Idén elkészül a Szépművészeti
Idén befejeződik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, 2018-tól pedig már a látogatók is birtokba vehetik a megújult, korszerű épületet és az új koncepció alapján létrehozott állandó kiállításokat. A felújítás 14000 négyzetmétert érint, amely során korszerűsítik a fűtőrendszert, klimatizálják a kiállítótermeket, felújítják a Román Csarnok feletti tetőszerkezetet illetve a térszint alatt éttermet és kávézót is kialakítanak.
Az összesen három évig tartó, a Liget Budapest Projekt keretében zajló rekonstrukció során megújul a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnok, korszerűsítik a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálják a kiállítótermek egy részét, felújítják a csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítanak a múzeumban.
A múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érint, ami a múzeum alapterületének mintegy negyven százaléka. A rekonstrukció érinti többek között a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely az elmúlt évtizedekben átalakítva, a látogatóktól elzárva, irodaként funkcionált. A felújításnak köszönhetően a Román Csarnokkal együtt csaknem 2000 négyzetméterrel nőnek a múzeum kiállítóterei és a műtárgyraktáraknak is csaknem félezer négyzetméterrel több hely jut majd a megújult épületben. A felújítás során egy új, térszint alatti korszerű éttermet és kávézót is kialakítanak.
Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete már több részleges rekonstrukción átesett - legutóbb 2008-ban újult meg a múzeum homlokzata -, de a nyugati, úgynevezett Román szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára. A munkálatok középpontjában álló, a múzeum leggazdagabban dekorált, román kori templombelsőt mintázó Román Csarnokát 70 éve nem láthatta a nagyközönség. A felújításig raktárként funkcionáló, csaknem 900 négyzetméteres teremben a Régi Képtár festményeinek egy része mellett itt tárolták a gyűjteményben őrzött gipszmásolatokat is.
A felújítás megoldja az évtizedek óta hányattatott sorsú gipszmásolatok sorsát is, nagy részük a komáromi Csillagerődbe és a szintén a Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló, a Szabolcs utcában megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványraktárába kerül majd. A felújításnak köszönhetően újra régi pompájában ragyog majd a csarnok, ráadásul újra megnyitják a freibergi katedrális főkapujának és a gyulafehérvári székesegyház kapujának gipszmásolatával keretezett bejáratokat is, melyeket szintén a háború után falaztak be.
Hosszú évtizedek után végre megtörténik az épületszárny teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélik a hetvenes évekből való gőzfűtést, és a régi, zajos klímaberendezéseket. A tetőre napelemek és napkollektorok kerülnek, gazdaságosabbá téve a múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörténik az épület utólagos talajnedvesség elleni szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan új elektromos hálózatokat építenek ki, korszerűsítik a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, új teherliftet állítanak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő „expedíciós folyosókat" is kialakítanak. A múzeum teljes akadálymentesítése is megtörténik: új liftek is kerülnek az épületbe.
A felújítás során mintegy 11.000 m³ földet mozgatnak meg, 2.700 m³ beton, 300 tonna betonacél, 900 m² falazat, 7.100 m² vakolat, 3.000 m² acélszerkezet, 1.800 m² üvegtető, 1100 m² üvegfal, 300.000 folyóméter erős- és gyengeáramú kábelezés és 16.000 folyóméter gépészeti vezeték kerül beépítésre. E mellett 19.000 m² burkolat készül és 38.000 m² felületet festenek le. A felújítási munkálatok idején a múzeum épülete mindvégig zárva lesz, de a gyűjtemény legfontosabb darabjaival a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán találkozhatnak a látogatók.
forrás: sajtóközlemény
21:44
Nagyon klassz :-). És akkor be is lehetne rekeszteni ezt az egész Liget Budapest nevű rémálmot a 200 milliárdra saccolt parkrombolásával, a leginkább krumplistészta-halomra emlékeztető kártyavár-galériájával (Japanese design, a giccsesebb végéről). Nagy feneket kerítettünk a Román Csarnok rendbehozásának, nemde, László? Ám, elismerem, Te tudod, te tudtad, hogy mennyit kell kérni, hogy annyi jusson, amennyi tényleg kell.
Most kéne abbahagyni (elmenni, elrohanni?) tisztelt Miniszterelnök úr, Főigazgató úr, alias miniszteri biztos úr. Hamarosan újra a miénk, látogatóké lesz a Szépmű, a XXIII. teremben látható Giotto di Bondone képpel (adományozta a magyar képgyűjtés egyik apostola, Ipolyi Arnold), a remélhetőleg megsokszorozódott liftkapacitással és a remélhetőleg érdekessé, érdemivé varázsolt Barokk és Reneszánsz Csarnokkal. És a kiváló németalföldi gyűjteménnyel, a klassz flamand festészeti együttessel, valamint a némi rostálással jelentőssé tehető olasz képtárral. Az egyiptomi gyűjtemény nem szorul igazításra: úgy jó, ahogy volt.
A Városligetet bántani pedig nem kell, félnetek jó lesz. Ha a többiek beleegyeznek, én nem, ellenzem.