Épületek/Örökség

Álmából ébred a múzeum titkos tere

1/22

Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor

?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
?>
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
1/22

Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor

Álmából ébred a múzeum titkos tere
Épületek/Örökség

Álmából ébred a múzeum titkos tere

2018.03.14. 14:32

Két hétig ingyenesen látogatható a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka, mely utoljára a II. világháború előtt volt teljes pompájában látható. A múzeum átfogó építészeti rekonstrukcióját Mányi István és Kardos Gábor vezeti.

A csarnok története

A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a román stílust megidéző Román Csarnokot is, és itt a középkori nagyméretű gipszmásolatokat tervezték bemutatni. A csarnok építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi meg, gazdag festett ornamentikával kiegészítve. A csarnokban még a Múzeum megnyitása előtt 1906-ban helyezték el a német későromán korszak kiemelkedő emlékének a freibergi Aranykapunak (az eredeti, Freiberg, dóm, 1225 körül) a monumentális méretű gipszmásolatát. A tér a múzeum leggazdagabb és legszebb belső dekorációval rendelkező helye.


Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
6/22
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor

 

A csarnokban röviddel a múzeum nyitása után 1910-es évektől a korban divatos középkori és kora reneszánsz gipszmásolat gyűjteményt helyezték el, helyenként vegyítve a középkori magyar szárnyasoltárokkal. Ezt a kiállítás 1926-ban átrendezték úgy, hogy csakis a gipszmásolat gyűjteményt mutassa be, itt kapott elhelyezést Donatello híres Gattamelata lovas szobrának (eredeti Piazza del Santo, Padova, 1453) a kópiája is. A második világháború alatt a múzeum tetőablakai beszakadtak, így a nagy csarnokok és a köztük a Román Csarnok is megsérültek, hosszabb ideig ázásnak volt kitéve. Ekkor már a gipszmásolat gyűjtemények elveszítették megbecsültségüket, így háború alatti mentésükre nem fordított már figyelmet a múzeum. A háború alatt a földszinti termekben hagyott és így sérüléseket szenvedett másolatokat 1945 után a Román Csarnokba zsúfolták össze a csarnokot pedig végleg lezárták a látogatók elől.

Míg a múzeum többi tereit a háborút követően többé-kevésbé felújították, a Román Csarnok ebből mindvégig kimaradt. A teret egyre inkább a múzeum összes raktározási problémájának megoldására használták. Ennek következében hamarosan zsúfolt, rendezetlen állapotok uralkodtak el a térben. Az egyre kaotikusabb körülmények okán 1948-tól kezdve a tér felújítását számtalanszor tervbe vették, ez mégsem történhetett meg egészen mostanáig. A pénzhiány mellett a gipszmásolat-gyűjtemény mozdíthatatlansága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Román Csarnok helyzete egy megoldhatatlannak tűnő problémává váljon. Így a monumentális méretű, a múzeum legdíszesebb csarnoka csupán néhány kolléga számára volt ismert, és a múzeum titkos tereként aludhatta Csipkerózsika-álmát.

 

Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
16/22
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor

 

A csarnok falképei

A csarnok belső dekorációját, az épület építészei Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezték meg 1900 végén. A románkori bazilikát idéző tér hatalmas oszlopokkal és pillérekkel tagolt. Az oszlopok fejezeteit a pécsi székesegyház oszlopfőiből inspirálódva tervezték meg. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkái, melyen 1903-ben és 1904-ben dolgoztak. Reissmann az országház és az Iparművészeti Múzeum díszítőfestésén dolgozott korábban, míg Glaser a pécsi székesegyház dekoratív festészeti munkáin. A falakat figurális ábrázolások, heraldikai elemek és gazdag ornamentika díszíti. A figurális díszítésben a keresztény ikonográfia és magyar történeti vonatkozások tűnnek fel, a diadalívek falán Jézus és Mária alakjai mellett a magyar szentek, Szent István, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit jelennek meg. Az oldalfalakra, egyik oldalon Árpád-házi uralkodók (Könyves Kálmán, vélhetően IV. Béla), valamint a Luxemburgi Zsigmond korához köthető személyek (Ozorai Pipo, Szécsi Dénes püspök) kerültek. Az ábrázolások ikonográfiája szorosan kapcsolódik a millenniumi gondolatkör eszméihez.

A Román Csarnok főhajónak falain a magyar állami, társországi és tartományi címerek jelennek meg, a körüljáró boltszakaszok homlokívein a magyar nemzetségi címereket festették. A csarnok lenyűgözően gazdag festett ornamentikájában szimbolikus ábrázolások is feltűnnek, életfamotívumok, valamint halhatatlanságot jelképező pávaalakok. A diadalíveket állatövi jegyek dekorálják. A körüljáró folyosó boltozatainak griff- és sárkányalakjait a német középkori fal- és táblaképfestészet inspirálta. Az így összeálló tér képe összhatásában a századfordulós dekoratív festészet csúcsteljesítményét mutatja.

 

Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
13/22
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor

 

A restaurálás

A csarnok restaurálása - mely pár hete fejeződött be - a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében történhetett meg. A restaurálás elkezdéséhez a szobormásolat gyűjtemény helyzetét is rendezni kellett. 2015-ben mód nyílt arra, hogy a Liget Projekt részeként a gipszmásolat gyűjtemény rehabilitációja is elkezdődjön. Hosszas előkészítő munkák után a Román Csarnokban tárolt gipszmásolatokat elszállították, és a restaurálásuk is megkezdődött. A gipszmásolat-gyűjtemény – oly sok évtizednyi hányattatás után – egy önálló múzeumot kap a megújuló komáromi Csillagerődben. A gipszöntvények másik része a Hősök terétől nem messze, a Szabolcs utcában a most épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványtárában lesz látható 2019-től.

A gipszöntvények elszállítása után történhetett meg a Román Csarnok alatti térrész kialakítása. A falképek restaurálása csak ezt követően kezdődhetett el. 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartó munkálatokban mintegy nyolcvanan vettek részt. A felújítást Mányi István és Kardos Gábor építészek vezették, a tervezésben részt vettek Gergely László belsőépítész, Mányi Dániel, Németh Kitti, Szontágh Zsófia Réka építészek. A főmérnök Kőszegi Antal, a restaurátor vezető Seres András volt.

"1986-tól kezdődően foglalkozom a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójával. 32 éve várok arra, hogy eredeti állapotában láthassam a Román Csarnokot." - mondta Mányi István, a rekonstrució Ybl-díjas vezető építésze.


Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
22/22
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor

 

A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, középkori bazilika belső terét megidéző terem egyedülálló falfestményeinek megújításán mintegy 70 restaurátor dolgozott, akik csaknem 2500 négyzetméter falfelületet varázsoltak újjá. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése több mint száz éves, mégis a hányattatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy igazi középkori templom. A szakemberek ezért olyan technikákat kellett alkalmazniuk a festések, vakolatok visszakötéséhez, mint amilyenek a több száz éves román kori templomoknál szokásosak.

Az októberi nyitást követően rendezvényeknek, reprezentatív programoknak ad helyet a Román Csarnok. A terem restaurálásával Budapest szívében hetven évig ismeretlenül, elzárva álló, a századforduló kiemelkedő belsőépítészeti tere kerülhet be a köztudatba.

Forrás: Szépművészeti Múzeum


Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor
1/22
Román Csarnok, Szépművészeti Múzeum - építész: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp - rekonstrukció: Mányi Építész Stúdió - fotó: Varga Zsombor

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk