Így is lehet – egy bajor falu háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt

@nagylaszlo71: Ne mulasszuk el azonnal hozzátenni, hogy a megújuló energiatermelés mögött nem kell lennie más, nem-megújuló forrású kapacitásnak. Sőt, ha minden felpörög, a nap kisüt, a szél elkezd fújni, bejön egy kis plusz energia a központi rendszerbe, amit más máshol felhasznál - a falu meg könyveli a bevételt. Ami azt jelenti, hogy nem csak egy-két ilyen falu lehet izgalmas és érdekes, de ha százával teremnének ilyenek, akkor az az energetikai szektor csődjével fenyegetne - és egész országok, országrészek válhatnának önállóvá-önellátóvá. Bizonyára felvetődik az is, ha a falu energetikai rendszere függetlenedne az országos hálózattól (ld. még Erstey Attila: Autonóm ház), a vízerőműnek és az egyes falvak összedolgozásának köszönhetően borús vagy felhős időben sem lenne gond: HISZEN a fenti falu is az igényének a háromszorosát termeli meg - és adja el.

@mB: hihi! :-) Nem tudom, hogy Lászlóban felmerült-e már, hogy sok ilyen falu esetén mindig lesz, amiben süt a nap, fúj a szél, feltör a gőz, fickándozik a geotermikus grádiens, rotyog a biogáz, csörgedezik a patak. Éshát a hálózat adott a betápláláshoz...Az ugye feltűnt mindenkinek, hogy a napsütéséről méltán híres, sivatagi éghajlatú Németország és Ausztria európai napenergiai nagyhatalom. Abban mondjuk egyetértek, hogy a jelenlegi hazai energetikai szektor ezt nem nézné jó szemmel. Hová is fajulna a világ! :)

@bardóczi: Én is mélységesen és nagyon sajnálom, de a világ legnagyobb szerencsétlenségére az energetika és azon belül a villamosáram termelése, biztonságos elosztása annál kicsikét bonyolultabb, mint a cikkben vázolt "megoldás". Nincs itt semmi összeesküvés meg hátsó szándék, az energia mindig akkor és ott kell, amikor és ahol nem igazán van. Hogy a politika rászól a nagytermelőkre és átvételre kényszeríti őket, hát igen, ez van. Hogy a kicsik ebből profitálni próbálnak, az is nyilvánvaló. De hogy a totál hektikus megújuló energiákra nem lehet alapozni, az miért nem világos mindenkinek? Ha teszem azt, Magyarországon hatalmas kapacitású, akár tározós vízi-erőművek, meg sok-sok gigawattnyi szél- és napenergia kapacitás lenne kiépítve, vajon az idei november után még mondaná bárki azt, hogy nincs szükség a párhuzamos és megbízható alapkapacitásra?

@nagylaszlo71: Valószínűleg szükség van.

@nagylaszlo71: László teljesen érthető. Ha bekövetkezne az, hogy minden település így működne és nem állna mögötte hálózati kapacitás, vagy szabályozható energiakapacitás, akkor működésképtelen lenne a rendszer. Ez nem azt jelenti, hogy a bemutatott példa nem jó, csak nagyobb rendszerben kell vizsgálni. Az "autonóm ház" nagyon jól hangzik, de valamilyen háttértároló kapacitás nélkül az sem működik. Javaslom a realitások érzékelésére ezt megnézni: http://mvm.hu/engine.aspx?page=statisztikai_adatok Huszti István

@nagylaszlo71: De tényleg, miért is mondaná? Ezt senki nem mondja. Itt abban van a vita, hogy az a bizonyos párhuzamos és megbízható alapkapacitás nem származhat-e kis rendszerekből a "világfalu" bármely helyéről, ha egyszer maga a hálózat (és így a betáplálás lehetősége) adott. Mert ugye lehet itt aszályos a november, azon a GIGA vízerőművek elvéreznek, ahogyan a GIGA atomerőműre is akadt most példa, hogy az mégsem oly megbízható párhuzamos alapkapacitás. Ellenben míg teszem azt aszály van, addig is egy spanyol napkémény ugyanúgy megbízhatóan elketyeg, ahogyan máshol ugyanúgy megbízhatóan ürítenek trágyát az állatok és szemetelnek az emberek (biogáz), megint máshol Hollandia partjainál ugyanúgy fúj a szél, Izlandon ugyanúgy kitörnek a gejzírek, Bretagne-ban ugyanúgy jön az árapály, és az osztrák paraszt ugyanúgy égeti a hőközpontban a faforgácsot és venyigét. És ezek hovatovább biztonságosabb hátteret biztosítanak mint az orosz, kazah vagy az arab olaj, gáz, plútónium, urán, vag a lengyel-német-cseh szén. Ráadásul emissziójuk és mellékhatásaik is csekélyebbek, hektikusságuk pedig hálózatba kötve egyre jobban kezelhető. Itt az a kérdés, hogy a múlt infrastruktúráihoz ragaszkodunk, és a foszilis-sugárzó szektorba feccöljük a fejlesztéseket, vagy pedig az hogy a szűkös fejlesztési erőforrásokat a megújulók részaránynövelésére fordítjuk. Az is történelmi kérdés, hogy elhisszük-e továbbra is, hogy az energiatermelés csak centralizálva hatékony, vagy képesek vagyunk a sok kicsi decentralizált és heterogén irányába elindulva azok hálózatát megalkotni. Ha igen, akkor egy sokkal robusztusabb és megbízhatóbb (több lábon álló) rendszert kapunk, mint mondjuk két plusz atomblokkal, vagy 3 dunai vízlépcsővel, amire csak 1-2 bombát kell dobni, csak egyszer kell nagyot hibázni, vagy csak egyszer kell hogy kibukkanjon az ínség szikla, esetleg fordítva: egyszer kell MÁSZ fölötti árvíz ahhoz, hogy egy teljes ország fejre álljon. Szerintem.