Technológia

Hővisszanyerős szellőzés

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

Hővisszanyerős szellőzés
Technológia

Hővisszanyerős szellőzés

2017.01.12. 10:39

Cikkinfó

Cég, szervezet:
Zehnder

Vélemények:
1

Az ablaknyitással történő szellőzés korszerűtlen és sajnos nem is hatékony. Kutatások bizonyították, hogy ablaknyitás után 20-30 perccel a mért CO2 szint már újra határérték fölé emelkedik, ezért - ha fontos a terek egyenletes friss levegővel való ellátottsága -, korszerűbb megoldást kell választani. Egy magas minőségű teljes hővisszanyerő szellőztető rendszer bekerülési ára 1,5-2 millió forint körül mozog.

Szellőzés ablaknyitással?

Egy felnőtt friss levegő igénye 20- 40 m3/h. A Nyugat-Európában használatos szabványok szerint (DIN EN 1946-6) a lakóépület tervezőjének ezt a friss levegő mennyiséget valamilyen módon biztosítania kell, és a szellőzés módszeréről írásban nyilatkoznia kell (pl. Németország, Lüftungskoncept). Ha az épületbe új nyílászárókat szereltek, a lakás szellőzése elégtelen. Sem a lakásban keletkező pára nem jut ki, sem a lakók nem jutnak elég friss levegőhöz (a CO2 szint túl magas). Rengeteg külföldi, és több magyar vizsgálat is alátámasztja, hogy az ablaknyitás csak rövid ideig állítja helyre a friss levegőt. Az ablaknyitás után 20-30 perccel a mért CO2 szint már újra határérték feletti. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szellőzés intenzitása nem igazodik a valós szellőzési igényekhez. Vagy túl alacsony (szélcsend) vagy túl intenzív (erős szélhatás). Fokozottan légtömör épületbe ezért gépi szellőzés szükséges. A „természetes", azaz a szélhatáson alapuló szellőzési módszerek vagy a fűtött/hűtött levegő felesleges pazarlásával járnak (túlszellőzés), vagy a pára, VOC, CO2 és egyéb beltéri szennyezők feldúsulásához. A helyzet annál rosszabb, minél inkább légtömör az épület, illetve minél több személy lakik minél kisebb lakótérben. Itt nem térek ki az ablaknyitással járó egyéb potenciális problémákra, mint a zaj és por bejutása, és a vagyonvédelmi kockázatok.

A fő ellenségek: a penész és az egészségtelen levegő

Ha a lakótérben a páratartalom magas, akkor a kiváló u értékű falazat sem akadályozza meg a párát abban, hogy kicsapódjon. A kicsapódott pára a penész kialakulásának melegágya. A penész által okozott épületkárokra nem térünk ki, kevésbé köztudott viszont, hogy a penészgomba spórája különösen allergén anyag, egészségkárosító hatása igen nagy. A szellőzés hiányából eredő felhalmozódó pára nem csak a penészedés kockázatát növeli, hanem remek szaporodási feltétel a vírusoknak, baktériumoknak is. A magas széndioxid szint hatása a bágyadtság, kialvatlanság, a koncentráció zavara (iskolák!). Itt nem térünk ki a beltéri levegő egyéb szennyező biológiai és kémiai komponenseire, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az elégtelen szellőzés miatt ezek a komponensek feldúsulnak, és egészségkárosító hatásuk kifejti hatását.


1/4



Megoldás: kontrollált szellőzés

Évszázadokig a „megoldást" a lakóterek szellőzésére a rossz ablakok résein bejutó-kijutó levegő, az épület szerkezeteinek kisebb résein bejutó-kijutó levegő jelentette, és a lakótérben használt kályhák, kemencék, egyéb tüzelőberendezések kéményében jelentkező huzathatás jelentette. A XXI. századra az ilyen típusú épületek építése megszűnt. A korszerű építőanyagok és technológiák az épületet légtömörré teszik. A pára és a rossz levegő felhalmozódása garantált, és ezen nem segít az ablakok ötletszerű nyitogatása. A megoldás a valós szellőzési igényekhez igazodó gépi szellőzés, amely a külső szélhatástól független, automatikusan igazodik a lakás CO2 szintjéhez.

Lakótérben gépi szellőzést megvalósíthatunk hővisszanyeréssel vagy anélkül. Minden esetben energiatakarékos ventilátorról beszélünk, amely az elhasznált-párás levegőt elszívja a keletkezés helyén (vizes helyiségek) és friss levegőt juttat a tartózkodás helyiségeibe (hálószoba, dolgozószoba, stb). A levegő tisztítható légcsatornákon keresztül jut a helyiségekbe.

Épületenergetika

Bár az épületenergetika külön szakterület, mégis minden építőiparban dolgozó szakembernek tisztában kell azzal lennie, hogy az épületenergetikai követelmények szigorodása valóságos forradalmat indított el az elmúlt években Nyugat-Európában. Az energiatudatosság a sokadik szempont közül előreugrott a legfontosabb szempontok közé. Magyarország ugyan kissé lemaradt ebben a „forradalomban", mégis egyértelmű a törekvés a kormányzat, a szakmai szervek, sőt az építtetők irányából is: alacsony rezsijű házakra van szükség!
Míg 10-15 éve egy családi ház hőveszteségét durván háromnegyed- egynegyed arányban képviselte a transzmissziós-filtrációs hőveszteség, az u értékek folyamatos csökkenésével ez az arány ma akár fele-fele is lehet. Ez azt jelenti, hogy a filtrációs hőveszteség csökkentésében hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. A filtrációs hőveszteség egyetlen eszközzel csökkenthető, ez a hővisszanyerő.

2021-tól kizárólag csak olyan épület kap lakhatási engedélyt, amely kielégíti a „közel nulla" energiaigényt, ezért az építész társadalomnak is birtokában kell lennie annak az eszközrendszernek, amely segítségével ezzel a kihívással szembenézhet. Nem lehetséges már az elmúlt évtizedekben rögzült eszközökkel operálni, például egy műleírásban a „helyiségek szellőzése természetes úton biztosított" mondattal elintézni. Egyrészről ez a mondat már nem lehet igaz, másrészről az elmaradt gépi szellőzés következménye egy nehezen élhető, egészségtelen épület, rosszabb esetben a penészedésből adódó konkrét épületkár. A „közel nulla" energiaigény hővisszanyerés nélkül egyáltalán nem, vagy csak ésszerűtlen és nehezen kivitelezhető kompromisszumokkal kivitelezhető.


4/4



Építészet és épület szellőzés

Ezen írásnak nem témája annak a tendenciájának vizsgálata, amely szerint az építész felelőssége egyre nagyobb. Míg a múltban az épületenergetika és épületgépészet sokszor „szükséges rossz" elemként jelent meg az épületek megalkotásakor, addig a jövőben ezen szakágak integrálása az építész gondolkodásmódba elengedhetetlen lesz. Egyáltalán nem arról van szó, hogy az építész fűtést vagy szellőzést méretezzen - inkább arról, hogy az építész lássa át például a hővisszanyerésnek az épület energiamérlegre gyakorolt nagyságrendjét, illetve ismerje a homlokzatot- épületburkot- alaprajzot érintő hatásokat. Ezek rendkívül egyszerűek:

  • Homlokzat: a hővisszanyerő gép számára friss levegőt kell biztosítani, ez a levegő a homlokzaton elhelyezett rácson át kerül az épületbe a géphez. A homlokzaton keresztül kerülhet kidobásra az elhasznált levegő is.
  • Tetőhéj: A friss levegő bevezethető, az elhasznált levegő kivezethető az épületből a tető fölé is, tetőátvezető idom segítségével.
  • Alaprajz: A hővisszanyerő gép általában fali kivitelű, egyes esetekben mennyezetre függesztett. A hővisszanyerő gép mindig az épületen belül kap helyet (gépészeti helyiség, mosókonyha, garázs, gardrób, stb).

Mennyibe kerül ez az építtetőnek?

Hővisszanyerés nélkül a bejövő friss levegő felmelegítéséről a fűtési rendszer gondoskodik. A helyes kérdés inkább az, hogy mennyibe kerül a hővisszanyerés elhagyása. Mivel a filtrációs veszteség akár 40-45% része is lehet a teljes hőveszteségnek, a megtakarítás jelentős. A hővisszanyerés nem csak az üzemeltetéskor, hanem már a beruházáskor is jelent megtakarítást, hiszen jóval kisebb teljesítményű fűtési-hűtési rendszert szükséges beépíteni. További megtakarítást jelenthet a bukó-nyíló vasalat megvásárlása minden egyes ablak számára. Az ablakok egy része készülhet fix kivitelben, hiszen a nyitás funkcióra nincs szükség.

Hővisszanyerés esetén a lakók belépő friss levegője a hővisszanyerőben melegszik fel, további fűtési energia elhasználása nélkül. Az épülettel közölt hőenergia tehát nem kerül végül az utcára, hanem „visszanyerődik" a hővisszanyerő gépben. Mindennek az „ára" két alacsony fogyasztású ventilátor működése.

Egy magas minőségű teljes hővisszanyerő szellőztető rendszer bekerülési ára 1,5-2 millió forint körül mozog (2016, Zehnder). Az egészségre gyakorolt hatások nem fejezhetők ki forintokban. Mennyibe kerülhet egy pihentető alvás a friss levegőn? Mennyibe kerül, ha teljesen kizárható az utca zaja és pora? Mennyibe kerül egy pollenallergiásnak egy pollenmentes környezet?


2/4



Zehnder, szakértő a lakótér szellőzésben

A Zehnder 1895-ös alapítású svájci cégcsoport, a 90-es évek közepe óta foglalkozik a lakótér szellőzési megoldások fejlesztésével. A 2010-es évekre a cégcsoport a nyugat-európai piac vez ető szereplőjévé vált. Rengeteg innovatív megoldással, technológiával, a lakótér szellőzés minden szegmensére kínál megoldást a kislakások felújításától a passzívház épületeken át a társasházakig.

Kérjen további információt a magyarországi képviselettől:

//

 

Vélemények (1)
liszkai
2021.12.06.
13:30

Keresek egy Wolf CLV 300 hővisszanyerős szellőztető szakembert,hogy kérdést tudjak feltenni.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk