Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Design/Formatervezés

Ichigo ichie – találkozunk, de csak egyszer ebben az életben

1/22

A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit

?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Ikebana Iskola kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
?>
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
1/22

A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit

Ichigo ichie – találkozunk, de csak egyszer ebben az életben
Design/Formatervezés

Ichigo ichie – találkozunk, de csak egyszer ebben az életben

2013.01.11. 14:53

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Tokió, Japán

Nemrég, egy Pecha Kucha esten, egy fiatal amerikai művész arról beszélt, milyen nehéz volt elfogadnia, hogy művei - murálokat fest - egyszerűen eltűnnek a kiállítás után. Az előadást hallgatva azon gondolkoztam, mennyire eltérő erről a japán felfogás, ahol az elmúlás, és ezen belül az egyszeri, nem megismételhető alkotás egészen különleges szépséggel, értékkel bír. „Ichigo ichie" - mondja a közmondás: találkozunk, de csak egyszer ebben az életben. Várhelyi Judit írása.

Az idő, a folyamatos változás és átalakulás inherens tulajdonsága az élő anyagból készülő alkotásoknak; talán ez lehet az egyik oka, hogy Japánban a kerttervezést, a bonsai-nevelést és a virágrendezést egyaránt művészeti ágaknak tekintik. A virágok esetében az évszakokat kifejező, szezonálisan változó növényanyag mellett gondosan megválasztott, rügyező ágak, épp csak feslő bimbók, vagy éppen már száradó, hernyórágta levelek is utalnak a természet változására, a létezés múlékonyságára.

A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
2/22
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit

Busidó, dzsúdó, kendó, aikidó - a különböző, japán harcművészeti ágak neve biztosan mindenkinek ismerős, hiszen egyre többen tanítják/tanulják Magyarországon is. A szóvégi 道 jelentése út; egy olyan ösvény, ami az univerzális igazság felismerése, a belső harmónia megtalálása irányába visz. Az ‘út’ azonban békésebb eszközökkel is követhető; erről árulkodik a teaceremónia neve - szadó -, a kalligráfiáé - sodó -, és a virágrendezésé - kadó, vagyis a virágok útja. Eszerint a felfogás szerint a virágok elrendezésében a külső szépség csak járulékos tulajdonság, a lényeg az alkotó és a befogadó szellemi útja, a természet valódi, belső szépségének felfedezése.

A japán virágrendezés másik neve, ikebana (élő virág), nem követel a hétköznapokban ilyen elvont gondolkozást, de még a legközönségesebb kompozíció is hordozza a hagyományos szellemiség egy szikráját és összetéveszthetetlenül más, mint az európai csokrok, asztaldíszek. A legfontosabb különbség, hogy az ikebana kevés anyaggal is erős hatást ér el, mert tömeg helyett elegáns, ecsetvonásszerű vonalakkal dolgozik, amitől a kompozíció mozgalmas és feszültséggel telített lesz. Ennek formai elemei - aszimmetrikus, gyakran hármas tagolású elrendezés, dinamikus egyensúlyon keresztül elért harmónia - egyaránt jellemzőek a hagyományos japán művészeti ágak bármelyikére, legyen az építészet, kerttervezés, versírás vagy monokróm tusfestés.

A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
4/22
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit

Ennek a hagyománynak fontos eleme az ‘üresség’ fogalma is; japánul ‘Ma’, 間, azaz egy térben és időben köztes hely, szünet, amely ritmust és formát ad a kompozíciónak. Az ikebana például nem csupán kitölti a teret, hanem mintegy magába olvasztja azt, miközben feltételezi a néző aktív részvételét is ebben a folyamatban. A kalligráfia esetében a ‘Ma’ az üresen hagyott hely az ecsetvonások között és körül; a fekete-fehér foltok harmonikus aránya.

A ‘Ma’ az építészetben is használt fogalom, amit először Arata Isozaki ismertetett meg a a világgal, egy amerikai kiállítás kapcsán, még a hetvenes években. Isozaki szerint a hagyományos, japán térérzékelés szorosan összefonódik az idő múlásával és a személyes, megtapasztalt élménnyel. A ‘Ma’ bizonytalan, változó karakterű, mivel a térérzékelést segítő elemek csak sejtetve vannak.

A fényképek a Sogetsu (magyaros átírással: Szógecu) iskola éves kiállításán készültek, Tokióban. Az iskolát 1927-ben alapította Tesigahara Szofu festőművész, merészen ötvözve a hagyományokat a modern képzőművészettel és a japán növényeket az európai virágokkal. Külföldiek számára ez a stílus így könnyebben megközelíthető, mint például a hagyományos Ikenobo.

A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
11/22
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit

Mint sok más, hagyományos művészeti ág, valaha a virágrendezés is kizárólag a férfiak hitbizománya volt és buddhista rítusokhoz kötődött. A monumentális, merev tatehana mellett lassan kialakult egy informális, kötetlen stílus is, a nagaire, ami kevesebb anyagot és egyszerűbb technikai tudást igényelt. A mai virágrendező iskolák mind ennek a két, egymást kiegészítő stílus ötvözésével alakult ki. A XVIII. sz. közepe óta pedig a virágrendezés elengedhetetlen részévé vált egy jó családból való fiatal lány nevelésének.

Az oktatás, még az olyan, modern iskolákban is, mint a Sogetsu, hagyományos, nem-verbális módszerrel történik. Az első év sémák másolásával telik; a növények és technikák megismerése mellett ezek célja, hogy rávezessék a kezdőket az esztétikai alapelvekre. A mester, vagyis szenszei nem magyaráz, csak javít a kész kompozíción - de azt is csak annyira, amennyire megítélése szerint a diák már arra felkészült és fogékony. A mester megválasztása igen lényeges, mert a kapcsolat legtöbbször egy életre szól. Én összesen közel tíz éve tanulok a Sogetsu ikebana egyik idős mesterétől, egy derűs, energikus, hetvenes éveiben járó hölgytől, aki fiatal korában még ismerte az iskola alapítóját. A tanítás a nyugaton megszokottnál hosszabb időt vesz igénybe, azonban az így szerzett tudás megmarad és készséggé válik. Japán persze nem áll egyedül ezzel a módszerrel, hiszen állítólag még Konfuciusztól származik ez a mondás: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem."

A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
15/22
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit


Számomra maradandó élmény volt, amikor a szenszei megmutatta - „mert már látom a különbséget", mondta - hogy nem mindegy, melyik irányba hajlítok meg egy nádszálat, mert az egyik irányban az alig észrevehető, enyhe ívben megfeszül. A különbség csak árnyalatnyi volt, de valami akkor nyomot hagyott bennem és azóta ez az árnyalat mélységet és jelentőséget kapott; ma már elképzelhetetlen lenne nem úgy meghajlítanom egy nádat. Fontos ez? Talán szebb lesz a világ, vagy jobb leszek én, ha a nád helyesen görbül? Egy építész erre csakis igenlő választ adhat.

A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit
17/22
A Sogetsu Iskola ikebana kiállítása, fotó: Várhelyi Judit

További információ az ikebana-iskolákról:

Sogetsu
Ikenobo

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk