentmondásosabb utcája. Hagyományosan a városba érkezők első megállója, az utca számos kulturális és etnikai csoportnak ad otthont, mégsem tud eléggé profitálni kulturális sokszínűségéből. Miközben a Teleki tér és környéke számos új kulturális és szociális központtal és egy közösségi tervezésben megvalósított parkkal gazdagodott, az egykor virágzó kereskedőutca hírét még mindig leromlott közterek, felújításra szoruló épületek, üres üzletek és látványos társadalmi konfliktusok rontják.

A november 14-én a Kortárs Építészeti Központ és a Roeleveld-Sikkes építésziroda által szervezett workshop célja a helyi szervezetekkel, tervezőkkel, döntéshozókkal és nemzetközi szakértőkkel megvizsgálni az utca lehetőségeit, megrajzolni jövőképeit, azonosítva a környék átalakulásának lehetséges forgatókönyveit: Milyen eszközök állnak rendelkezésre az utca kiskereskedelmének felvirágoztatására? Milyen szerepe lehet a Népszínház utcában a helyi vállalkozásoknak, hagyományos mesterembereknek és vendéglátásnak? Hogyan fogathatóak vissza a turizmus bevételei a környék infrastruktúrájába és szolgáltatásaiba? Hogyan őrizhető meg az utca kulturális sokfélesége a társadalmi konfliktusok enyhítése mellett?

A workshop során a résztvevők megismerkednek egy hágai utcarehabilitáció részleteivel és eredményeivel, majd megvizsgálják a Népszínház utca problémáit és lehetőségeit, különös tekintettel az innovatív szakmai-lakossági együttműködési formátumokra, szabályozási keretekre, a tematikus utcák előnyeire és hátrányaira, a rehabilitáció finanszírozási modelljeire. A workshop célja olyan fejlesztési forgatókönyvek kidolgozása, amelyek perspektívákat nyújtanak az utca kiskereskedelmének fejlesztéséhez, az üres üzlethelyiségek hasznosításához, a lakosság és a helyi szociális-kulturális szereplők bevonásához, új lakossági és turisztikai szolgáltatások kidolgozásához, illetve az utca vonzerejének javításához.

A workshop vendégei Manish Dixit és Hedwigis Verheijen, a Hágai Önkormányzat (Hollandia) munkatársai, a hágai Paul Krugerlaan rehabilitációjának tervezői.

Manish Dixit 20 éve, ingatlanfejlesztőként kezdte karrierjét. Számos nagyléptékű lakásépítési és kereskedelmi fejlesztési projektben vett részt. Az elmúlt évtizedben leginkább társadalmi problémáktól sújtott, rosszul működő városi területek rehabilitációján dolgozott: munkájában kiemelt fontosságú a közösségi részvétel és a helyi társadalmi-gazdasági folyamatok elősegítése a fizikai átalakulás által.

Hettie Verheijen 23 éve dolgozik a város- és köztérfejlesztési projektekben. A Hágai Önkormányzat Terület- és projektmenedzsereként a hágai Transvaal negyedben (és a Paul Krugerlaan-on) zajló, ingatlanfejlesztési, köztéri, közlekedési és gazdasági dimenziójú projektek koordinátora. Itt közvetítő szerepet játszik az önkormányzat, a különböző önkormányzati osztályok és külső szereplők (ingatlantulajdonosok, fejlesztők, lakók) között.

A Paul Krugerlaan Hága Transvaal nevű negyedében található. Az utca a 20. század elején lakóövezetként épült, de földszinti lakásait már az utca első évtizedében elkezdték boltokká alakítani. Az 1980-as években az első suriname-i, török és marokkói bevándorlók itt nyitották meg üzleteiket. Az ezredfordulóra az utcában mintegy 150 üzlet működött, száznál is több ingatlantulajdonossal. A csökkenő befektetési kedv nyomán az üzletek és a környék állapota romlott, a látogatók és vállalkozók száma megcsappant, az üzletek és közönségük diverzitása csökkent. 2009-ben a hágai önkormányzat integrált rehabilitációs folyamatba kezdett, hogy megállítsa a környék romlását: a projekt eredményeképpen az utca visszanyerte vonzerejét, új vállakozókat és üzleteket csábítva a negyedbe.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk