Nézőpontok/Vélemény

ITT_HON – beszélgetés az új szabályozásokról

1/6

ITT_HON - fotó: Móré Levente

?>
ITT_HON - fotó: Móré Levente
?>
ITT_HON - fotó: Móré Levente
?>
ITT_HON - fotó: Móré Levente
?>
ITT_HON - fotó: Móré Levente
?>
ITT_HON - fotó: Móré Levente
?>
ITT_HON - fotó: Móré Levente
1/6

ITT_HON - fotó: Móré Levente

ITT_HON – beszélgetés az új szabályozásokról
Nézőpontok/Vélemény

ITT_HON – beszélgetés az új szabályozásokról

2016.04.20. 11:23

A Construma kiállítás Építész Centruma adott otthont szombaton a 2016-os lakóépületeket érintő engedélyezési változásokról szóló pódiumbeszélgetésnek. Elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezményről, az építés engedélyezéséről és az építészeti minőségről; az Otthon melege programról, az energiahatékony és a hagyományokon alapuló építészetről esett szó. Móré Levente írása. 

A beszélgetés résztvevői voltak: Borsos András építész (MÉSZ), Csider László ingatlanszakértő, a XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt. Ingatlangazdálkodó Divíziójának vezetője, Füleky Zsolt a Miniszterelnökség, építészetért és építésügyért felelős helyettes államtitkára, Horváth András, a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke, Paks város főépítésze, Huszti István építész – statikus, Lőrinczi Zsuzsa építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Patartics Zorán építész, publicista, Perényi Tamás DLA a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke, Tóth Balázs építész (ÉMI), Turi Attila, Budakalász város főépítésze, a Magyar Építész Kamara alelnöke a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Füleky Zsolt a kormány álláspontját képviselve elmondta, hogy nagy munka áll a most bevezetett új szabályozások mögött, számos programot dolgoztak ki. Felismerték, hogy a családok támogatása és lakáshoz jutásának segítése egyben építőipari- és gazdaságélénkítő hatással is bír. Az építésügyben jelentős paradigmaváltás ment végbe a kormány munkájának köszönhetően, így többek között nagyarányú bürokráciacsökkentést valósítottak meg, ami magában foglalta az építési engedélyek eltörlését is.

Az új lakóingatlanok esetében eltörölték a hatósági ellenőrzést, ami jelentősen gyorsítja az építkezések menetét. Csupán az építtető, az építész, és a kivitelező maradtak kapcsolatban egymással egy építkezésnél. A Lechner Tudásközpont segítségével a családok otthonteremtése nagy lendületet kapott.
Az építészek irányában is jelentősek a változások: a hiánypótlási és postázási idő a töredékükre esett vissza. Eddig egy építészeti engedély megszerzése 3-8 hónapig tartott, ez az idő ma 15 napra csökkent. Az tervezőknek nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy a jogszabályokat betartják, ami bármikor számon is kérhető. A helyi építési szabályzat betartása így nagyobb szerepet kap, mint korábban.


ITT_HON - fotó: Móré Levente
2/6
ITT_HON - fotó: Móré Levente




Az építészeti törvény korszerűsítésre szorul. Ehhez kapcsolódik, hogy településképi törvényi szintű jogszabály készül, melyben lefektetik majd azokat az alapelveket, amelyekhez a tervező építészeknek igazodniuk kell egy építmény kapcsán.

Az egyszerű bejelentés menete az építész és építtető közötti szerződésre alapul, mivel hamarosan megszületik a keretrendszer, hogy mit és hogyan lehet építeni. A keretrendszer betartását a hatóság ellenőrizni fogja, ezek után azonban csak egy egyszerűsített kiviteli tervdokumentáció leadása szükséges majd az állam felé, ez a bejelentés alapja.

Füleky kifejtette, hogy eddig a vázlattervvel rengeteg ideje ment el az építészeknek, volt egy szükségtelen lépcső, az engedélyezési terv, amely szintén sok energiát igényelt és nem állt mögötte jelentős szellemi munka. Ezt követték a kiviteli tervek, amelyeken már az épület minden részlete megjelent. Az új szabályozással ezeket jelentősen redukálják, csak a kiviteli tervek leadására lesz szükség.

A kormány távlati célkitűzése, hogy előbb-utóbb a terveket 3D-ben kelljen leadni, ezzel is csökkentve az egyébként is főleg számítógépes tervezőprogramokon dolgozó építészek feladatait.

Füleky tájékoztatója után a résztvevők sorra elmondhatták észrevételeiket a programmal kapcsolatban.


ITT_HON - fotó: Móré Levente
5/6
ITT_HON - fotó: Móré Levente

Turi Attila szerint a szociális és gazdasági élénkítés kapcsán nem kérdés a program haszna, ugyanakkor a kulturális része még felvet problémákat. Turi Attila üdvözölte, hogy végre törvényileg előírták a tervezői művezetést, „66 éve nem vehetett részt építész az építkezésen". Véleménye szerint ez a legfontosabb változtatás.

Perényi Tamás reményét fejezte ki arra nézve, hogy bár az állam kivonul a 300 m2 alatti épületek ellenőrzéséből, ez nem fogja az építészeti minőség romlását hozni. Ennek biztosítéka a mintatervekben áll, amelyek nagy segítségére lesznek a tervezésben építésznek és építtetőnek egyaránt. Egy ilyen mintatervnek nem kell arányosnak és szépnek lennie, az a lényeg, hogy melyek azok a funkcionális és műszaki paraméterek, amelyek a legjobbak az adott térség számára. Perényi a továbbiakban kiemelte, hogy kifejezetten a „kádár kockákra" is születnie kellene mintaterveknek, hiszen azon túl, hogy rengeteg van belőle az országban, már 2,5 millió forint támogatást lehet felújításukra felvenni.

Sáros László György Kerényi József halála kapcsán megjegyezte, hogy a tanár úr 20 évig volt Kecskemét főépítésze, ahol a mai napig büszkék rá és a mai napig látszik a városon tevékenységének nyoma. Manapság azt, hogy egy ház mitől lesz jó vagy szép már nem kérdezi senki. Mostantól – a típustervek miatt is – az építészeti minőség lesz az a pont, ahol a megfogható és számonkérhető lesz egy építész munkája.

Horváth András jelezte, hogy hézagok vannak a kormány tervében annak tekintetében, hogy meddig tart az építész, meddig a kivitelező és meddig a hatóság felelőssége. Az állam, bár az engedélyezésből nagyrészt kivonul, az ellenőrzési szerepe megmaradt. A tavaly elindult újításokra mindenki bizakodóan tekintett, de a jelenlegi építészeti szabályozás már a korábbi harmadik módosítása. A bizalom már elhalványult. Ennek ellenére jó, hogy megvalósításra alkalmas terveket kell az építészeknek leadniuk, ugyanakkor a felújítás szerinte fontosabb, mint új épületek emelése, ami a fenntartható fejlődés záloga is. Erre kellene tehát nagyobb hangsúlyt fektetni.

Huszti István szerint a mérnökséghez való viszonyt kell átgondolni, nagyobb teret kell adni a mérnökségnek. Az új PTK rögzíti, hogy a tervező felelőssége a gazdaságossági és célszerűségi elveknek való megfelelés, valamint a határidők betartása. Ez pedig az építészet mérnöki része nélkül nem megvalósítható.

Patartics Zoltán vállalta magára a negatívumokkal előhozakodó „provokátor" szerepét. Véleménye szerint hirtelen hozott és megalapozatlan döntés volt az új szabályozás, amit fel kell függeszteni, de okulni is kell belőle. A jogszabály módosítással jól működő dolgokba is „belepiszkáltak". Patartics álláspontja szerint a most bevezetett újítások eredményeit leszűrve egy év múlva lenne érdemes bevezetni egy már valóban kidolgozott programot. Nem jó, hogy kiengedik a kontrollt, hiszen most ugyanannyi feladata lesz az államnak, csak most nem előzetesen bírál, hanem bírságol. Minden épületben a jogszabálynak nem megfelelő dologért ezentúl a tervező a felelős, ami távol áll a magyar valóságtól. Sajnos az az általános Magyarországon, hogy a kivitelező kiközösíti az építészt saját tervéből. Kevés volt tehát a párbeszéd a kormány és az építészek között.


ITT_HON - fotó: Móré Levente
6/6
ITT_HON - fotó: Móré Levente


Lőrinczi Zsuzsa felhívta a figyelmet arra, hogy a meglévő épületek problémái is meglehetősen nagyok, így azon túl, hogy mennyi rossz állapotú épület van Magyarországon, többek között a külső oldali hőszigetelés nem engedélyköteles, ami a budapesti bérházak építészeti értékeinek megtartását egy esetleges felújítás során nagyban veszélyezteti. Míg más országokban egyre nagyobb hangsúlyt kap a műemlékvédelem, addig nálunk a műemléki hatóságot gyakorlatilag ellehetetlenítették. Lőrinczi erre hozta fel példának, hogy az USA-ban szintén mostanában gondolták újra az építkezési szabályozásokat, csakhogy ők úgy vélik, a meglévő épületek felújítása környezetbarát és jobban élénkíti a gazdaságot, mint újakat építeni.

Csider László ismertette, hogy 2004-ben 44000 új lakás épült Magyarországon, ez volt a csúcsév. Most évente mintegy 8000 lakás épül. Kiemelte, hogy a meglévő épületek felújítását is nagyon fontos lenne rendszerben támogatni. Magyarországon a bérlakások száma 8-9% körül mozog, amivel az EU utolsó helyén állunk. Szociális bérlakások tekintetében még rosszabb a helyzet, azok száma nem éri el a 4 %-ot, évente az egész országban csupán egy-két új bérház épül.

Füleky Zsolt az elhangzottakra reagálva biztosította hallgatóságát, hogy másfél év előkészítés előzte meg a döntést, így szerinte az megfelelően kidolgozott. Az államtitkárság mottója most „korszerű építésügy és minőségi építészet" lett. Már 4260 egyszerűsített bejelentést adtak le a beszélgetés napjáig, ami az eddigi évekhez képest óriási növekedésnek tekinthető. Füleky úgy véli, az építészeknek nem lett több felelőssége az új szabályozással. Az új építésű házakra vonatkozó új szabályozás emellett egyfajta „tesztüzem", a későbbi tervek célja a felújítások, majd végül minden építésügyet érintő szabályozás reformja is.

Tóth Balázs kérdésére az alapterületi határ magasságával kapcsolatban Füleky elmondta, hogy megvizsgáltak külföldi példákat és a lengyel szabályozás 300 m2-es korlátját találták a magyar viszonyokra leginkább adaptálhatónak. A viszonylag nagy alapterület lehetővé teszi az egyszerűsített szabályok kisebb társasházakra való alkalmazását is.

Az új épületekre vonatkozó energetikai kötelezettségek nagyban megszigorodnak majd, ugyanakkor a 2018 decemberéig használatbavételi engedélyt kapó ingatlanokra a ma hatályos szabályozás is érvényes lesz. Szerencsére a ma épülő házak 60-70 %-a már teljesíti a 2018-ban bevezetendő szigorúbb szabályokat is.


ITT_HON - fotó: Móré Levente
4/6
ITT_HON - fotó: Móré Levente





Móré Levente


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk