Hungarosauna Hajdúszoboszlón

A jelenlegi Hajdúszoboszlói Strandfürdő kiegészítéseként egy szaunát tervezett Takács Gyula, melynél fontos szempont volt az ütemezhetőség, a fenntarthatóság és a bővíthetőség. A szauna épületén kívül az építész a környék tájépítészeti rendezésével is foglalkozott. 

Koncepció- és tájépítészeti terv a Hajdúszoboszlói Strandfürdő részét képező csónakázó tó dél-nyugati területének környezetrendezéséhez (Építészeti tervpályázat, 2019)

I. Tájépítészeti program

1. Közterület-használat, megközelítés, fókuszpontok

A közterület-használat jelenlegi súlypontját a Hajdúszoboszlói Strandfürdő (Hungarospa) területét déli oldalról határoló Szent István park képezi. Ez a nyáron virágágyásokkal tarkított, széles sétány látványosságokat kínál (pl. Harangház), valamint innen nyílik a strandterület és a gyógyfürdő főbejárata is. Télen a forgalom enyhébb, ugyanakkor a gyógyfürdő látogatói továbbra is itt fordulnak meg leginkább. Koncepcióm egy erre merőleges tengely megnyitását kínálja fel, épp azzal a céllal, hogy egy eddig kevésbé használt partszakaszt is bevonjunk a turisztikai vérkeringésbe. A javasolt tájépítészeti megoldás, a stégekkel és vízinövény kazettákkal kísért tóparti korzó tekintetében elsősorban nyáron, a szauna épülettel pedig egész évben képes biztosítani ezt a kitűzött célt. Fontos kiemelni azt is, hogy a szaunafunkció különösen alkalmasnak tűnik a nyári főszezon érdemi meghosszabbítására, gyakorlatilag egész évben állandó vendégforgalmat biztosítva. Erre jelenleg egyedül a fedett gyógyfürdő funkció alkalmas. Ennek tökéletes térbeli komplementere lenne a tervezési helyszínen kínált szaunázás, a szabadban történő hűtőzködési lehetőséggel és a tó felszínén úszó gyógyvizes medencével összekötve.

A csónakázó tó és környezete a megközelítés súlypontjaiban is jórészt a strandfürdő (nyári), illetve a gyógyfürdő (téli) szezonális jellegzetességeit követi. Ehhez az új funkció felkínálásával új forgalom jelenne meg a tervezési helyszínen. A József Attila utca irányából mind a korzót, mind a szaunát felfedezhetik a látogatók.

2. Terepmetszetek

A terepmetszetek segítségével a tájépítészeti koncepció négy olyan vetületét mutatom be, amelyek kapcsán a javasolt terv sokkal kedvezőbb helyzetet teremt a jelenleginél. A négy sorban – balra rendre a jelen helyzetet, jobbra a tervezett változásokat jelezve – elsőként a térfalak, másodjára a zajterhelés, harmadjára a burkolatok, végül pedig a biodiverzitás alakulását láthatjuk. Az átmetszeti ábrák alsó részén fekete hisztogramok jelölik az adott szempont mértékét/nagyságát/tömegességét.

A jelenlegi helyzetet a térfalak szempontjából a József Attila utca felőli kerítés jellemzi, a javasolt koncepció ezeket mind feloldja és mindössze a természetes térelválasztóként funkcionáló nádast tartja meg. A zajterhelés kapcsán a tervezési terület helyzete a meghatározó. A nyugati oldalon húzódó autóút forgalma konstans zajforrásként jelenik meg. Ez alapvetően a tervezési terület megnyitásával sem változna meg, ugyanakkor az általam javasolt térhasználat átmenetes jellege javulást idézhet elő, az ábrán jelzett sávban, elsősorban a kulisszáknak és a dézsás növénykazettáknak tulajdoníthatóan.

A burkolatok jelenleg a kerítésen túli autó- és kerékpárút, valamint járda, illetve a part menti sétány képében jelennek meg. Az új fejlesztés ebben változást hozna, amennyiben a tervezési területen belül a burkolt felületek át- és átszővik a ligetes sávot, valamint a kazettás vízinövények sávját, ezáltal átjárást biztosítva a tópart felé. Ebben az irányban tovább haladva először a fából készülő tóparti korzó, majd az ebből a víztükör felé nyúló három stég biztosít új minőséget a járófelületek jelenlegi állapotához képest.

A koncepció hangsúlyos eleme a biodiverzitás mértékének lehetőség szerinti növelése. Ez egyrészt a jelenlegi növényzeti adottságok megőrzésével, másrészt őshonos vízinövény fajok beültetésével érhető el. A javasolt növényfajok több-kevesebb vízzel való borítottságot igényelnek, amely a tó vízének segítségével biztosítható. Ez a korzó járófelülete alatt kis átvezető csatornákkal könnyen megoldható. Így várhatóan a tóban jelenleg élő gerinctelen és gerinces fajok egy része is sikeresen tudná belakni a dézsás növénykazetták formájában megjelenő új vizes élőhelyeket.

3. Növényzet

A téli bejárás során az alábbi fásszárú növényfajok egy vagy több egyedét azonosítottam a tervezési területen: közönséges platán (Platanus x acerifolia), erdei fenyő (Pinus sylvestris), fehér fűz (Salix alba), terülő borka (Juniperus sp.), közönséges nyír (Betula pendula), kislevelű hárs (Tilia cordata), továbbá különféle cserjék. A fák többsége a kerítés és a tóparti sétány közötti sávban, ligetes területet képezve helyezkedik el, néhány egyed pedig a sétány és a tó szegélye között él. A jelenlegi faállomány teljes körűen megőrzésre kerül. A ligetes sáv természetes védelmet nyújt a tó irányába, továbbá árnyékot biztosít, és hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához. A jelenlegi növényzet fontos részét képezi a tervezési terület szinte teljes hosszán végighúzódó partmenti nádas (Phragmites australis). A tóparti korzó e nádas előtt fut végig, és erről a tó felől zárt folyosóról három kiszögellés hatol be a tó vize felé. Ezek játékosságot kölcsönözve megtörik a korzó monotonitását, megpihenést és szemlélődést kínálnak, miközben a benapozás és az árnyék közötti választás lehetőségét is megadják. A nádas emellett számos gerinctelen és gerinces állatfaj számára biztosítja a megfelelő élőhelyet.

A korzó másik, út felőli oldalán dézsás növénybeültetések kapnak helyet. Ezek a kazetták olyan lágyszárú növényfajok bemutatását teszik lehetővé, amelyek hazai mocsári és tavi növénytársulások őshonos elemei. Vízellátásukat a korzó alatt kis csatornákon bevezetett tóvíz biztosítja. Díszítő funkciójuk mellett nyáron temperáló hatással segítenék a korzó, valamint a liget mikroklímáját. A látogatók pedig megismerhetnék ezen színes virágú, őshonos növényfajainkat. Az általam javasolt alábbi fajok mindegyike telepíthető, és élőhelyigényüket tekintve illenek a hajdúszoboszlói csónakázó tó partmenti biotópjába: mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári nefelejcs (Myosotis scorpioides), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), nyílfű (Sagittaria sagittifolia), réti füzény (Lythrum salicaria), sárga nőszirom (Iris pseuacorus), szibériai nőszirom (Iris sibirica), virágkáka (Butomus umbellatus).

A koncepció tehát átjárási lehetőséget kínál a tervezési helyszín adottságaiból kifolyólag egymással párhuzamosan kialakított sétaterületek között. Mindezt a választás lehetőségét felkínálva, a tópart felé csalogatva teszi, kihasználva a jelenlegi kulisszákat (liget, nádas) és újakkal bővítve azokat (dézsás növénykazetták, víztükör fölé nyúló stégek).

II. Építészeti program

1. Telepítés és kontextus

A tervezett épület a lineáris liget-, növénykazetta-, korzó-, és stég sávok fizikai lezárása. Az épület teljes tömegével lehatárolja a strand területét a megnyitott tóparti szakasztól, az építmény fő funkciója, a szauna pedig már a víz felett helyezkedik el. A szauna épület megközelíthető a fürdő területéről és a park felől is, és egész évben fogadja a vendégeket. A szezonhosszabbító szerepe felértékeli a területet és új fókuszpontot ad nemcsak a fürdőkomplexumnak, hanem a városnak és az országnak is.

2. Funkciók

A szauna épület magában foglalja az összes funkciót, amely egy szauna szeánszhoz elengedhetetlen: öltözők, zuhanyzók, szauna társalgó, ivóvíz, jég, só, természetes aromák. Emellett páratlan kilátásban és térélményben lehet részünk a szaunatérben, ahonnan rálátásunk adódik a part menti nádasra, a vízfelületre, és a parkra. Ez a funkció nem konkurál a jelenlegi Hajdúszoboszlói Strandfürdővel (Hungarospa), sokkal inkább fejleszti, kiegészíti, annak részeként működik. A gyógyvizes gőzkamra, az iható gyógyvíz és a tó felszínén úszó gyógyvizes medence új minőséget biztosít a szaunázásnak, amelyet csak itt, Hajdúszoboszlón élhetünk át: Hungarosauna.

A beruházás fontos szempontja az ütemezhetőség, a fenntarthatóság és a bővíthetőség. Alkalmazkodás a váratlan gazdasági helyzetekhez. Ez igaz a tájépítészeti és az építészeti elemekre is. A parton, és részben a vízben álló szaunaépület, valamint a hozzá csatlakozó úszó gyógyvizes medence a napozó dombbal egy egész évben használható új funkciócsoportot hoz a területre. Ugyanakkor az épület az úszó stég nélkül is működőképes. Ebben az esetben a végében egy kültéri merülő dézsa kapna helyet.

3. Szerkezet

Az épület fa pillérvázas szerkezetű kereszt-laminált áthidaló gerendázattal. A megújuló energiák felhasználása (napelemek a tetősíkokon) és a környezettudatos anyaghasználat (fenntartható erdőgazdálkodásokból származó fa alapanyagok) az épület ökológiai lábnyomát minimálisra csökkentik. A homogén módon, kívül-belül fával burkolt szoborszerű épület olyan, mint egy fatörzs.

4. Utcabútorok

A padok vonalvezetése illeszkedik a burkolatok ritmusához, alaprajzi megjelenésük egyforma: 1,5 méter szélesek, tehát alkalmasak a szabadidő kényelmes eltöltésére. Ugyanakkor okos funkciókkal vannak ellátva, van köztük vízszintes és törtvonalú, beépített vízcsappal rendelkező vagy éppenséggel télen fűtött, nyáron hűtött. Azt, hogy melyik pad pontosan milyen plusz funkciót kapjon közösségi tervezéssel döntenék el, ezáltal a helyiek sokkal inkább a magukénak érezhetik majd ezeket a tárgyakat és az új közterületet.

Takács Gyula
okleveles építészmérnök