Nézőpontok/Kritika

Ilyen lesz: húsz nap múlva újra nyit az Erkel

1/39

Az Erkel kívülről - fotó: Mizsei Anett

?>
Az Erkel kívülről - fotó: Mizsei Anett
?>
Az Erkel kívülről - fotó: Mizsei Anett
?>
Az Erkel kívülről - fotó: Mizsei Anett
?>
Az előlépcső és az új üvegfal - fotó: Mizsei Anett
?>
Fogadócsarnok - fotó: Mizsei Anett
?>
Akadálymentes bejárat - fotó: Mizsei Anett
?>
Öltöző - fotó: Mizsei Anett
?>
Öltöző - fotó: Mizsei Anett
?>
VIP öltöző - fotó: Mizsei Anett
?>
Férfi balettkar öltözője - fotó: Mizsei Anett
?>
A Háry János c. előadás díszletei - fotó: Mizsei Anett
?>
A Háry János c. előadás díszletei - fotó: Mizsei Anett
?>
A Háry János c. előadás díszletei - fotó: Mizsei Anett
?>
Tájékoztató a színpadon: Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár, Laki Péter és Zoboki Gábor tervezők - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér - fotó: Mizsei Anett
?>
A Háry János c. előadás díszletei - fotó: Mizsei Anett
?>
Páholy - fotó: Mizsei Anett
?>
A Háry János c. előadás díszletei - fotó: Mizsei Anett
?>
A nézőtér összképe a színpad felől - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér - fotó: Mizsei Anett
?>
A nézőtér összképe a színpad felől - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér - fotó: Mizsei Anett
?>
Páholy - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér és színpad összképe - fotó: Mizsei Anett
?>
Nézőtér és színpad összképe - fotó: Mizsei Anett
?>
Laki Péter - fotó: Mizsei Anett
?>
Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár és Laki Péter - fotó: Mizsei Anett
?>
Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár, Laki Péter és Zoboki Gábor tervezők - fotó: Mizsei Anett
?>
Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár, Laki Péter és Zoboki Gábor tervezők - fotó: Mizsei Anett
?>
Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár, Laki Péter és Zoboki Gábor tervezők - fotó: Mizsei Anett
?>
Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár és Zoboki Gábor tervező - fotó: Mizsei Anett
?>
Az első emeleti büfé - fotó: Mizsei Anett
?>
Lépcsőház - fotó: Mizsei Anett
?>
Lépcsőház - fotó: Mizsei Anett
?>
Ruhatár és fogadótér - fotó: Mizsei Anett
?>
Fogadótér - fotó: Mizsei Anett
1/39

Az Erkel kívülről - fotó: Mizsei Anett

Ilyen lesz: húsz nap múlva újra nyit az Erkel
Nézőpontok/Kritika

Ilyen lesz: húsz nap múlva újra nyit az Erkel

2013.10.18. 13:07

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor, Turi Zoltán, Silvester Csaba

Vélemények:
2

Megnyitása után 103 évvel, november elején végre megtörténik az Erkel Színház újbóli átadása. A tavalyi szezon óta próbaüzemmel működő színház a Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda valamint a Laki Épületszobrász Kft. együttműködésével újulhatott meg, összesen 1,7 millárd forintból. Mizsei Anett cikke.

Október 14-én, hétfőn egy bejárás során ismerhették meg a sajtó képviselői a felújítás részleteit és végeredményét. Jelen volt Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója, Halász János kultúráért felelős államtitkár, tervezői oldalról pedig Laki Péter és Zoboki Gábor. A két órás program során meglátogattuk a közönségforgalmi területeket és a színfalak mögé is betekintést nyertünk. Mint azt Zoboki Gábor kiemelte, a felújítás jelentős része a színfalak mögött zajlott, s nemcsak abban az értelemben, hogy a közönségtől elzárt helyiségekben. Igen sok erőforrást emésztettek fel a színpadtechnológia "láthatatlan" elemei.

Az előlépcső és az új üvegfal - fotó: Mizsei Anett
4/39
Az előlépcső és az új üvegfal - fotó: Mizsei Anett

A homlokzatok alapvetően változatlanul maradtak, csak az állagvédelem szempontjából fontos beavatkozásokon estek át, és új díszkivilágítást kaptak. Ennek köszönhetően a bágyadt őszi napsütésben is pompás fehérben ragyog az épület - általam legalábbis - kedvelt tömbje. A megnövelt előcsarnokban az üvegfal mögött fogadja a vendégeket a széles, mélységi értelemben azonban immár kissé beszorított helyzetű előlépcső - bár polírozott kőburkolata tagadhatatlanul emeli a bejárat fényét. Annál érthetetlenebb a lépcső és az ugyancsak kőpadlóval rendelkező fogadócsarnok közti sávban lefektetett törtfehér linóleum, ami furcsa ideiglenességet sugall.

Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár, Laki Péter és Zoboki Gábor tervezők - fotó: Mizsei Anett
31/39
Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár, Laki Péter és Zoboki Gábor tervezők - fotó: Mizsei Anett

Fogadótér - fotó: Mizsei Anett
39/39
Fogadótér - fotó: Mizsei Anett

Ha kifogásolnivalót keresnék, ennyivel kéne beérnem - bár elfogultságomat nem is tagadom. Az előcsarnok, a közlekedők maradéktalanul ünnepi hangulatúak, oldalt pedig akadálymentesített bejáraton keresztül érkezhetnek meg a kerekesszékkel közlekedő látogatók. Az öltözők is teljes felújításon estek át, s bár méretüket vagy épp az összekötő közlekedő szélességét a meglévő szerkezetek behatárolták, talán valamivel kényelmesebb körülményeket biztosítanak a művészeknek, mint az eddigi állapotban. A színpadra vezető keskeny, sikátorszerű folyosón haladva az ember szinte látja a sorjázó balerinákat, hogy aztán a Háry János magyaros mintával csipkézett díszletei mögé lyukadjon ki.

A Háry János c. előadás díszletei - fotó: Mizsei Anett
11/39
A Háry János c. előadás díszletei - fotó: Mizsei Anett

A színpad műszaki berendezései korszerű világítás- és hangtechnika alkalmazását teszik lehetővé. Az analóg rendszerekről digitálisra történő átállás talán a felújítás egyik legnagyobb eredménye. Továbbra is hiányzik azonban a színpad alól egy, a mai kívánalmaknak megfelelő emelő- és forgatórendszer, és előszínpad sem alakítható ki egyelőre a zenekari árok fölött. A nézőteret a bejáráskor még a régi függöny takarta el a szemünk elől, hamarosan azonban e helyett is másik drapéria hull majd alá az előadások végén: a Bayreuther Festspielhaus függönyéhez hasonló árnyalatban pompázik majd az új.

Nézőtér és színpad összképe - fotó: Mizsei Anett
28/39
Nézőtér és színpad összképe - fotó: Mizsei Anett

Nézőtér - fotó: Mizsei Anett
24/39
Nézőtér - fotó: Mizsei Anett

Most azonban még a kopottas bordó bársonyt emelték fel, hogy aztán feltáruljon előttünk a nézőtér - inverz élménye ez a szezonokban nézőként megszokottnak. A megtartott kagyló formájú auditórium ez, de egy árnyalattal komolyabb, kifinomultabb lett. Szürke festést kaptak a falak, s a karzatoknál fehér, hullámzó burkolatot. A lámpatesteket egységesre cserélték, az apró, kristályszerű elemekből álló falikarok szépen öltöztetik a szecesszió idejéből ránk maradt, letisztult nézőteret. A széksorokat áthelyezve a köztük lévő távolságot kilencven centiméterre növelték, így kényelmesebb - jóllehet kevesebb - ülés esik majd rajtuk. Az új, mohazöld plüsskárpit természetes és semleges hatást kelt. A sötét faburkolatokkal és antracit padlóval a színház egyszerre ünnepélyes és intim nézőteret nyert. Láthatatlan fejlesztésként mindenképp megemlítendő az új szellőzőrendszer. A bejárást a piano nobile - az első emelet - büféjében zártuk. Bernáth Aurél festményei közt feszül a nagyvonalú, íves tér, méltó kiegészítése az elegáns színházteremnek.

Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár és Zoboki Gábor tervező - fotó: Mizsei Anett
34/39
Ókovács Szilveszter, Halász János államtitkár és Zoboki Gábor tervező - fotó: Mizsei Anett

Hamarosan tehát véget ér a felújítási munkák nehéz, próbákkal párhuzamosan zajló időszaka, az épület készültsége 95%-os. A művészek, a balett- és operaélet közös álma teljesül be hamarosan a "második Operaház" megnyitásával. Második, de csak időbeliségét tekintve: rengeteg tehetséges művész - köztük a közeljövőben néhány világsztár - kaphat szerepet, és rengeteg ember juthat értékes színházi élményhez, aki eddig nem engedhette meg magának az Opera magasabb jegyárait. A fenntartásra állami ígéretet kapott a vezetés. Az Erkel révbe ért, legalábbis egy dolog biztos: a következő 10-15 évre alkalmassá vált arra, hogy előadásokat tartsanak benne.

Mizsei Anett

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2013.11.23.
07:12

Tegnap voltam az Erkelben. Ragyogó Rigolettót láttam, fiatal-középkorú, családos-osztálykirándulásos közönséggel. Teljesen más szociális összetételű tömeg* (1800 fő) ül a nézőtéren, mint az Operában! Elismerés a kulturális kormányzatnak az Erkel, mint "népopera" életre keltéséért. Itt a jegyek az Operaház jegyeinek negyedébe kerülnek...

Az épület kívülről (nekem) úgy tűnik zavarosnak, ahogy van, de ezen nem segíthettek a felújítók. Belül azonban nekik felróhatóan fokozódott a jellegtelenség: a két legnagyobb baj a nézőtér (és a földszinti ruhatári szárnyak) depressziós-szürke színezése, valamint az emeleti nagy büfé világításának elégtelensége. Utóbbi érthetetlen tervezői hiba. A nagy, impozáns, enyhén hajlított alaprajzú terem hátsó-belső sarkai homályban ülnek, de annyira, hogy oda a közönség is vonakodik behúzódni, pedig ott kényelmesen majszolhatná a szendvicseket. De a fő-tér megvilágítása is gyengus, és azt tovább rontják a ki tudja miért ott lógó, két emeletet átfogó sötétvörös bársonyfüggöny-csokrok. Apropó, függöny: a színpad zavarosan retrós mintázatú, szedett vedett, nagy előfüggönye nem eklektikusan izgalmas, hanem egyszerűen oda nem illő.

Nagyon klassz viszont a nézőtér. A székek kényelmesek, a lábhely elegendő, a klíma csenden és jól teszi a dolgát, az akusztika pedig (a 14. sor közepén) fenomenális: Gilda pihegése is hallható a második felvonásban, miközben a herceg tenorjának vagy éppen Rigoletto baritonjának fortissimói sem zengenek vagy hasítanak a fülünkbe... Csak a belső tető sötétszürke színe és az abból vakítóan elővillámló spotfények együttese szerencsétlen. Mintha az Ötpacsirta utcai Építészpince alkalmatlan plafonvilágítása lett volna a példa.

A földszinti foyer vidám plafonja (nem úgy néz ki, mint Mizsei Anett fotóján) üdítő kivétel a szín- és világítástervezés esendőségeinek sorában. Azonban itt, a legnagyobb tömeget befogadó előtérben érhető tetten a közösségi helyek tervezésének gyakori - még ha mellékesnek is tűnő - funkcionális hibája: a női mellékhelyiségek szűkös száma. Kedves építész Urak: ilyenből legalább kétszer annyi kell, mint férfiúi megfelelőjéből. Az okokról kérem, konzultáljanak családi körben.

 

* tegnap az Erkelben a tisztesen öltözött magyar középosztály jelent meg. Az Opera közönsége ehhez képest szélsőségesen hivalkodó. Ott szmokingos-nagyestélyis, többségükben nyugati felsővezetők és ordenáré, kockás inges-bakancsos, ugyancsak külföldi bunkók egymást feszélyező siserehada botladozik a pazar termekben. Javaslom, hogy az Opera jegyeire diszkréten írják rá (angolul és - az illendőség kedvéért - magyarul), hogy zakó, vasalt nadrág és világos ing viselése ajánlott.

FenyvesiHK
2013.10.19.
09:01

Szeretném azt gondolni,hogy most valami olyasmi történt, ami az elmúlt  24 évben nem vagy csak ritkán.

Nem a pénz behatárolt mennyisége, hanem az építészeti koncepció jeleníti meg a kultúra folytonosságát.Végre nem öntöttünk ki mindent a kukába. Az Erkel a közelmúlt nem dicső korszakának egy olyan mementója, ami nemzedékek kultúrához való viszonyát határozta meg. Kis(zene)iskolás korunktól jártunk ide és bár nyolcévesen félelmetes nagynak éreztem a hatalmas épülettömb csupasz bejárati homlokzatát, ezt nagyon hamar felváltotta a belsőben megtapasztalt, máig ható élmények sorozata.

Cso-cso-szántól Benny Goodmanig és Szvjatoszlav Richtertől Oscar Petersonig és Mozart operák, Lamberto Gardelli, Pablo Casals és a Schubert dalok örökös királya Dietrich Fischer-Dieskau... A világ legjobbjai fordultak itt meg.

Hatalmas rés volt ez a bástya falán. Hiába nem utazhattunk New Yorkba, de még Bécsbe is alig, ötször tapsolta vissza a közönség a nagy öreget, a még Bartókkal is együttmuzsikáló Benny Goodmant, akinek egyik utolsó európai szereplése volt itt az Erkelben. Ott könnyeztünk az erkély soraiban, mert ő is mi is tudtuk, hogy utoljára integet itt a klarinétjával. És ez a megtartva megújult ház most egy erős kapocsként jelenik meg a múlt és jelen értékei között. Szeretem a madártávlatból furcsa partedliként elterülő hatalmas házat fehér hasábjaival. Ki hitte volna, hogy a szecesszió jegyében emelt (tervezők: Komor Marcell, Márkus Géza és Jakab Dezső) de már a harmadik birodalom giganto stílusát előrevetítő eredeti 100 évest a hatvanas évekbeli és a mostani rekonstrukció jól és megnyugtatóan írta felül. Most éppen ennyire vágytunk, erre a gondos kiigazításra. Hogy az egyes fotókon hadihajószürke mennyezet milyen a valóságban, az majd kiderül, de összeségében a belső tér finom, egyszerű és tisztelettudó. Minden megmaradt és újakkal szépen kiegészített részletnek lehet örülni, a lépcsőkorlátnak, a kissé szoc.reálos mennyezeti kazettáknak, a büfében a kávé mellé szintén a 60-as éveket idéző Bernáth Aurél-i műélvezetnek, az akusztikai hullámoknak és a szépen megtartott, a szinpadot keretező faburkolatnak, (ami az első tévék kávájára emlékeztet), mintegy szimbolikusan hozzákapcsolva az előadások előtti izgalmak emlékét is, amit évtizedek előtt ugyanígy éreztünk és reméljük évtizedek múltán is érezni fogunk, ha majd ott ülünk a kellemes mohazöld zsöllyéken a halkan zsongó nézőtéren. A bejárat bezárását meg kell nézni közelről. Mindenesetre a korábbi bolti vasrácsokkal ékített fogadó ajtóknál messze jobb, bár az épület hatalmas kubusát a néhai erős árnyék- és ezáltal „beszívó” hatást adó felvezető lépcső+oszlopsor+előtető jobban  tagolta. A homlokzatból kiugró tetősáv erőteljesebb jelenlegi hangsúlya viszont jót tett a háznak. (Apróság, de külön öröm, hogy a két szürke vasajtó a bajárat két oldalán megnyugtatóan eltűnt.)

Jóllehet Wagner rajongó dédnagyapám kizárólag az Operát látogatta, 1914-ben mégis kénytelen volt beülni a Népoperába a Parsifal előadására, mert Wagner rendelkezése értelmében a Zöld Dombon kívül először itt, a nagyobb közönség számára is megfizethető helyen, tehát a későbbi Erkelben szólalt meg az addig csak Bayreuthban előadható mű.

Nemsokára mi is ünnepelhetünk itt Wagnerrel.

Köszönjük Zoboki Gábor, Laki Péter.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk