Épülettervek/Hallgatói terv

Intenzív halnevelő tanüzem és aquapónia

1/7

Látványterv

?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
1/7

Látványterv

Intenzív halnevelő tanüzem és aquapónia
Épülettervek/Hallgatói terv

Intenzív halnevelő tanüzem és aquapónia

2014.09.12. 11:28
MÉD

Az iskola területén ugyan van egy állattenyésztési tanüzem, viszont haltenyésztéssel kapcsolatban legközelebb Pécelen található hasonló intézmény, azonban ez is hiányosságokkal küzd. Írja Pallag Zita diplomamunkájáról.

Az egyetem képzésprogramjának ismeretében választottam ezt a témát, mivel az agrármérnöki képzésen belül foglalkoznak kimondottan a haltenyésztéssel is. Az iskola területén ugyan található egy állattenyésztési tanüzem, viszont haltenyésztéssel kapcsolatban eddigiekben legközelebb Pécelen található hasonló intézmény, azonban ez is rendelkezik hiányosságokkal.

A tervezési terület 13.728 m2 és a kollégiumok mögött található. Az eredeti terep lejtős, dombos, a kollégiumok irányába csökken a magassága. Északkeleti irányban egy erdősáv húzódik. A terepviszonyokat néhány éve megváltoztatták, földgyalulással és feltöltéssel egy sík területet hoztak létre, mely sprotpályaként funkciónált. A tervezés erre a területre terjed ki, és a tervezési program szerint az eredeti lejtős terepviszony részben visszaállítandó, mivel a terület magasságcsökkenése és tájolása így felel meg a legjobban a funkciónak. Megközelíthetőség szempontjából is igen kedvező a terület fekvése, mivel az egyetem egyik fő közlekedési útja mellett terül el.

Az általam tervezett tanüzem az országban és külföldön egyaránt használatos technológia lekicsinyített változata. A jelenleg folytatott intenzív halnevelés nagy többségben úgynevezett recirkulációs rendszerekben folyik. A recirkulációs rendszer lényege hasonló a hobbiakváriumok működéséhez. Tehát gyakorlatilag a rendszerben folyamatosan keringetik a vizet, így minimális a frissvíz igény. A víz útja a rendszerben a következő: a tiszta víz a halnevelő medencékbe kerül szivattyúk és csővezeték segítségével, a medencékből a koszos víz először a mechanikai, majd a biológiai tisztítómedencékbe kerül, ahonnan a tisztított víz ismét visszaáramlik a halnevelő medencékbe. A mechanikai tisztítóberendezés kiszűri a durva üledéket, így keletkezik egy szerves anyagokkal telített szennyvíz, ami aquapónián (gyökérzónás szennyvíztisztítás) átáramolva megtisztul, és így ez a víz is visszatermelhető a rendszerbe.

Az aquapónia természetes folyamatokon nyugvó termelés. Felületesen meghatározva az aquakultúra (aquaculture) és a hidropónia (hydroponics) kombinációja, a megnevezés is ebből származik: aqua-ponia.

Az aquakultúra célja a halak növekedésének maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben. A tartályos rendszerekben nagyon nagy sűrűségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10 kg halat nevelnek. Ilyen sűrűség mellett óriási problémát jelent a halak általt kiválasztott ammónia, amit különböző szűrőkkel, vagy vízcserével vonnak ki a rendszerből.

Látványterv
4/7
Látványterv

Az aquapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A növények növekedését nem hozzáadott kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladékával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az aquapónia a növényeket és a termesztő közeget használja a víz megszűrésére, megtisztítására amely ez után visszatér a hal tartályba (jelen esetben a recirkulációs rendszerbe). A körfolyamat a végtelenségig ismételhető és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni (az egész vízmennyiség kb 5%-a naponta).

Az aquaponiás rendszer egy úgynevezett passzív solar rendszerű üvegházban kap helyet, amelynek lényege, hogy mindenféle hűtő illetve fűtő rendszer nélkül működik. A hőmérsékletszabályozásához kizárólag hőtároló vizes tartályokat és a nap természetes járását használják ki a képen látható módon.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk