Helyek/Infrastruktúra

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ, Debrecen

1/13

Látványterv

?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Makettfotó
1/13

Látványterv

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ, Debrecen
Helyek/Infrastruktúra

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ, Debrecen

2013.10.08. 08:20

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Emődi-Kiss Tamás, Szakács Barnabás

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben

Tervezés éve:
2013

Stáblista

tájépítész munkatársak: Zelenák Fruzsina, Szöbölödi Anita, Angyal Andrea
látványterv: Molnár István

Letölthető dokumentumok:

A Nagyállomás fogalommá vált Debrecenben - e név megtartása mellett új városkaput hozott létre az EKHO Építész Műterem és a Lépték-Terv Tájépítész Iroda megvételt nyert közös tervében.

Városkapu - az új központ a város kapuja

Új formában gondoltuk újra a vasúti állomásépületeknek ezt a történetileg megalapozott szerepét, úgy, hogy ebben az új épületben, formában és funkcióban egyesüljön a vasúti- és az autóbusz pályaudvar, egy állomási arculatban, egy épületegyüttesben. A városon belüli és kívüli közösségi közlekedés minden lényegi földi eleme ide fut majd be, a reptérrel közvetlen transzfer járati kapcsolata van. Fontos, hogy a központ épülete a város jelentős eleme lesz, ennek megfelelően valódi középület is kell legyen. Az új központ nagy forgalmú átszállóhely, mely Debrecen nevét viseli, azok számára is, akik nem a városba igyekeznek, csupán áthaladnak itt e ponton. A Nagyállomás nevet javasoljuk megőrizni.

Látványterv
7/13
Látványterv

Mag

A jelenlegi épületegyüttesen belül a felvételi épület („B"), a belső várócsarnok – különösen a Domanovszky sgrafittok – képviselnek építészeti, művészeti és főként történeti és identitásalkotó értéket, melyek ezt az épületet Debrecenhez kötik. Ezért ezt az új központ magjaként kívánjuk megőrizni és integrálni. Ez lesz a kívánt agora.

Autóbusz-pályaudvar

Az autóbusz pályaudvar a vasúti pályaudvarnál későbbi közlekedési épületforma. Tervünkben kialakítását a vasúti pályaudvaréval egyező súllyal kezeltük. Nem érezzük ebben a városban felszín alatti, sem feletti elhelyezésének indokát. A buszpályaudvar fedett, épületben való elhelyezése forgalmi-tartószerkezeti okokból nehézkes, a közönség szempontjából nem átlátható, nehezen megvilágítható, átszellőztethető, nagy, zajos és nehéz tér érzetét keltheti, a buszpályaudvarok mostohagyerekként való kezelésének érezzük. A koncepcióban meghatározott középületi jelleggel nem összeilleszthető egy központi épület belsejében lévő buszpályaudvar. Az tehát külön helyet kap, nem épületben, a vasúti csarnoktetővel rokon szerkezettel.
A szokásos perontetős megoldásnál elegánsabb és használati szempontból előnyösebb csarnokfedést terveztünk, mely jól illeszkedik a szigetperonos elrendezéshez.

Látványterv
10/13
Látványterv

Látványterv
8/13
Látványterv

Állomás és város összefügg

Debrecen az ország második legnépesebb városa, az Alföld központja, többször volt az ország irányításának székhelye – fontos város. A tervezett központ – mint a város kapuja – szerves kapcsolatban kell legyen a városmaggal, a már említett főutca (Piac utca) tengely részeként. Így a Petőfi teret átvágó főút a térszínen nem tartható meg, melynek jogosságát számos európai példa igazolja. Felszíni megtartása a központ építésével remélt és szándékolt hatást elrontja, részben megsemmisíti, (városszerkezeti- és közlekedési kapcsolatok, közvetlen környezet felértékelődése, turizmus, identitás, brend), a beruházás részben célját tévesztheti, a város számára a beruházásban rejlő lehetőség nem bontakozhat ki a maga teljességében.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk