Hővisszanyerős szellőzés

Az ablaknyitással történő szellőzés korszerűtlen és sajnos nem is hatékony. Kutatások bizonyították, hogy ablaknyitás után 20-30 perccel a mért CO2 szint már újra határérték fölé emelkedik, ezért - ha fontos a terek egyenletes friss levegővel való ellátottsága -, korszerűbb megoldást kell választani. Egy magas minőségű teljes hővisszanyerő szellőztető rendszer bekerülési ára 1,5-2 millió forint körül mozog.

Szellőzés ablaknyitással?

Egy felnőtt friss levegő igénye 20- 40 m³/h. A Nyugat-Európában használatos szabványok szerint (DIN EN 1946-6) a lakóépület tervezőjének ezt a friss levegő mennyiséget valamilyen módon biztosítania kell, és a szellőzés módszeréről írásban nyilatkoznia kell (pl. Németország, Lüftungskoncept). Ha az épületbe új nyílászárókat szereltek, a lakás szellőzése elégtelen. Sem a lakásban keletkező pára nem jut ki, sem a lakók nem jutnak elég friss levegőhöz (a CO₂ szint túl magas). Rengeteg külföldi, és több magyar vizsgálat is alátámasztja, hogy az ablaknyitás csak rövid ideig állítja helyre a friss levegőt. Az ablaknyitás után 20-30 perccel a mért CO₂ szint már újra határérték feletti. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szellőzés intenzitása nem igazodik a valós szellőzési igényekhez. Vagy túl alacsony (szélcsend) vagy túl intenzív (erős szélhatás). Fokozottan légtömör épületbe ezért gépi szellőzés szükséges. A „természetes", azaz a szélhatáson alapuló szellőzési módszerek vagy a fűtött/hűtött levegő felesleges pazarlásával járnak (túlszellőzés), vagy a pára, VOC, CO₂ és egyéb beltéri szennyezők feldúsulásához. A helyzet annál rosszabb, minél inkább légtömör az épület, illetve minél több személy lakik minél kisebb lakótérben. Itt nem térek ki az ablaknyitással járó egyéb potenciális problémákra, mint a zaj és por bejutása, és a vagyonvédelmi kockázatok.

A fő ellenségek: a penész és az egészségtelen levegő

Ha a lakótérben a páratartalom magas, akkor a kiváló u értékű falazat sem akadályozza meg a párát abban, hogy kicsapódjon. A kicsapódott pára a penész kialakulásának melegágya. A penész által okozott épületkárokra nem térünk ki, kevésbé köztudott viszont, hogy a penészgomba spórája különösen allergén anyag, egészségkárosító hatása igen nagy. A szellőzés hiányából eredő felhalmozódó pára nem csak a penészedés kockázatát növeli, hanem remek szaporodási feltétel a vírusoknak, baktériumoknak is. A magas széndioxid szint hatása a bágyadtság, kialvatlanság, a koncentráció zavara (iskolák!). Itt nem térünk ki a beltéri levegő egyéb szennyező biológiai és kémiai komponenseire, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az elégtelen szellőzés miatt ezek a komponensek feldúsulnak, és egészségkárosító hatásuk kifejti hatását.

Megoldás: kontrollált szellőzés

Évszázadokig a „megoldást" a lakóterek szellőzésére a rossz ablakok résein bejutó-kijutó levegő, az épület szerkezeteinek kisebb résein bejutó-kijutó levegő jelentette, és a lakótérben használt kályhák, kemencék, egyéb tüzelőberendezések kéményében jelentkező huzathatás jelentette. A XXI. századra az ilyen típusú épületek építése megszűnt. A korszerű építőanyagok és technológiák az épületet légtömörré teszik. A pára és a rossz levegő felhalmozódása garantált, és ezen nem segít az ablakok ötletszerű nyitogatása. A megoldás a valós szellőzési igényekhez igazodó gépi szellőzés, amely a külső szélhatástól független, automatikusan igazodik a lakás CO₂ szintjéhez.

Lakótérben gépi szellőzést megvalósíthatunk hővisszanyeréssel vagy anélkül. Minden esetben energiatakarékos ventilátorról beszélünk, amely az elhasznált-párás levegőt elszívja a keletkezés helyén (vizes helyiségek) és friss levegőt juttat a tartózkodás helyiségeibe (hálószoba, dolgozószoba, stb). A levegő tisztítható légcsatornákon keresztül jut a helyiségekbe.

Épületenergetika

Bár az épületenergetika külön szakterület, mégis minden építőiparban dolgozó szakembernek tisztában kell azzal lennie, hogy az épületenergetikai követelmények szigorodása valóságos forradalmat indított el az elmúlt években Nyugat-Európában. Az energiatudatosság a sokadik szempont közül előreugrott a legfontosabb szempontok közé. Magyarország ugyan kissé lemaradt ebben a „forradalomban", mégis egyértelmű a törekvés a kormányzat, a szakmai szervek, sőt az építtetők irányából is: alacsony rezsijű házakra van szükség!
Míg 10-15 éve egy családi ház hőveszteségét durván háromnegyed- egynegyed arányban képviselte a transzmissziós-filtrációs hőveszteség, az u értékek folyamatos csökkenésével ez az arány ma akár fele-fele is lehet. Ez azt jelenti, hogy a filtrációs hőveszteség csökkentésében hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. A filtrációs hőveszteség egyetlen eszközzel csökkenthető, ez a hővisszanyerő.

2021-tól kizárólag csak olyan épület kap lakhatási engedélyt, amely kielégíti a „közel nulla" energiaigényt, ezért az építész társadalomnak is birtokában kell lennie annak az eszközrendszernek, amely segítségével ezzel a kihívással szembenézhet. Nem lehetséges már az elmúlt évtizedekben rögzült eszközökkel operálni, például egy műleírásban a „helyiségek szellőzése természetes úton biztosított" mondattal elintézni. Egyrészről ez a mondat már nem lehet igaz, másrészről az elmaradt gépi szellőzés következménye egy nehezen élhető, egészségtelen épület, rosszabb esetben a penészedésből adódó konkrét épületkár. A „közel nulla" energiaigény hővisszanyerés nélkül egyáltalán nem, vagy csak ésszerűtlen és nehezen kivitelezhető kompromisszumokkal kivitelezhető.

Építészet és épület szellőzés

Ezen írásnak nem témája annak a tendenciájának vizsgálata, amely szerint az építész felelőssége egyre nagyobb. Míg a múltban az épületenergetika és épületgépészet sokszor „szükséges rossz" elemként jelent meg az épületek megalkotásakor, addig a jövőben ezen szakágak integrálása az építész gondolkodásmódba elengedhetetlen lesz. Egyáltalán nem arról van szó, hogy az építész fűtést vagy szellőzést méretezzen - inkább arról, hogy az építész lássa át például a hővisszanyerésnek az épület energiamérlegre gyakorolt nagyságrendjét, illetve ismerje a homlokzatot- épületburkot- alaprajzot érintő hatásokat. Ezek rendkívül egyszerűek:

• Homlokzat: a hővisszanyerő gép számára friss levegőt kell biztosítani, ez a levegő a homlokzaton elhelyezett rácson át kerül az épületbe a géphez. A homlokzaton keresztül kerülhet kidobásra az elhasznált levegő is.
• Tetőhéj: A friss levegő bevezethető, az elhasznált levegő kivezethető az épületből a tető fölé is, tetőátvezető idom segítségével.
• Alaprajz: A hővisszanyerő gép általában fali kivitelű, egyes esetekben mennyezetre függesztett. A hővisszanyerő gép mindig az épületen belül kap helyet (gépészeti helyiség, mosókonyha, garázs, gardrób, stb).
  
  

Mennyibe kerül ez az építtetőnek?

Hővisszanyerés nélkül a bejövő friss levegő felmelegítéséről a fűtési rendszer gondoskodik. A helyes kérdés inkább az, hogy mennyibe kerül a hővisszanyerés elhagyása. Mivel a filtrációs veszteség akár 40-45% része is lehet a teljes hőveszteségnek, a megtakarítás jelentős. A hővisszanyerés nem csak az üzemeltetéskor, hanem már a beruházáskor is jelent megtakarítást, hiszen jóval kisebb teljesítményű fűtési-hűtési rendszert szükséges beépíteni. További megtakarítást jelenthet a bukó-nyíló vasalat megvásárlása minden egyes ablak számára. Az ablakok egy része készülhet fix kivitelben, hiszen a nyitás funkcióra nincs szükség.

Hővisszanyerés esetén a lakók belépő friss levegője a hővisszanyerőben melegszik fel, további fűtési energia elhasználása nélkül. Az épülettel közölt hőenergia tehát nem kerül végül az utcára, hanem „visszanyerődik" a hővisszanyerő gépben. Mindennek az „ára" két alacsony fogyasztású ventilátor működése.

Egy magas minőségű teljes hővisszanyerő szellőztető rendszer bekerülési ára 1,5-2 millió forint körül mozog (2016, Zehnder). Az egészségre gyakorolt hatások nem fejezhetők ki forintokban. Mennyibe kerülhet egy pihentető alvás a friss levegőn? Mennyibe kerül, ha teljesen kizárható az utca zaja és pora? Mennyibe kerül egy pollenallergiásnak egy pollenmentes környezet?

Zehnder, szakértő a lakótér szellőzésben

A Zehnder 1895-ös alapítású svájci cégcsoport, a 90-es évek közepe óta foglalkozik a lakótér szellőzési megoldások fejlesztésével. A 2010-es évekre a cégcsoport a nyugat-európai piac vez ető szereplőjévé vált. Rengeteg innovatív megoldással, technológiával, a lakótér szellőzés minden szegmensére kínál megoldást a kislakások felújításától a passzívház épületeken át a társasházakig.

Kérjen további információt a magyarországi képviselettől:

• Zehnder Group Deutschland Gmbh Magyarországi Képviselet
• Tóth István
• Email: istvan.toth@zehndergroup.com
• Telefon: 30-268-7010

//