| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Időutazás Sopron évszázados palotái között

1/28

Nevével ellentétben az Új utca a város egyik legrégibb utcája, nagyrészt középkori eredetű házakkal. Az épületek legtöbbje az 1676-os tűzvész nyomán nyerte el a maihoz hasonló arcát.

Az Új utca 16 alatti, lepusztult házat a város 80 éve azért vásárolta meg, hogy a lebontásával átjárót nyisson a Kolostor utcához. A falból előkerült pompás gótikus ablakokat és részleteket látva azonban a felújítása mellett döntöttek.

16. Századi lakóházak mögött áll a középkori ózsinagóga, amelynek ilyen eredeti formájában egész Európában csak két párja létezik. Jelenleg a Soproni Múzeumnál tett bejelentkezés alapján, csoportosan látogatható.

A belvárosi lakóházak teljes felújítása nagyrészt az 1960-as években, egy komplex városrehabilitációs program keretében készült el, amelyet Európa-szerte elismeréssel fogadtak.

A fő tér 2. alatt álló Gambrinus-ház 1422-től az évszázad végéig szolgált városházaként, majd a következő évszázadokban többször is átépítették. Ma az egymáson látható rétegek adják az épület egyik fő látványosságát.

A Fő tér leglátványosabb épülete a több mint 740 éves Kecske-templom, a közel fele ennyi idős Szentháromság-szobor, és a klasszicista Vármegyeháza, amelyben jelenleg is okmányiroda működik.

A Ferences szerzetesek által épített Kecske-templom évszázados falai közt működött már szénaraktár, de koronáztak itt királyt is (III. Ferdinánd). Mai formáját a 19. században nyerte el. Szabadon látogatható.

A városközpont ékessége az Orsolya-tér, amelynek képét az 1860-as évekre megépült Orsolya-rendi iskola, templom, és rendház határozza meg, a baloldalt álló Lábasház azonban még középkori eredetű.

A Szent Orsolya templom 1864-re készült el Handler Frigyes tervei szerint. A háborúban elpusztult színes ólomüveg ablakait csak 2004-re nyerte vissza, orgonája 2020 óta szól ismét.

A térről nyíló Szent György utca egyik legrégibb palotája a Cézár-ház, amelynek látványos, színes homlokzata a közelmúltban újult meg.

Az épületben működő borozó a falakhoz képest egészen új, hiszen 1964 óta fogadja a vendégeket.

A Szent György utca 22. alatti Sax-ház 17. századi homlokzata ezúttal is középkori falakat rejt.

Szintén a Szent György utcában áll a 15. században épült Eggenberg-ház. Udvara a ma látható formáját 1674-re nyerte el, ekkortól két éven át evangélikus istentiszteletek helyszíne volt, ennek emlékét szószékként megformált loggia őrzi.

Számos lakóház jellegzetességei a kapualjakban található gótikus ülőfülkék, amelyek Sopronon kívül csak a budai várban maradtak fenn hazánkban.

A városközpont utcáiban a kisebb üzletek és éttermek is viszonylag ritkák, az épületek nagy része változatlanul egyszerű lakóház. Néhány nagyobb képviselőjük viszont szállodaként folytatja a pályafutását.

A városfalon kívül, a Várkerület 92 alatt nyílik a Zwinger kávézó, amelynek elegáns pavilonja közvetlenül az eredeti falra támaszkodik.

A belvárosi Kolostor utca végén áll az 1867-re elkészült evangélikus templom, amelynek 52 méter magas tornya a belváros meghatározó építménye.

Az evangélikus templom előtti téren álló Schreiner palota a környezetéhez képest fiatal, alig 150 éves épület.

Az evangélikus templom északi oldalán áll az egykori paplak, amelynek alsó, legalább 700 éves falaira a 18. században épült emelet. Ma lakóház.

A Fő tér éke a baloldali Storno-ház, és jobbra az 1896-ra megépült új városháza. A 700 éves tűztorony 58 méteres magasságával ma is Győr-Moson-Sopron megye legmagasabb épülete, felső szintjei az 1676-os tűz óta láthatók mai formájukban.

A tűztorony a látogatók számára az Előkapu utcából érhető el. A pénztár alattilátványos térben rekonstruált római romok és kőtár látható.

A tűztoronyba annak harmadik szintjén nyílik bejárat. Az oda felvezető vasbeton lépcsőépület, amely részben a torony falazatának megtámasztását is szolgálja, 1973-ra készült el Dr. Kissné Nagypál Judit tervei alapján.

A városközpont a tűztoronyból. Középen a Fő térre benyúló, szintén közel 700 éves patikaház, amelynek lebontását másfél évszázaddal később tervbe vették tér bővítése céljából. Az ezt elutasító királyi levél a hazai műemlékvédelem legrégibb írásos emléke.

A tűztorony alapjainak oldala a városháza 1893-as építésekor instabillá vált. A tornyot a kapunyílás befalazásával sikerült megmenteni, csak kis nyílást hagyva a gyalogosok számára. A mai, közel eredeti szélességű vasbeton erősítés 2012-re készült el.

A torony bejárata mellett indul a városközpont talán legkülönlegesebb sétaútja, az egykori városfalat északról és nyugatról kísérő Várfalsétány. Kialakításáért a város 2016-ban ICOMOS-díjat kapott.

Az évszázados fal, kisebb-nagyobb áttörésekkel, ráépítésekkel, de kitűnő állapotban maradt fent. A lakóházak hátsó udvaraira tekintettel a sétány nagy része csak nappal, általában 18 óráig látogatható.

A városfal külső oldala körül egykor hosszan sorakoztak a városi kereskedők bódéi, majd a 18. századtól már a helyükre épült, különböző szélességű lakóházaik sora. Legkeskenyebb képviselőjük a Várkerület 86 alatti, földszintjén a Hoffer Cukrászdával.

A patinás házsor középső részét egy második világháborús bombatalálat döntötte romba. Ezeket az épületeket nem építették újjá, a helyükön viszont feltárult a városfal egyetlen megmaradt rondellája, és a rekonstruált árok. Jobbra a Szent György-templom.

?>
Nevével ellentétben az Új utca a város egyik legrégibb utcája, nagyrészt középkori eredetű házakkal. Az épületek legtöbbje az 1676-os tűzvész nyomán nyerte el a maihoz hasonló arcát.
?>
Az Új utca 16 alatti, lepusztult házat a város 80 éve azért vásárolta meg, hogy a lebontásával átjárót nyisson a Kolostor utcához. A falból előkerült pompás gótikus ablakokat és részleteket látva azonban a felújítása mellett döntöttek.
?>
16. Századi lakóházak mögött áll a középkori ózsinagóga, amelynek ilyen eredeti formájában egész Európában csak két párja létezik. Jelenleg a Soproni Múzeumnál tett bejelentkezés alapján, csoportosan látogatható.
?>
A belvárosi lakóházak teljes felújítása nagyrészt az 1960-as években, egy komplex városrehabilitációs program keretében készült el, amelyet Európa-szerte elismeréssel fogadtak.
?>
A fő tér 2. alatt álló Gambrinus-ház  1422-től az évszázad végéig szolgált városházaként, majd a következő évszázadokban többször is átépítették. Ma az egymáson látható rétegek adják az épület egyik fő látványosságát.
?>
A Fő tér leglátványosabb épülete a több mint 740 éves Kecske-templom, a közel fele ennyi idős Szentháromság-szobor, és a klasszicista Vármegyeháza, amelyben jelenleg is okmányiroda működik.
?>
A Ferences szerzetesek által épített Kecske-templom évszázados  falai közt működött már szénaraktár, de koronáztak itt királyt is (III. Ferdinánd). Mai formáját  a 19. században nyerte el. Szabadon látogatható.
?>
A városközpont ékessége az Orsolya-tér, amelynek képét az 1860-as évekre megépült Orsolya-rendi iskola, templom, és rendház határozza meg, a baloldalt álló Lábasház azonban még középkori eredetű.
?>
A Szent Orsolya templom 1864-re készült el Handler Frigyes tervei szerint. A háborúban elpusztult színes ólomüveg ablakait csak 2004-re nyerte vissza, orgonája 2020 óta szól ismét.
?>
A térről nyíló Szent György utca egyik legrégibb palotája a Cézár-ház, amelynek látványos, színes homlokzata a közelmúltban újult meg.
?>
Az épületben működő borozó a falakhoz képest egészen új, hiszen 1964 óta fogadja a vendégeket.
?>
A Szent György utca 22. alatti Sax-ház 17. századi homlokzata ezúttal is középkori falakat rejt.
?>
Szintén a Szent György utcában áll a 15. században épült Eggenberg-ház. Udvara a ma látható formáját 1674-re nyerte el, ekkortól két éven át evangélikus istentiszteletek helyszíne volt, ennek emlékét szószékként megformált loggia őrzi.
?>
Számos lakóház jellegzetességei a kapualjakban található gótikus ülőfülkék, amelyek Sopronon kívül csak a budai várban maradtak fenn hazánkban.
?>
A városközpont utcáiban a kisebb üzletek és éttermek is viszonylag ritkák, az épületek nagy része változatlanul egyszerű lakóház. Néhány nagyobb képviselőjük viszont szállodaként folytatja a pályafutását.
?>
A városfalon kívül, a Várkerület 92 alatt nyílik a Zwinger kávézó, amelynek elegáns pavilonja közvetlenül az eredeti falra támaszkodik.
?>
A belvárosi Kolostor utca végén áll az 1867-re elkészült evangélikus templom, amelynek 52 méter magas tornya a belváros meghatározó építménye.
?>
Az evangélikus templom előtti téren álló Schreiner palota a környezetéhez képest fiatal, alig 150 éves épület.
?>
Az evangélikus templom északi oldalán áll az egykori paplak, amelynek alsó, legalább 700 éves falaira a 18. században épült emelet. Ma lakóház.
?>
A Fő tér éke a baloldali Storno-ház, és jobbra az 1896-ra megépült új városháza. A 700 éves tűztorony 58 méteres magasságával ma is Győr-Moson-Sopron megye legmagasabb épülete, felső szintjei az 1676-os tűz óta láthatók mai formájukban.
?>
A tűztorony a látogatók számára az Előkapu utcából érhető el. A pénztár alattilátványos térben rekonstruált római romok és kőtár látható.
?>
A tűztoronyba annak harmadik szintjén nyílik bejárat. Az oda felvezető vasbeton lépcsőépület, amely részben a torony falazatának megtámasztását is szolgálja, 1973-ra készült el Dr. Kissné Nagypál Judit tervei alapján.
?>
A városközpont a tűztoronyból. Középen a Fő térre benyúló, szintén közel 700 éves patikaház, amelynek lebontását másfél évszázaddal később tervbe vették tér bővítése céljából. Az ezt elutasító királyi levél a hazai műemlékvédelem legrégibb írásos emléke.
?>
A tűztorony alapjainak oldala a városháza 1893-as építésekor instabillá vált. A tornyot a kapunyílás befalazásával sikerült megmenteni, csak kis nyílást hagyva a gyalogosok számára. A mai, közel eredeti szélességű vasbeton erősítés 2012-re készült el.
?>
A torony bejárata mellett indul a városközpont talán legkülönlegesebb sétaútja, az egykori városfalat északról és nyugatról kísérő Várfalsétány. Kialakításáért a város 2016-ban ICOMOS-díjat kapott.
?>
Az évszázados fal, kisebb-nagyobb áttörésekkel, ráépítésekkel, de kitűnő állapotban maradt fent. A lakóházak hátsó udvaraira tekintettel a sétány nagy része csak nappal, általában 18 óráig látogatható.
?>
A városfal külső oldala körül egykor hosszan sorakoztak a városi kereskedők bódéi, majd a 18. századtól már a helyükre épült, különböző szélességű lakóházaik sora. Legkeskenyebb képviselőjük a Várkerület  86 alatti, földszintjén a Hoffer Cukrászdával.
?>
A patinás házsor középső részét egy második világháborús bombatalálat döntötte romba. Ezeket az épületeket nem építették újjá, a helyükön viszont feltárult a városfal egyetlen megmaradt rondellája, és a rekonstruált árok. Jobbra a Szent György-templom.
1/28

Nevével ellentétben az Új utca a város egyik legrégibb utcája, nagyrészt középkori eredetű házakkal. Az épületek legtöbbje az 1676-os tűzvész nyomán nyerte el a maihoz hasonló arcát.

Az Új utca 16 alatti, lepusztult házat a város 80 éve azért vásárolta meg, hogy a lebontásával átjárót nyisson a Kolostor utcához. A falból előkerült pompás gótikus ablakokat és részleteket látva azonban a felújítása mellett döntöttek.

16. Századi lakóházak mögött áll a középkori ózsinagóga, amelynek ilyen eredeti formájában egész Európában csak két párja létezik. Jelenleg a Soproni Múzeumnál tett bejelentkezés alapján, csoportosan látogatható.

A belvárosi lakóházak teljes felújítása nagyrészt az 1960-as években, egy komplex városrehabilitációs program keretében készült el, amelyet Európa-szerte elismeréssel fogadtak.

A fő tér 2. alatt álló Gambrinus-ház 1422-től az évszázad végéig szolgált városházaként, majd a következő évszázadokban többször is átépítették. Ma az egymáson látható rétegek adják az épület egyik fő látványosságát.

A Fő tér leglátványosabb épülete a több mint 740 éves Kecske-templom, a közel fele ennyi idős Szentháromság-szobor, és a klasszicista Vármegyeháza, amelyben jelenleg is okmányiroda működik.

A Ferences szerzetesek által épített Kecske-templom évszázados falai közt működött már szénaraktár, de koronáztak itt királyt is (III. Ferdinánd). Mai formáját a 19. században nyerte el. Szabadon látogatható.

A városközpont ékessége az Orsolya-tér, amelynek képét az 1860-as évekre megépült Orsolya-rendi iskola, templom, és rendház határozza meg, a baloldalt álló Lábasház azonban még középkori eredetű.

A Szent Orsolya templom 1864-re készült el Handler Frigyes tervei szerint. A háborúban elpusztult színes ólomüveg ablakait csak 2004-re nyerte vissza, orgonája 2020 óta szól ismét.

A térről nyíló Szent György utca egyik legrégibb palotája a Cézár-ház, amelynek látványos, színes homlokzata a közelmúltban újult meg.

Az épületben működő borozó a falakhoz képest egészen új, hiszen 1964 óta fogadja a vendégeket.

A Szent György utca 22. alatti Sax-ház 17. századi homlokzata ezúttal is középkori falakat rejt.

Szintén a Szent György utcában áll a 15. században épült Eggenberg-ház. Udvara a ma látható formáját 1674-re nyerte el, ekkortól két éven át evangélikus istentiszteletek helyszíne volt, ennek emlékét szószékként megformált loggia őrzi.

Számos lakóház jellegzetességei a kapualjakban található gótikus ülőfülkék, amelyek Sopronon kívül csak a budai várban maradtak fenn hazánkban.

A városközpont utcáiban a kisebb üzletek és éttermek is viszonylag ritkák, az épületek nagy része változatlanul egyszerű lakóház. Néhány nagyobb képviselőjük viszont szállodaként folytatja a pályafutását.

A városfalon kívül, a Várkerület 92 alatt nyílik a Zwinger kávézó, amelynek elegáns pavilonja közvetlenül az eredeti falra támaszkodik.

A belvárosi Kolostor utca végén áll az 1867-re elkészült evangélikus templom, amelynek 52 méter magas tornya a belváros meghatározó építménye.

Az evangélikus templom előtti téren álló Schreiner palota a környezetéhez képest fiatal, alig 150 éves épület.

Az evangélikus templom északi oldalán áll az egykori paplak, amelynek alsó, legalább 700 éves falaira a 18. században épült emelet. Ma lakóház.

A Fő tér éke a baloldali Storno-ház, és jobbra az 1896-ra megépült új városháza. A 700 éves tűztorony 58 méteres magasságával ma is Győr-Moson-Sopron megye legmagasabb épülete, felső szintjei az 1676-os tűz óta láthatók mai formájukban.

A tűztorony a látogatók számára az Előkapu utcából érhető el. A pénztár alattilátványos térben rekonstruált római romok és kőtár látható.

A tűztoronyba annak harmadik szintjén nyílik bejárat. Az oda felvezető vasbeton lépcsőépület, amely részben a torony falazatának megtámasztását is szolgálja, 1973-ra készült el Dr. Kissné Nagypál Judit tervei alapján.

A városközpont a tűztoronyból. Középen a Fő térre benyúló, szintén közel 700 éves patikaház, amelynek lebontását másfél évszázaddal később tervbe vették tér bővítése céljából. Az ezt elutasító királyi levél a hazai műemlékvédelem legrégibb írásos emléke.

A tűztorony alapjainak oldala a városháza 1893-as építésekor instabillá vált. A tornyot a kapunyílás befalazásával sikerült megmenteni, csak kis nyílást hagyva a gyalogosok számára. A mai, közel eredeti szélességű vasbeton erősítés 2012-re készült el.

A torony bejárata mellett indul a városközpont talán legkülönlegesebb sétaútja, az egykori városfalat északról és nyugatról kísérő Várfalsétány. Kialakításáért a város 2016-ban ICOMOS-díjat kapott.

Az évszázados fal, kisebb-nagyobb áttörésekkel, ráépítésekkel, de kitűnő állapotban maradt fent. A lakóházak hátsó udvaraira tekintettel a sétány nagy része csak nappal, általában 18 óráig látogatható.

A városfal külső oldala körül egykor hosszan sorakoztak a városi kereskedők bódéi, majd a 18. századtól már a helyükre épült, különböző szélességű lakóházaik sora. Legkeskenyebb képviselőjük a Várkerület 86 alatti, földszintjén a Hoffer Cukrászdával.

A patinás házsor középső részét egy második világháborús bombatalálat döntötte romba. Ezeket az épületeket nem építették újjá, a helyükön viszont feltárult a városfal egyetlen megmaradt rondellája, és a rekonstruált árok. Jobbra a Szent György-templom.

Nézőpontok/Vélemény

Időutazás Sopron évszázados palotái között

2021.10.30. 11:32
1/28

Nevével ellentétben az Új utca a város egyik legrégibb utcája, nagyrészt középkori eredetű házakkal. Az épületek legtöbbje az 1676-os tűzvész nyomán nyerte el a maihoz hasonló arcát.

Az Új utca 16 alatti, lepusztult házat a város 80 éve azért vásárolta meg, hogy a lebontásával átjárót nyisson a Kolostor utcához. A falból előkerült pompás gótikus ablakokat és részleteket látva azonban a felújítása mellett döntöttek.

16. Századi lakóházak mögött áll a középkori ózsinagóga, amelynek ilyen eredeti formájában egész Európában csak két párja létezik. Jelenleg a Soproni Múzeumnál tett bejelentkezés alapján, csoportosan látogatható.

A belvárosi lakóházak teljes felújítása nagyrészt az 1960-as években, egy komplex városrehabilitációs program keretében készült el, amelyet Európa-szerte elismeréssel fogadtak.

A fő tér 2. alatt álló Gambrinus-ház 1422-től az évszázad végéig szolgált városházaként, majd a következő évszázadokban többször is átépítették. Ma az egymáson látható rétegek adják az épület egyik fő látványosságát.

A Fő tér leglátványosabb épülete a több mint 740 éves Kecske-templom, a közel fele ennyi idős Szentháromság-szobor, és a klasszicista Vármegyeháza, amelyben jelenleg is okmányiroda működik.

A Ferences szerzetesek által épített Kecske-templom évszázados falai közt működött már szénaraktár, de koronáztak itt királyt is (III. Ferdinánd). Mai formáját a 19. században nyerte el. Szabadon látogatható.

A városközpont ékessége az Orsolya-tér, amelynek képét az 1860-as évekre megépült Orsolya-rendi iskola, templom, és rendház határozza meg, a baloldalt álló Lábasház azonban még középkori eredetű.

A Szent Orsolya templom 1864-re készült el Handler Frigyes tervei szerint. A háborúban elpusztult színes ólomüveg ablakait csak 2004-re nyerte vissza, orgonája 2020 óta szól ismét.

A térről nyíló Szent György utca egyik legrégibb palotája a Cézár-ház, amelynek látványos, színes homlokzata a közelmúltban újult meg.

Az épületben működő borozó a falakhoz képest egészen új, hiszen 1964 óta fogadja a vendégeket.

A Szent György utca 22. alatti Sax-ház 17. századi homlokzata ezúttal is középkori falakat rejt.

Szintén a Szent György utcában áll a 15. században épült Eggenberg-ház. Udvara a ma látható formáját 1674-re nyerte el, ekkortól két éven át evangélikus istentiszteletek helyszíne volt, ennek emlékét szószékként megformált loggia őrzi.

Számos lakóház jellegzetességei a kapualjakban található gótikus ülőfülkék, amelyek Sopronon kívül csak a budai várban maradtak fenn hazánkban.

A városközpont utcáiban a kisebb üzletek és éttermek is viszonylag ritkák, az épületek nagy része változatlanul egyszerű lakóház. Néhány nagyobb képviselőjük viszont szállodaként folytatja a pályafutását.

A városfalon kívül, a Várkerület 92 alatt nyílik a Zwinger kávézó, amelynek elegáns pavilonja közvetlenül az eredeti falra támaszkodik.

A belvárosi Kolostor utca végén áll az 1867-re elkészült evangélikus templom, amelynek 52 méter magas tornya a belváros meghatározó építménye.

Az evangélikus templom előtti téren álló Schreiner palota a környezetéhez képest fiatal, alig 150 éves épület.

Az evangélikus templom északi oldalán áll az egykori paplak, amelynek alsó, legalább 700 éves falaira a 18. században épült emelet. Ma lakóház.

A Fő tér éke a baloldali Storno-ház, és jobbra az 1896-ra megépült új városháza. A 700 éves tűztorony 58 méteres magasságával ma is Győr-Moson-Sopron megye legmagasabb épülete, felső szintjei az 1676-os tűz óta láthatók mai formájukban.

A tűztorony a látogatók számára az Előkapu utcából érhető el. A pénztár alattilátványos térben rekonstruált római romok és kőtár látható.

A tűztoronyba annak harmadik szintjén nyílik bejárat. Az oda felvezető vasbeton lépcsőépület, amely részben a torony falazatának megtámasztását is szolgálja, 1973-ra készült el Dr. Kissné Nagypál Judit tervei alapján.

A városközpont a tűztoronyból. Középen a Fő térre benyúló, szintén közel 700 éves patikaház, amelynek lebontását másfél évszázaddal később tervbe vették tér bővítése céljából. Az ezt elutasító királyi levél a hazai műemlékvédelem legrégibb írásos emléke.

A tűztorony alapjainak oldala a városháza 1893-as építésekor instabillá vált. A tornyot a kapunyílás befalazásával sikerült megmenteni, csak kis nyílást hagyva a gyalogosok számára. A mai, közel eredeti szélességű vasbeton erősítés 2012-re készült el.

A torony bejárata mellett indul a városközpont talán legkülönlegesebb sétaútja, az egykori városfalat északról és nyugatról kísérő Várfalsétány. Kialakításáért a város 2016-ban ICOMOS-díjat kapott.

Az évszázados fal, kisebb-nagyobb áttörésekkel, ráépítésekkel, de kitűnő állapotban maradt fent. A lakóházak hátsó udvaraira tekintettel a sétány nagy része csak nappal, általában 18 óráig látogatható.

A városfal külső oldala körül egykor hosszan sorakoztak a városi kereskedők bódéi, majd a 18. századtól már a helyükre épült, különböző szélességű lakóházaik sora. Legkeskenyebb képviselőjük a Várkerület 86 alatti, földszintjén a Hoffer Cukrászdával.

A patinás házsor középső részét egy második világháborús bombatalálat döntötte romba. Ezeket az épületeket nem építették újjá, a helyükön viszont feltárult a városfal egyetlen megmaradt rondellája, és a rekonstruált árok. Jobbra a Szent György-templom.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Sopron

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.