Épülettervek/Középület

Irodaház terve Óbudára

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
helyszínrajz
?>
?>
?>
földszinti alaprajz
?>
tetőtér
?>
?>
1/12

Irodaház terve Óbudára
Épülettervek/Középület

Irodaház terve Óbudára

2007.03.22. 11:10

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Salamin Miklós, Székely György

A Szentendrei út kivezető szakasza melletti saroktelken egy ´70-es években épült, földszint + 3 emelet szintszámú, monolit acélvázas, paneles irodaépület áll a hozzá kapcsolódó földszintes (raktár)csarnokkal. Az épület tulajdonosa, egy számítástechnikai cég az előírásokat minél jobban kihasználó épületbővítésre írt ki pályázatot. Építész tervező: Salamin Miklós

A Szentendrei út kivezető szakasza melletti saroktelken egy ´70-es években épült, földszint + 3 emelet szintszámú, monolit acélvázas, paneles irodaépület áll a hozzá kapcsolódó földszintes (raktár)csarnokkal. Az épület tulajdonosa, egy számítástechnikai cég az előírásokat minél jobban kihasználó épületbővítésre írt ki pályázatot.

Az épület telepítésénél egyrészt kiinduló szempont volt a meglévő irodaépület és a földszinti ipari csarnok telken elfoglalt helye, másrészt igyekeztünk maximálisan kihasználni az érvényes szabályozási terv előírásait. Ezért a meglévő épületre egy teljes új szintet építettünk, északi végére ezen felül még egy acél-üveg kialakítású tárgyaló-tanácsterem került, a telek dél-nyugati sarkára pedig a földszint + 5 emelet szintszámú új irodaszárnyat terveztünk.
    
Megközelítés
Az épület gyalogos megközelítése a sarokra tervezett, előtetővel védett bejáraton keresztül történik. A bejárat mögött helyezkedik el a kétszintes, galériás kialakítású előcsarnok, amely üvegfallal kapcsolódik a Bogdáni és a Szentendrei úthoz.
A gépkocsiközlekedés a telekre a Bogdáni úti kapun át biztosított, ezen keresztül folyik a raktárak  feltöltése is. A térburkolókő burkolatú belső útra szervezett gyeprácsburkolatú parkolóhelyeken történik a parkolás. A gépkocsival érkezők  kártyás beléptetőrendszeren át jutnak az épületbe.


 



Alaprajzi elrendezés
Csarnoképület
A meglévő csarnoképület körül – amelynek megtartása megrendelői igény volt - az időközben hozzáépített kétszintes acélszerkezetű iroda-raktár épületrész bontásra kerül. Így a raktárcsarnok megközelítése és feltárása a telek keleti oldalán végigfutó szervizútról három szekcionált ipari kapun át történhet. A három részre bontott raktár berendezhetősége javul, kihasználtsága növekszik. A raktárcsarnok és az irodaépület csatlakozásánál hosszirányú kiszolgáló közlekedő készül, két végén kártyás beléptetős bejárattal az udvarról. Az irodaépület földszintjén meglévő kisebb méretű raktárak is erről a folyosóról nyílnak, így igény szerint elválaszthatóvá válik a raktározási és az irodai funkció. A raktárfolyosó nyaktaggal kapcsolódik az irodarész középfolyosójához.


Meglévő irodaépület
A meglévő irodaépület alaprajzi átalakítását nem terveztük, a pluszként ráépített 4. emelet alaprajzi rendszere is az alsóbb szintek alapján szerveződik. Belső közlekedő magja, lépcsőháza változatlan marad, személy és vendégforgalma az új irodaszárny bejárati csarnokán át történik. Az 5. emeletre tervezett ellipszis alakú üveg tárgyaló és tanácsterem az alsóbb szintről kétkarú lépcsővel, illetve az új épületszárny felől a tetőteraszon át acélszerkezetű pergola alatt közelíthető meg.

Új irodaszárny
A tervezés során a meglévő épület középfolyosós alaprajzi rendszerét folytattuk tovább, a saroknál L-alakban befordítva. A középfolyosós elrendezés lehetővé teszi adott szinteken a válaszfalak bérlői igényeknek megfelelő kialakítását (tervezhető mind cellás, mind egyterű iroda).
A sarokra került a bejárati előcsarnok (kétszint belmagassággal, az első emeleten galériás kialakítással). Az új épületszárny földszintjén az utcai (külső) homlokzaton üzleteket illetve nagyobb ügyfélforgalmú irodákat terveztünk külső megközelítéssel. Az épület belső oldali sarkába kerültek a homlokzati bevilágítást nem igénylő funkciók: WC-blokk, teakonyha, ill. a földszinten büfé. A felsőbb szinteken a nagy üvegfelülettel megnyitott sarok helyiség – az előcsarnok felett – vezetői iroda vagy reprezentatív tárgyaló funkciót kaphat.

Alkalmazott anyagok és szerkezetek
A jelenlegi épületre tervezett emeletráépítés acélvázas könnyűszerkezettel készül, mérsékelendő a meglévő szerkezetekre kerülő többletterhet. A meglévő épület homlokzata a korszerű hőtechnikai szabványokat kielégítő utólagos hőszigetelést és új téglaburkolatot kap.
Az új iroda-épületszárny monolit vasbeton födémekkel és pillérvázzal épül. A homlokzati burkolatot hőszigeteléssel, kiszellőztetett légréssel és homlokzati téglaburkolattal terveztük.
Az épület nyílászárói korszerű hőszigetelt porfestett alumínium nyílászárók, ez kerül a meglévő épületrész jelenlegi ablakai helyére is. Az épület sarkára és a bővítés csatlakozásánál üvegfalak készülnek. A tetőre lapostető szigetelés készül, részben járható kialakítással.
A homlokzati sávablakok napfényvédelme külső oldali motoros árnyékoló lamellákkal történik. A legfölső üvegezett szint árnyékolása konzolos fix árnyékolóval biztosított, az üvegfalakra pedig belsőoldali motoros mozgatható árnyékolókat terveztünk.

A beruházó tulajdonos három építészirodát hívott meg egy-egy tanulmányterv elkészítésére. Az elkészült tanulmánytervek alapján a megrendelő a mi változatunkat fogadta el. Ennek ellenére a további tervezési munka abbamaradt, mivel a területre új szabályozási terv készül, amelynek elfogadása folyamatban van. Ezen kívül felmerült a meglévő csarnokrész elbontásának lehetősége, hisz annak alapterülete több szinten építhető vissza, illetve a szabadabb alaprajzi kialakítás és mélygarázs kialakítása érdekében a meglévő épületrészek teljes bontása, és új épület építése is.


Építész tervező: Salamin Miklós (AXIS Építésziroda Kft.)
Építész munkatársak: Székely György, Gazdag Imre

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk