Közélet, hírek

Ingatlankonferencia: fenntartható fejlődés, toronyházak, gazdasági krízis

1/5

Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából

?>
Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából
?>
Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából
?>
?>
Amszterdam, 2007. 12500 nm irodaház. Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatójának előadásból
?>
1/5

Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából

Ingatlankonferencia: fenntartható fejlődés, toronyházak, gazdasági krízis
Közélet, hírek

Ingatlankonferencia: fenntartható fejlődés, toronyházak, gazdasági krízis

2008.10.21. 12:09

„Talán a nehezén túl vagyunk, három perccel ezelőtti hír, hogy jól indult a tőzsde. A jelenlegi válság, hosszútávon nem változtat a várost érintő trendeken. A város életében, ezek csak epizódok" – hangzott a köszöntőben. Az optimizmus azóta a múlté, e sorok írása közben (október 17. péntek) is bizonytalan a forint, a Die Presse szerint pedig „Bajban van Magyarország" – a helyzet továbbra is bizonytalan.A Napi Gazdaság szervezésében rendezett ingatlankonferenciáról

A Napi Gazdaság ingatlankonferenciáján a fenntartható fejlődés mellett a nemzetközi gazdasági krízis volt a téma. A fenntarthatóság nem lehetőség, hanem kényszer, mivel hosszú távon csak ezek az épületek őrzik meg értéküket – ezt tükrözte több előadó véleménye is. Ami a gazdasági válság ingatlanpiacra gyakorolt hatását illeti, egy dolog biztosnak látszik: az irodaházak bérleti díjai emelkedni fognak. A válság kihat a fejlesztői, az építőipari és a tulajdonosi oldalra is.

„A nehezén talán túl vagyunk, három perccel ezelőtti hír, hogy jól indult a tőzsde. A jelenlegi válság hosszútávon nem változtat a várost érintő trendeken. Egy város életében ezek csak epizódok" – mondta köszöntőjében Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság főszerkesztője. Ez az optimizmus azóta a múlté, e sorok írása közben (október 17. péntek) is bizonytalan a forint, a Die Presse szerint pedig „bajban van Magyarország".

 

Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából
1/5
Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából

Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából
2/5
Beleznay Éva, Budapest főépítészének prezentációjából

 

Fenntartható fejlődés érvényesítése a várostervezésben
„A fenntartható fejlődés szempontjából a közösségi szféra elvárása és hozzáállása nagyon fontos" – hangsúlyozta Beleznay Éva, Budapest főépítésze, az Ybl Palotában megtartott konferencia első előadója. A fenntartható fejlődés a várostervezésben kényszerpálya és lehetőség is. "Élhető, szerethető és versenyképes várost vizionált a városvezetés." Beleznay Éva benchmark kutatásokra támaszkodva összegezte: a versenyképesség és élhetőség elsősorban az épített környezetet (zöld, tiszta, biztonságos), az infrastruktúrát (közlekedés, közművek, humán szektor), tudásbázist, kultúrát (erős városimázs), a jó kormányzást és a finanszírozást, párbeszéden alapuló városirányítást és a környezet védelmét jelenti. Ez utóbbi hatékony városi térszerkezetet feltételez a belső városrészekben, a Duna mentén, a külső kerületekben és az átmeneti zónában. E négy fő terület rendezése számos további intézkedést, rendeletet kíván meg. A belső városrészekben a komplex rehabilitáció érdekében az ösztönző rendszereket érintő jogszabályi módosításokra van szükség: az évek óta ismételt adó- és illetékkedvezmények, az áfa támogatás, a lakástámogatási rendszer átalakítására. A támogatások mellett szükséges az elvonások rendszerének átalakítása is. A műemléki jelentőségű területeken pedig direkt finanszírozásra lenne szükség. A Duna menti részek esetében a folyamatot már elindította az ingatlanszakma, a város többközpontú térbeli rendszere fejlesztésének elősegítéséhez a külső kerületek átalakulására van szükség. Legrosszabbul az átmeneti zóna áll. Rendkívül fontos kérdés a rozsdaövezeti karéj magas presztízsű parkvárossá fejlesztésében, hogy a körvasúti körút megépül-e.

Ami Budapest zöldterületeit illeti, a visszapótlási kötelezettségnek köszönhetően keretövezeti szinten az elmúlt öt évben nőtt a város zöldterülete. A cél az, hogy ne csak keretövezeti szinten valósuljon meg a növekedés, hiszen a zöldfelületek évről-évre folyamatosan csökkenek. Az energia-, víz- és hulladékgazdálkodással kapcsolatban Beleznay Éva hangsúlyozta, hogy tudatos kezelésüket tarja fontosnak. A kedvező fejlesztési hozzáállást a barnamezős beruházásokban, a bontások minimalizálásban, az innovációban és az anyaghasználatban látja. A fenntarthatósági minőségi rendszereket illetően nincs integrált uniós rendszer, de „jó lenne, ha Magyarországon is megszületne egy ilyen rendszer" – zárta előadását a fővárosi főépítész.

A fejlesztő a fő gonosz?
„Amit Beleznay Éva elmondott, az a 'jó lenne, ha' kategóriába sorolható" – kezdte előadását Dr. Hajnal István, a Biggeorge’s vezérigazgatója. A „gonosz fejlesztő" közkeletű nézetének eloszlatását megcélzó, és a piaci igények és a környezettudatosság kapcsolatára felfűzött előadásában Hajnal István hangsúlyozta, hogy a fejlesztő szolgáltatást nyújt, azaz az igényeknek megfelelően épít. „Természetesen felvethető, hogy mennyire lát előre, illetve a közösségi igényeket megpróbálja-e épületbe, fejlesztésbe ölteni" – árnyalta a fejlesztői attitűdöt a vezérigazgató. Hajnal szerint a fejlesztő üzleti tervét mindenkor a piaci szereplő környezettudatossága határozza meg, a szabályozások pedig keretet adhatnának, ha lenne egységes hazai követelményrendszer. Az egyik legelfogadottabb tanúsítványi rendszer a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) – a komolyabb bérlők erre kérdeznek rá.

 

3/5

 

Meglátása szerint a követelmények puhák, az irodaházak esetében sincs olyan keret, ami jó irányba terelné a befektetőt. A közelmúltban hatályba lépett módosított országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet – közismertebb nevén az OTÉK - Hajnal szerint nem szolgálja a környezettudatosságot, sőt ellenkező irányba mutat (parkoló szigorítás, lakásméret növelés). „Az előzetes tervekhez képest erősen relativizált változat ez." Az ingatlanfejlesztői hozzáállásnak kellene megváltoznia, elérkezett az idő, hogy a fejlesztők távolabb lássanak. Gondolni kellene – többek között – az energiaárak változására, az ingatlanhasználati szokások alakulására, a folyamatosan változó városszerkezetre. „Itt az ideje, hogy az ingatlanfejlesztők előrelátó, gondolkodó fejlesztők legyenek" – tette hozzá Hajnal István.

Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatója szerint a fenntartható fejlődés egy komplex filozófia. A problémát abban látja ő is, hogy nincs nemzeti tanúsítványi rendszerünk, mindenki áthárítja valaki másra a felelősséget. Az igazgató szerint, az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy mit is jelent a fenntarthatóság. Éppen ezért a társadalmi marketing nagyon fontos lenne. A fenntarthatóság kötelez, hiszen a nagyobb cégek már csak ilyen irodákba hajlandók költözni. A zöld fejlesztés értéknövelő beruházás, hosszútávon pedig csak ezek az épületek maradnak értékállóak – mutatott rá előadásában Baross Pál.

 

Amszterdam, 2007. 12500 nm irodaház. Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatójának előadásból
4/5
Amszterdam, 2007. 12500 nm irodaház. Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatójának előadásból

 

Fenntarthatóság és a toronyházak
A fenntarthatóság és a toronyházak kapcsolatáról tartott előadásban Finta József kiemelte, hogy a toronyházak csupán eszközei az önkifejezésnek. „A világ, az épített világ hullámzik, magasságai és mélységei egyaránt részei a nagy egésznek, amelyben élünk" – fogalmazott előadásában Finta József. Természetesen számos esetben nem nyűgözte le a magasház – tette hozzá –, példaként említve Frankfurtot vagy a párizsi La Defence-t és a Tour Montparnasse-t. Azoknak, akik a globalizáció megtestesítőjeként tekintenek a toronyházakra, Finta József egy kis történelmi áttekintéssel szolgált. Emlékeztetett arra, hogy például a Bauhaus sem hagyta ki építészeti eszköztárából a toronyházakat (példaként felemlítve a Pesti Városháza 1930-as évek végi pályázatát, amikor is az I. díjas terv a Deák téri templom mellé egy legalább 70 méteres tornyot képzelt el). Ugorva egyet az időben, az 1970-es, 80-as évek Budapestje is megépítette a maga tornyait, „tisztességes, vagy annak szánt városképformáló akciók eredményeként" – tette hozzá az előadó.

A város vezetőinek félelmeire és óvatosságukra reagálva (minek eredményeként a városvezetés közel két évtizede képtelen kialakítani magasház-koncepcióját) Finta József elmondta, hogy nyilvánvalóan nem a történelmi belvárosban képzelik el az építészek megvalósítani a toronyházakat. A Pestről kifutó sugárirányú utak – így a Váci út, a Thököly út, Kerepesi út, Soroksári út, Üllői út végét azonban nagyon is elképzelhetőnek és izgalmasnak tartja „vertikális jelekkel megfogni", ahol akár városi alközpontok is kialakulhatnának. A Levegő Munkacsoport kritikáira válaszolva, mely szerint a toronyépület szennyezi a levegőt és rossz irányba befolyásolja a terület légállapotát, megjegyezte, hogy komoly modellkísérleteket végeztettek a Műegyetem Áramlástechnikai Tanszékével. A kísérletek azt az eredményt hozták, „hogy a magasház, a hozzá tapadó levegő turbulens felhajtó mozgásai által légtisztító hatással rendelkezik."

Hangsúlyozta továbbá, hogy nem elszánt, kritikátlan híve a toronyházaknak, és csakis ott, olyan formában és funkcióval szabad építkezni, ahol a hely erre alkalmas, az épület jövőbeni élete pedig ezt kívánja meg. Előadása végén a város, jelen esetben Budapest, elképzelt és talán egyszer majd megvalósuló harmóniájáról elmondta, hogy nem az egyneműségre, hanem a „feszült térbeli és formai helyzetek vizuális egyensúlyára" kell alapozni.

Gazdasági krízis: pesszimista és még pesszimistább forgatókönyvek

Futó Gábor, a Futureál Csoport vezérigazgatója előadásában elmondta, a mostani helyzet sokkal rosszabb, mint amire korábban számítottak. A központi bankok hatékony eszközöket vetettek be az infláció visszaszorítása a korábbi években, ami a hozamokat lejjebb vitte, így az épületek értéke hatalmasat ugrott. A szakértő szerint a 2000-es évek elején „két eredendő bűnt" követtek el az Egyesült Államokban: a megtakarítási ráta negatív volt és pénzügyi innováció szabályozatlan keretek között működhetett. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi fejlődés csak látszólagos volt. A lufi pedig most kipukkadt. A válság nemcsak fejlesztői, építőipari, de tulajdonosi oldalról is jelentkezni fog. Futó Gábor úgy prognosztizál, hogy az új építések leállnak, s az építőipari ágazatban sokan mennek majd csődbe. A vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy minimum egy-két évre lesz szükség a válság lecsengéséhez. A Futureálnál arra számítanak, hogy a jövőben 30 százalékos előbérleti szerződés, 30 százalékos önerő és 2,5 százalékos banki margin (azaz letét) mellett lehet majd forráshoz jutni. Mindezzel párhuzamosan a bérleti díjak is emelkedni fognak, ez akár 20–30 százalékot jelenthet.

Thierry Delvaux, a Jones Lang LaSalle ügyvezető igazgatója egy sokkal optimistább, de korántsem könnyű jövőképet festett az ingatlanpiacról a nemzetközi gazdasági válság tükrében. A szakértő szerint Magyarország hatalmas potenciállal rendelkezik más szomszédos országokhoz viszonyítva. Egyelőre csak annyit látunk – tette hozzá –, hogy tavaly a politikai instabilitás volt a befektetői elfordulás oka. Idén a régió egészében nagyjából felére esett vissza a befektetések mértéke, ami jobb eredmény, mint a fejlett piacokon, ahol 70 százalékos visszaesést is mértek. A bérleti piacot stabilnak ítéli meg a fővárosban. A bérleti díjakat illetően Thierry Delvaux szerint is 20–25 százalékos emelkedés várható.

A konferencia több előadójának véleménye szerint a fenntarthatóság – bár a gazdasági válság egyaránt kihat a befektetőkre és az építőiparra – már nem csupán lehetőség, hanem kényszer is.

Biczó Gabriella

[Köszönet Finta Józsefnek, aki a tudósításhoz rendelkezésre bocsátotta előadásának ppt változatát.]

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk